Kondenzál a kondenzációs kazán?

2015/5. lapszám | VGF&HKL online |  16 652 |

Figylem! Ez a cikk 11 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Megállapítás: Ha valahol egy kondenzációs kazánt telepítenek, de nem teremtik meg a szükséges feltételeket, vagy azok időközben megváltoznak, a kazán nem fog kondenzációs kazánként működni. Ezt a témát jártuk körbe épületgépész tervezők és kivitelezők segítségével.

Chiovini Györgynek a VGF 2014/6. számában megjelent írásából idézünk:

„Egy vizsgálatot végzett a német fogyasztóvédelmi szervezet, ez 996 db, lakóépületbe telepített kondenzációs kazánra terjedt ki, melyek közül 876 földgáz-, 30 pébégázüzemű, 90 pedig olajtüzelésű volt. Teljesítményük max. 30 kW volt. Negyedük egészen új volt, a többinél az üzembe helyezés óta 3-20 év telt el. A méréseket a fűtési idényben, február és március hónapokban végezték. A külső levegőhőmérséklet fagypont körül változott.

Három mennyiséget mértek 24 órán keresztül: elégetett tüzelőanyag, fűtési víz hőmérséklete (előremenő és visszatérő), keletkező kondenzátum. A mérési nehézségek miatt végül csak a földgázos kazánok eredményeit értékelték.

Könnyen belátható, hogy a kondenzációs kazán gazdaságossága jellemezhető a kondenzátum-mennyiséggel. Minél több ez, annál jobban érvényesül a gyakorlatban is ennek a kazántípusnak elvi előnyös tulajdonsága, ellenkező eseten ez kihasználatlan marad, és a potenciális gázmegtakarítás elmarad. A vizsgált kazánoknál a fajlagos kondenzátum-mennyiség az elméletileg lehetséges maximum (140 g/kWh) és a nulla között nagy szórásban fordult elő. 12 kazánnál egyáltalán nem jelentkezett kondenzvíz, 38 kazánnál kevesebb volt 20 g/kWh-nál.

Elemezték, hogy van-e összefüggés a kondenzátum-mennyiség és az üzemvitelt befolyásoló külső tényezők között. Igen csekély korreláció volt kimutatható a mérés idején uralkodó külső levegőhőmérséklet tekintetében, valamivel erősebb korrelációt tapasztaltak a kondenzátum-képződés és a kazán életkora, illetve a csúcskihasználási óraszáma szerint. A régebben üzembe helyezett kazánokban fajlagosan valamivel kevesebb kondenzátum keletkezett. A kis csúcskihasználási óraszám, ami túlméretezettségre utal, tendenciájában javította a kondenzációs hajlamot. Ez magyarázható azzal, hogy a kondenzációs kazán részterhelésen, kisebb visszatérő hőmérsékletnél jobban lehűti az égésterméket, többet kondenzál. Ugyanakkor az égőindítások száma, a készenléti idő hossza növekedhet, ami rontja a hatásfokot, és nagyobb elhasználódással jár. A legerősebb korreláció érthető módon a fűtési víz viszszatérő hőmérsékletével volt kimutatható – a mérési eredmények természetesen azt mutatták, hogy a kisebb érték a kedvező.

A német vizsgálat megállapításaiból levonható egy fontos következtetés. Ha valahol egy kondenzációs kazánt telepítenek, de nem teremtik meg a szükséges feltételeket, vagy azok időközben megváltoznak, a kazán nem fog kondenzációs kazánként működni.”

Szerintem nagyon sokan találkoztunk azzal a fogyasztói panasszal, hogy „nem vált be a kondenzációs kazán, mert alig csökkent a gázszámla”, vagy valami hasonlóval. Az első kérdésem ilyenkor; mi vezérli a kazánt, szobatermosztát, vagy időjárásfüggő szabályozó? A második kérdésem pedig; milyen névleges hőfoklépcsővel üzemel a rendszer, történt-e hidraulikai beszabályozás?

Kérdésünk: Kondenzál-e Magyarországon a kondenzációs kazán, azaz a modern készülékek hány százaléka van helyesen (vagy egyáltalán) tervezve, telepítve, használva?

N.G.

Szerintem nagyon sokan találkoztunk azzal a fogyasztói panasszal, hogy „nem vált be a kondenzációs kazán, mert alig csökkent a gázszámla”, vagy valami hasonlóval. Az első kérdésem ilyenkor; mi vezérli a kazánt, szobatermosztát, vagy időjárásfüggő szabályozó? A második kérdésem pedig; milyen névleges hőfoklépcsővel üzemel a rendszer, történt-e hidraulikai beszabályozás?

Már az első kérdésre is elég lesújtók a válaszok (persze lehet, hogy ez csak abból adódik, hogy aki elégedett a rendszerével, az nem fordul hozzám), a kérdésemre ugyanis kb. 40%-ban kapom azt a választ, hogy időjárásfüggő szabályozó… Pedig a kondenzációs technika lényege az, hogy a lehető legalacsonyabb előremenő hőfokon üzemeljen a kazán, vagyis ne fűt-nem fűt szerepre legyen kárhoztatva. Arról már nem is beszélve, hogy a nagy hőtehetetlenségű padló- és falfűtések esetében az átlagos szobatermosztát olyan lengéseket okoz a helyiség-hőmérsékletekben, amelyek akár kifejezetten kellemetlen közérzetet is okozhatnak.

A második kérdésre pedig szinte 100 százalékban azt a választ kapom, hogy a fűtési rendszerhez nem nyúltak, csak rákötötték a kondenzációs kazánt, és a szervizes beállította a talpponti hőmérsékletet és a meredekséget (itt is van több változat, néha még visszajött korrigálni, de néha többet se látták).

Az igazán nagy probléma a kondenzációs kazánokkal szinte kizárólag e két körülményből fakad, és tisztelet a kevés kivételnek, mintha a márkaképviseletek is inkább a konkurenciaharcra, mint a tájékoztatásra fektettek volna nagyobb energiát. Ha ma Magyarországon elvégeznék a fenti vizsgálatot, tartok tőle, nálunk sokkal rosszabb eredmények születnének. Persze, ha a kondenzációs kazánok beépítését némi tervezési tevékenység előzné meg (számítás alapján történő kazánkiválasztás, a fűtési rendszer hő- és hidraulikai illesztése stb.)…

Tudom, most az jön, hogy a tervező hazabeszél – pedig a vélhetően rossz statisztikai eredmény oka valahol itt lenne megtalálható és orvosolható, de hát nálunk, úgy látszik, senkinek nem érdeke, hogy a csúcstechnika jól működjön.

M.Z.

Szép ez a tanulmány, de nem látom azt a lényeget, hogy milyen hatásfokkal üzemeltek a régi, leváltott kazánok, amikhez képest értékelni kellene a kondenzációs kazán hatásfokát. Persze fontos, hogy a leváltott új kazán „önmagához” képest is jól üzemeljen. Ennek lényegét az előttem szóló pontosan megfogalmazta – szokás szerint nincs mit hozzá tenni. Az én tapasztalatom az, hogy a kondenzációs kazánok sokkal többet spórolnak meg, mint amit a TNM rendelet számításaival ki lehet hozni. Ennek feltehetően az az oka, hogy a régi kazánok hatásfoka sokkal-sokkal rosszabb, mint feltételezzük. A régi kazánoknál is vannak szabályozatlansági problémák.

Egy abszurd példa, 5 évvel ezelőtt épült projekt! 2x500 kW-os, kétlépcsős, alacsony hőmérsékletű – nem kondenzációs – kazán fűtötte az épületet. Amikor egy éve hőszivattyút telepítettünk a rendszerre, akkor kiderült, hogy a fűtési igény még az 500 kW-ot se éri el, azaz bő dupla kazánteljesítmény volt beépítve. A kazánok léptetése a rendelkezésre álló szabályozó ellenére sem volt felprogramozva. Az átmeneti, nyári időszakban a napi 1-2 m³ meleg vizet az 500 kW-os gázkazán állította elő!

Mit mondjak? Már az problémás, hogy 6-7 évvel ezelőtt eleve nem kondenzációs kazánt terveztek. A hőenergetikai rendszer tervezése se lett jól átgondolva; 1-2 m³ melegvízigény 1 db 500 kW-os kazánnal? És akkor hab a tortán a rendszer pancser beüzemelése!

Egyetlen pozitívum volt a dologban – már ha ez pozitívum –, hogy a hőszivattyús rendszer óriási megtakarítást eredményez, de részben azért, mert az előzmények olyanok, amilyenek.

Egyéb: neves kazángyártó gyárt olyan kondenzációs kazánt, amit nem lehet ellátni külsőhőmérséklet-követő szabályozással! És természetesen ez jelentősen olcsóbb kazán, mint amibe gyárilag be van építve a külsőhőmérséklet-követő szabályozás.

Amikor a 24 kW-os kategóriában tervezek kondenzációs kazánt, rendre megpróbálják olyan kazánra cserélni, amivel nem biztosítható a külsőhőmérséklet-szabályozás, vagy amikor erre is rákérdezek, akkor hirtelen néma csönd lesz, mert a kivitelező csak a pénzt nézi, a műszaki tartalom csak felületesen érdekli.

C.Gy.

Igaza lehet M.Z.nek, hogy a kondenzációs kazánokkal sokat lehet megtakarítani. A német adatgyűjtés szerint a 60 kondenzációs kazán átlagos hasznosítási foka (éves hatásfoka) 86% volt, de égéshőre vonatkoztatva, átszámolva fűtőértékre ez 95%. Látható, hogy ez az érték lényegesen jobb, mint ami a nem kondenzációs kazánokra jellemző. A 60 kazán között a legrosszabb is 77 (85) százalékot ért el, ez egy átlagos kazán névleges hatásfoka, a legkedvezőbb üzemállapotában. A hasznosítási fok csak kevesebb lehet. Így nem meglepő, hogy a kondenzációs kazánok üzemeltetői nem elégedetlenek. Legfeljebb még többet takaríthatnának meg, ha az üzem optimális lenne.

Németországban a kazánról hőszivattyúra váltók között volt elég sok csalódás, és e mögött sem elsősorban maga a készülék állt. Mivel a kérdés eléggé elmérgesedett, elvárták, hogy a „hozamot” garantálja a szállító (tervező, beüzemelő), hőmennyiségmérés mutassa ki, hogy mennyit ér az új rendszer. Talán a kazánoknál sem lenne felesleges a hőmennyiségmérés. Feketén-fehéren látnánk, hogy az elfogyasztott gázból mennyi GJ lett. Végül is ez számít.

M.Z.

Nekem eddig egy olyan projektem volt, ahol a kondenzációs kazán fűtővíz-oldala teljes körűen mérve volt, és kaptam visszajelzést. Tíz, egyenként hatlakásos társasházról van szó. 2001-ben készültek a tervek, épületenként egy-egy központi kondenzációs gázkazánnal. Három évvel később megjelent a közös képviselő, hogy miként kellene a gáz- és a hőenergia-mérők fogyasztását összeilleszteni? Legnagyobb megdöbbenésemre egy-egy épület hőenergia-ellátó rendszerére 104-108%-os hatásfok jött ki.

Nem foglalkoztam vele, hogy a mérés, gázóra-leolvasás mennyire volt korrekt, de a számok két évet fedtek le, azaz nagy hiba nem lehetett benne! Ekkor pedig a gáz még nem volt olyan drága, mint manapság. Akkortájt az egyik 20 lakásos társasháznál ki akarta a kivitelező a kondenzációs kazánt hagyományosra cserélni. Az derült ki, hogy ha ingyen adják a hagyományos kazánt, a ház négy év múlva már akkor is ráfizet a cserére.

P.F.

Jómagam főleg társasházak 100-800 kW-os kazánházainak korszerűsítésén dolgozom. Néhány esetben (ha több háznak van közös kazántelepe) hőmennyiségmérőket is telepítünk. Bár azok az osztozkodást szolgálják, alkalmasak a hatásfok vizsgálatára is. Februárban (enyhe idő volt) azonos pillanatban leolvasva a gázmérőt és a hőmenynyiségmérőket, majd négy nap múlva megismételve, a hatásfok 105,3%-nak adódott. (Elnézést kérek a hatásfok szó használatáért, ezt is rendbe kéne tenni egyszer, hogy ne kelljen száznál nagyobb százalékért magyarázkodni.)

A „mérés” pontatlanságai:
• a gáz fűtőértékét 34 000 MJ/m3-nek tekintettem,
• a gázmérőnek és a hőmennyiségmérőknek is van mérési hibája (alsó tartomány).
A mérés megismételhető, ha kételkedne valaki.

Még egy fontos „apróságra” felhívom a kollégák figyelmét: több kazán vezérlője tudja ugyan fogadni a külsőhőmérséklet-érzékelőt, de időprogramot nem kínál, csak ha valami kiegészítő, divatos nevű, falra szerelhető izét vásárolunk hozzá. Ennek brutális árától hanyatt esve a felhasználó marad az elektronikus szobatermosztátnál.

Az éjszakai órákban feleslegesen magas lesz a fűtővíz hőmérséklete. Rövid égőműködési idő, nagy lengés.

F.M.

Elvi kérdésnek tartom, hogy a kondenzációs kazánok telepítésének tervezésekor az elsődleges tervezési szempont a minél jobb szezonális hatásfok legyen. A hőigény kielégítését csak ellenőrizni kell, így fontos méretezési szempont, hogy milyen fűtővíz-hőmérsékletek és mekkora teljesítmények fordulnak elő statisztikailag. A kazánt és az esetleg szükséges radiátor-bővítést, hőszigetelést úgy kell megválasztani, hogy a fűtési szezon legalább 90%-ában megvalósuljon a kondenzációs üzem. Ha megnézzük a kondenzációs kazán műszaki adatait, akkor látható, hogy csökkentett terhelésen és alacsony vízhőmérsékletnél 108-109% fűtőértékre számolt hatásfokkal üzemel a készülék, míg névleges terhelésen 100% körüli a hatásfok. Azaz egyszerűen fogalmazva olyan feltételeket kell teremteni, hogy a kazán az éves gázmennyiséget a gépkönyvben megadott legjobb hatásfokhoz tarozó üzemmódban égesse el.

Valóban, kötelezővé kellene tenni az időjárásfüggő vezérlést, és azt is, hogy a kondenzációs gázkazán legyen gáz/égési levegő arányszabályozóval felszerelve, ugyanis a kondenzációs technológia elvileg max. 11% megtakarítást tesz lehetővé. Amikor egy hagyományos gázkazánt kondenzációs kazánra cserélünk, akkor a legtöbbször olyan kazánt építünk be, amelybe gáz/égési levegő arányszabályozó is be van építve. Ennek köszönhető, hogy míg a kazán hatásfoka a névleges terhelésen 100% körüli, addig csökkentett terhelésen 109% is lehet. Gáz/égési levegő arányszabályozás nélkül a hatásfok csökkentett terhelésen 85-92%-ra esne vissza. Mivel az év során eltüzelt gázmennyiség döntő részét csökkentett terhe- lésen tüzeljük el, a gáz/égési levegő arányszabályozás nagyobb megtakarítást eredményez, mint maga a kondenzáció, s ezzel a 30% körüli megtakarítás elvi lehetőségét is alátámasztottuk. A már hatályos 813/2013 EU rendelet szerinti energiahatékonysági követelményeket csak a fenti szempontok figyelembevételével lehet majd teljesíteni. Az első lépcsőben előírt hatékonysági követelmények teljesítési határideje 2015. szeptember 26. Az előírás a kazángyártásra és a -telepítésekre is hatályos.

C.Gy.

Nem tudom, kinek mi a véleménye, de szerintem a napszakos fűtéscsökkentés a mai épületeknél (jó hőszigetelés, kis veszteség) gyakorlatilag szükségtelen, nem jelent érdemi megtakarítást.

Sz.P.

Nekem az a véleményem, hogy a mai épületeknél (jó hőszigetelés, kis veszteség) gyakorlatilag elengedhetetlen, nagy megtakarítást jelent a napszakos fűtéscsökkentés, mert ha nincs jelentős lehűlés, a komfortérzet nem csökken, és addig sem használtunk energiát. Mert ha a teljesen lehűlt fűtővizet kell a kondenzációs kazánnal felfűteni, a napszakos fűtésemelés során, hosszabb ideig tud kondenzációs üzemben működni a kazán, tehát jobb hatásfokkal fűtünk.

N.G.

Kedves Sz.P., nem tudok egyetérteni. A fűtött épület hővesztesége folyamatos, ez általában naponta egy szinusz jellegű függvénnyel írható le. Ha a szabályozás időjárásfüggő, akkor a kazán pillanatnyi hőtermelése is egy időeltolódásos, csillapított amplitúdójú szinuszhullámmal jellemezhető. Ha időmegszakítás történik, vagy „napszakos fűtéscsökkenés” (ezt a kifejezést nem igazán tudom megemészteni), akkor a hőmennyiséghiányt egy magasabb amplitúdójú, rövidebb függvénydarab tudná csak kiegyenlíteni, rosszabb kondenzációs feltételekkel, esetleg már kondenzációs zónán kívül. Nem hiszem, hogy ez megtakarítás lenne, hiszen szélső értékekkel éppen a ki-bekapcsolós kazánüzemhez jutnánk el.

Rajzolni könnyebb lenne…

M.Z.

Kedves N.G.! Elsőre úgy tűnik, igazad van, de a valóság szerintem egy kicsit más. Az elméleti okfejtésed akkor lenne teljesen igaz, ha 0-100%-ig tudna a kondenzációs kazán modulálni. Ám családi házaknál előfordul, hogy a fűtési idény jelentős részében a fűtési igény alámegy a kazán legkisebb teljesítményének. Ebben az időszakaszban lehet, hogy jobb lenne kicsit többet várni a lehűléssel, hogy bekapcsolás után a kazán a minimális teljesítményén hosszabb ideig tudjon üzemelni, és ne jöjjön elő a ki-be kapcsolásos üzemmód. Természetesen egy 50 lakásos társasháznál ez feltehetően ritkán fordul elő, de egy családi háznál szerintem 0 °C felett igencsak gyakran előfordulhat.

Az utóbbi időben tervezett családi házaink fűtési igénye 4-10 kW (+22/-13 °C, hőnyereséggel korrigált hőveszteség, azaz amit valóban le kell adni a kazánnak, nem amit a szabvány kiszámol) volt! Érdekes módon hiába választottunk 12 kW-os kazánt, az is csak 3 kW-ig tudott lemodulálni. Azaz 6 kW-os hőveszteséggel számolva +2,5 °C felett jön a szakaszos üzem.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az 5 kW-nál kisebb hőigényű házaink kivétel nélkül levegő-víz hőszivattyút kaptak.

N.G.

Köszönöm a kritikai észrevételt, bár annyit hozzátennék, nem véletlenül írtam korábban a rendszerhez illesztés szükségességéről, ami nem csak azt tartalmazza, hogy a készülék max. teljesítménye ne legyen túl magas a fűtés mértékadó igényéhez képest. Lelkiismeretes tervezőnek azt figyelni kellene, hogy a kazán szabályozási tartománya minél nagyobb mértékben fedje le a fűtési rendszer működési tartományát. Ha például egy 10 kW névleges hőigényű fűtést kell kiszolgálni, és 12 kW-os kazánnal akarjuk ezt megvalósítani, akkor mérlegelni kell, hogy az olcsóbb, de 3 kW-ig moduláló, vagy a drágább, de 1,2-1,6 kW-ig moduláló kazánok közül érdemesebb-e választani.

Persze azt is tudom, hogy a márkahűség égisze alatt tevékenykedő tervezők, kivitelezők számára a felvetésem valóban csak elméleti, pedig etikai szempontok alapján nem a márka, hanem a megrendelő érdekének kéne elsődlegesnek lennie.

Sz.P.

Még egy tényezőt vonnék be a körbe. Időjárásfüggő előremenő hőmérséklet, vagy a helyiségek igényétől függő előremenő hőmérséklet?

A modern kazánok alkalmasak arra, hogy a helyiségek igényétől függő és nem az aktuális (csillapított) külső hőmérsékletnek megfelelő fűtővizet állítsanak elő. Helyiség visszahatás nélkül elképzelhető, hogy a kazán szabályozója pont akkor küld magasabb hőmérsékletű vizet a rendszerbe, amikor mondjuk a délelőtti napsütés miatt erre nem lenne szükség. Ha a mindenkor aktuális igény szerinti vízzel fűtünk, pontosabban fogjuk kiszolgálni az épület igényét, vagyis statisztikailag alacsonyabb átlagos előremenővel, jobb hatásfokkal.

Egy „vicces” történet: kazáncsere után, a régi 24-8 kW modulációs tartományú készülék helyett 20-2 kW-os kondenzációs (kombi) került egy radiátoros fűtésű rendszerbe. Meglepődve tapasztaltam, hogy a kazán az indítás után viszonylag gyorsan lekapcsolta az égőjét, mert a minimális teljesítmény is sok volt. Enynyit a modern technológiáról, gondoltam. Hamar kiderült, hogy a kollégák nem ellenőrizték, melyik az előremenő és visszatérő vezeték: a radiátorba alulról „ment be” a meleg víz, gyorsan felemelkedett, majd irány a kazán. Szó nélkül jöttek javítani, de bennem felmerült a kérdés, vajon hány ilyen módon átalakított rendszer működik…

Amikor egy hagyományos gázkazánt kondenzációs kazánra cserélünk, akkor a legtöbbször olyan kazánt építünk be, amelybe gáz/égési levegő arány-szabályozó is be van építve. Valóban, kötelezővé kellene tenni az időjárásfüggő vezérlést, és azt is, hogy a kondenzációs gázkazán legyen gáz/égési levegő arányszabályozóval felszerelve, ugyanis a kondenzációs technológia elvileg max. 11% megtakarítást tesz lehetővé. Nem tudom, kinek mi a véleménye, de szerintem a napszakos fűtéscsökkentés a mai épületeknél (jó hőszigetelés, kis veszteség) gyakorlatilag szükségtelen, nem jelent érdemi megtakarítást.

M.Z.

Kedves Sz.P! A helyiség-visszacsatolás nagyon jó. A probléma a helyiség kiválasztásával van. Régi probléma, hogy a helyiségtermosztátról vezérelt kétszintes családi házakba gépiesen – tervtől eltérően – berakják a nappaliba a termosztátot, ami természetesen déli tájolású, és az emeleten kockára fagynak, miközben a nappaliban remek hőmérséklet uralkodik – erre jellemezően még rendesen rápakol a nappali padlófűtése. Természetesen, ha van egy helyiségenkénti jeladós hőmérsékletszabályozás, központi szabályozóval, akkor a dolog oké. Csak egy ilyen rendszer korántsem olcsó, a kazángyártók pedig legjobb esetben is csak egy referenciahelyiséges szabályozót ajánlanak.

Azért nem véletlen, hogy ez a téma visszavezet a korábbi szabályozási kérdésekhez. Úgy érzem, jelen épületgépész tervezői körünkben műszaki szempontból ez a téma a leggyengébb láncszem.

C.Gy.

Mire gondoltam napszakos fűtéscsökkentés alatt? Este eltérítem a szabályozót, az előremenő hőfokot a mért külső hőmérséklethez képest x fokkal csökkentem. Mivel a belső hőmérséklet lassan csökken, a hőveszteség sem csökken jelentősen. Tehát azt a célt, hogy jelentősen kevesebb hőveszteséget kelljen pótolnom, nem érem el. De az egész mögött az épületben tárolt hő áll. Amikor reggel visszaáll a nappali érték, a lehűlt tömeget fel kell fűteni. Az egy másik kérdés, hogy ez mit jelent a kazán számára. Ha a belső levegő hőmérséklete lassan csökken, de az előremenő jelentősen, a keringtetett víz kevésbé hűl le. Azt viszont nem tudom, hogy a visszatérő hogyan változik.

N.G.

Megkeresett egy családiház-tulajdonos vízteres kandalló ügyben, mivel elbizonytalanodott; korábban homlokegyenest eltérő véleményeket kapott a fűtésszerelőjétől és más megkérdezett szerelőktől. Megtekintve az épületet és az eddig elvégzett munkákat, észleltem, hogy márkás, de nyílt égésterű kazánt építettek be a lakás pincéjében. Mikor megkérdeztem, hogy ha már ilyen sokat költenek, miért nem kondenzációs kazánt választottak, az építtető válasza megdöbbentett; ő azt akart, de a fűtésszerelője lebeszélte azzal, hogy a radiátoros hőleadók miatt az nem fog kondenzációs üzemben működni, így az csak pénzkidobás.

Felvilágosítottam, hogy a választott kazántípus és a vízteres kandalló a pénzkidobás. Szegény srác teljesen magába zuhant… Én meg elgondolkoztam azon, hogy mi itt akadémikus vitákat folytatunk, miközben a célközönséget kontárok hülyítik butaságok tömkelegével. Vajon hol a hiba?

Vannak tippjeim: például már ott elkezdődik, hogy a családi házas ingatlanok építési engedélyezési tervének épületgépész tervfejezetét építész írja (ez minisztériumi osztályvezető által helyeselt dolog). Nem csoda, hogy szerencsétlen építtetőket olyan blődlikkel vezetik meg, hogy „napkollektoros fűtésrásegítés” (radiátoros fűtésnél), „a lakás szellőztetése megoldott” (fokozott légzárású nyílászárókkal), „faelgázosítós kazán kéménye egyszintes mediterrán tetős háznál”, fatüzelés tüzelőtároló nélkül stb.

Folytatódik ott, hogy tisztelet a nagyon kevés kivételnek, de a legtöbb kivitelező hasból „méretez” többzónás fűtési rendszereket, hőleadókat, szerelvényeket stb. Ritkán tudja meg a szerencsétlen megrendelő, hogy így lett drágább a gépészeti rendszere és a fűtésszámlája is.

M.P.

Több évtizedes tapasztalataim:

1. A kazán a lehető legkisebb teljesítménynyel, szinte folyamatosan működjön (ez a mai vezérlési lehetőségekkel már egészen jól megoldható).
2. Hiányzik egy „Melegebbet kérek” gomb, amely lehetővé tenné megnyomása esetén a 4-5 °C-kal melegebb fűtést, és félóra múlva visszaállna.
3. Elvi problémám a használati meleg víz előállítása. Tudomásom szerint a kapható kombi készülékek közül egy kivételével mindegyik hőcserélővel állítja elő a használati meleg vizet. Óriási pazarlás az egész fűtési idényben. Különösen, hogy létezik a H. típus, amelynél tényleg a 12 °C-os hideg víz felmelegítése kondenzáltat a lehető legjobb hatásfokkal.

H.M.

Tisztelt Urak! Egy igazán kiváló kondenzációs kazán gázmegtakarítása csak kb. 25-35%-ban függ a kondenzvíz-képződéstől. A gázmegtakarítás 65-75%-a nem mutatható ki a keletkező kondenzvíz mennyiségéből. A füstgázok lekondenzáltatásából ugyanis csak kb. 9%-nyi (elméletileg 11%-nyi) gázmegtakarítást tudunk elérni, a további ezen felüli +10-25% (sőt akár 40%) gázmegtakarítás nem igazán függ össze a keletkező kondenzvízzel!

C.Gy.

Szívesen venném, ha H.M. megírná, hogyan értelmezi a 25-75%-os megtakarítást. Mihez képest?

M.Z.

Gondolom, H.M. úr arról beszél, amiről én az elején szóltam, azaz, arról a sok túlméretezett, pocsékul üzemeltetett, rosszul megtervezett, kivitelezett, kézzel szabályozott kazánrendszerről, amikkel tele van az ország. Hatásfokuk néha az 50%-ot sem éri el! Ma például olyan bejáráson voltam, ahol az a 2 db gőzkazán készíti nyáron a meleg vizet, amik a teljes téli fűtési kapacitást is biztosítani tudják a komplexumban. Egész biztos vagyok benne, számítás nélkül is, hogy a villanybojler is olcsóbb egy ilyen megoldásnál, nyáron. De a családi házaknál is bőven dívik még a 25-40 kW-os acéllemez gázkazán kazántermosztátról vezérelt állandó előremenő fűtési hőmérséklettel. Jobb esetben van egy fali termosztát, ami lekapcsolja a keringtető szivattyút, de a kazán akkor is tartja a beállított 50-60 °C-os hőmérsékletet, amikor a szivattyút lekapcsolja a termosztát.

Olyan is van, hogy indirekt fűtésű HMV tároló van, HMV szivattyúval tölti a HMV tartályt, miközben a teljesítmény egy része folyamatosan szivárog a radiátoros kör felé. Volt olyan ház, ahol az derült ki, hogy a nyári HMV gázenergia-költséget a fűtés felé menő két golyóscsap elzárásával a felére lehetett csökkenteni. A dolog pikantériája, hogy magyar, kazán-HMV tartály egybeépített, gyárilag készre szerelt berendezésről beszélünk. No, ilyen rendszereket szeretünk kidobni, és berakni az újat! Aztán jöhet a 30-40-50-60%-os megtakarítás!

M.Z.

Kedves M.P! Nekem olyan kombi falikazánom van, ami egy közvetett hőcserélőn keresztül készíti a meleg vizet. Kipróbáltam, a kazán olyan intelligens, hogy a fűtési térfogatáramot olyan mértékig visszaszabályozza, hogy vidáman kondenzál a készülék. Nem ismerem az összes berendezést, de a 12 °C-os vizet 45 °C-ra felfűteni a legkisebb hőcserélővel is sikerül 10 °C-os dt-vel, azaz 55/35 °C a fűtővíz. A valóságban 35 °C alá is kerül a visszatérő hőmérséklet. Ez esetben a fűtővíz bőven a kondenzációs tartományban van.

Az már más kérdés, hogy a rövid vízvétel után a maradék hőt a fűtési rendszerbe tolja ki az összes berendezés. De sajnos ez az ön által említett berendezésre is igaz.

---