VGF&HKL szaklap

ÉpületgépészetHKL

Tévhitek és tények

2015/11. lapszám | VGF online |  527 | |

Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Tévhitek és tények

A szabványokkal, a szabványosítással kapcsolatban nagyon sok téves információ kering, amelyek szakmai körökben is rendszeresen felbukkannak. Cikkünkben ezek közül próbálunk néhány félreértést tisztázni, kérdezz-felelek formájában.

Állítás

Az MSZT kormányzati, az állam által fenntartott szervezet, az adófizetők pénzéből gazdálkodik.

Tény

Az MSZT nem kormányzati szervezet, nem az adófizetők pénzéből gazdálkodik. Az MSZT a szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény szerint köztestület, amely a törvény által előírt feladatokat látja el, működésére az egyesületekre irányadó szabályok is vonatkoznak. Működésének forrása a törvény szerint:

  • a tagdíj,
  • a nemzeti szabványok értékesítéséből befolyt bevétel,
  • a tanúsítási tevékenységből származó bevétel,
  • költségvetési támogatás a nemzetközi együttműködéshez,
  • a nemzeti szabványok kidolgozásáért kapott díj,
  • szolgáltatásainak díjai,
  • adományok.

Az MSZT bevételeit, forrásait csak a szabványosítási törvény szerinti feladatai ellátására használhatja.

Állítás

A szabványok figyelmen kívül hagyása nem jár hátrányos következményekkel, mivel a szabványok alkalmazása önkéntes.

Tény

A szabványok figyelmen kívül hagyása súlyos gazdasági és jogi következménnyel járhat, mivel a szabványok – az Európai Unió műszaki jogalkotásának egyik legfontosabb alapelve szerint – a jogszabályokban meghatározott alapvető követelmények teljesítéséhez kínálnak önkéntesen alkalmazható megoldásokat.

Ezek figyelembevétele esetében – ugyancsak európai uniós, de már jogkövetési alapelv szerint – vélelmezni kell a jogszabálynak való megfelelőséget, és ezt tilos vizsgálattal ellenőriz ni. Az önkéntes szabványok, akár van, akár nincs kapcsolatuk a jogszabályokkal, közmegegyezéssel születnek. Kidolgozásukban – érdekeik, érdekérvényesítési igényük szerint – a gazdaság minden szereplője és a jogalkotók is részt vehetnek. Tartalmuk azokat a kiadásukkor ismert műszaki követelményeket, technológiákat, vizsgálati/ellenőrzési módszereket, tehát a technika maiállását tükrözik vissza, amelyek a közmegegyezésben résztvevők számára (esetenként kompromisszumok árán) elfogadottak.

A szabványok általános és ismételten alkalmazható eljárásokat és műszaki megoldásokat adnak, amelyeket közmegegyezéssel fogadtak el, és optimális megoldást kínálnak a különböző érdekelt felek számára. Érvényes szabvány szerinti termék, szolgáltatás esetén feltételezhető, hogy az azt alkalmazó a műszaki fejlődés elfogadott színvonalának megfelelően, kellő gondossággal járt el.

Az előzőkből következően a szabványokfigyelmen kívül hagyása esetében:

  • korlátlan ideig elhúzódhat és beláthatatlan mértékben költségesebbé válhat a termék/szol gáltatás piacra jutása, mivel nem vélelmezhető a jogszabályoknak való megfelelőség, hanem külön eljárással kell igazolni, hogy a választott megoldás kielégíti a jogszabályi követelményeket (egyenértékű vagy jobb, mint a  szabvány szerinti),
  • külön és részletesen meg kell határozni a műszaki tartalmat és az ellenőrzés módját a szabványra hivatkozás helyett a szerződéses jogi kapcsolatokban és a pályázatokban (kiemelten a közbeszerzési pályázatokban), hogy azt a szerződés teljesítésében és ennek ellenőrzésében közreműködő felek, valamint az esetleges későbbi jogi eljárásokban résztvevők értsék és elfogadják,
  • elvész a szabvány adta védelem az élet-, egészség-, környezet- és vagyonvédelmi események kapcsán (külön eljárással kell igazolni, hogy a szabványtól eltérő megoldás egyenértékű a szabvány szerintivel, és ez egy már bekövetkezett baleset vagy kár esetébenmár szinte lehetetlen).

Állítás

A szabványosítás során egyéni, illetve lobbiérdekek érvényesülnek.

Tény

A modern szabványosítás egyik legfontosabb ismérve a teljes konszenzuson alapuló, előre meghirdetett, szabványosító műszaki bizottságban történő, a szabványosítás tárgyát képező szakterületen érdekelt összes fél önkéntes közreműködésével megvalósuló szabványalkotási folyamat. A szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. sz. törvény szerint az MSZT képviseli Magyarországot a nemzetközi (ISO, IEC) és az európai (CEN, CENELEC, ETSI) szabványügyi szervezetekben. A tagság évente közel 100 millió Ft tagdíjfizetési kötelezettséggel jár. A szabványosítási törvény szerinti kizárólagos joga alapján az MSZT ennek az összegnek a fejében vezetheti be és forgalmazhatja nemzeti szabványként ezeknek a szervezeteknek a szabványait. (Az európai szabványok bevezetése kötelező Magyarország, így az MSZT számára.) Külföldi nemzeti szabványok esetében bevezetéskor és/vagy terjesztéskor az MSZT-nek jogdíjat kell fizetnie a szabványt kiadó szabványosító szervezetnek.

Állítás

A „szab ványosításnál egy fokkal jobb”, ha a jogszabályok, illetve a kötelező műszaki szabályzatok (is) tartalmazzák a szabványokban közreadott (ajánlott) műszaki jellemzőket és megoldásokat, vizsgálati és értékelési eljárásokat.

Tény

A szabványok vagy előírásaik átvétele jogszabályokba vagy kötelező műszaki szabályokba komoly hátrányt jelent a gazdaság szereplői számára, és súlyos zavarokat okoz a jogalkotásban és a jogkövetésben. Az Európai Unió tagországai számára ugyanis kötelező alapelv, hogy a műszaki jogszabályok csakalapvető követelményeket tartalmazzanak, a szabványok pedig ezek teljesítéséhez kínáljanak önkéntesen alkalmazható meg oldáso kat. Ezeknek az önkéntesen alkalmazható megoldásoknak a kötelezővé tétele jogszabály ban vagy műszaki előírásban:

  • a jogalkotót teszi felelőssé a szabványból átvett, részletes előírások helyességéért,
  • akadályozza az áruk/szolgáltatások szabad áramlását az egységes európai piacon, mert diszkriminatív módon csak egyetlen megoldást tekint elfogadhatónak, kizárva az egyéb, ezzel egyenértékű vagy jobb megoldásokat, ami EU-szintű eljárást (büntető szankciókat) von magaután,
  • akadályozza azinnovációt, a műszakifejlődést, új megoldások alkalmazását, mivel önkényesen csak egyetlen lehetőséget tekint jogszerűnek,
  • elkényelmesíti a gyártókat, a szolgáltatókat, gyengíti piacképességüket, mertnem kell (nem lehet) új, korszerűbb, gazdaságosabb megoldást, technológiát keresniük, így hátrányba kerülnek azokkal szemben, akiket nem köt egy önkényesen jog szabályba foglalt megoldás,
  • zavart kelt a jogkövetésben, mert az európai szabványok és változásaik kötelező átvételével ellentmondás/eltérés lesz a jogszabályokba beemelt korábbi szabványelőírás és az új vagy megváltozott európai szabvány között,
  • lerontja, illetve tönkreteszi a szabványok tudástranszferben betöltött szerepét, mert a jogszabály konzervál egy esetleg már túlhaladott műszaki megoldást, és csak egy részleges, öszszefüggései nélküli ismerethalmazt emel ki a szabványból.

A jogszabály abban az esetben él a leghatékonyabban a szabvány nyújtotta szabályozás előnyeivel, ha kimond ja, hogy a szabvány alkalmazása esetén vélelmezhető – vélelmezni kell – a jogszabály adott követelményének a teljesítését, a szabványtól eltérő megoldás legyen legalább a szabvány szerintivel egyenértékű vagy annál jobb, és külön eljárással kell igazolni a jogszabály adott követelményének a teljesítését.

Állítás

Egy idegen nyelvű, külföldi nemzeti, európai vagy nemzetközi szabvány fordítása egyenértékű a szabvány MSZT által nemzeti szabványként kiadott magyar nyelvű változatával.

Tény

Idegen nyelvű szabvány fordítása nem egyenértékű magyar nemzeti szabványként való megjelentetésével, mert

  • engedély nélküli fordítás esetében sérül a szabványokkal kapcsolatos szerzői jog (a nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. sz. törvény, a szerzői jogról szó ló 1999. évi LXXVI. törvény, valamint a nemzetközi – ISO, IEC – és az európai – CEN, CENELEC – szabványügyi szervezetek kizárólagos felhatalmazása és szabályai alapján),
  • a fordítás pontosságáért, a forrásszabvánnyal való egyezőségért nem vállal felelősséget szabványosító szervezet,
  • a fordítás jogállása nem azonos az eredeti (hivatalos, idegen nyelvű) forrásszabvány jogállásával,
  • fordítás esetében nincs garancia az eredeti szabvány változásának követésére (pl. szövegmódosítás),
  • a fordításból nem derül ki, hogy a forrásszabvány mióta érvényes (ha az még), helyettesít vagy kivált-e más szabványokat,
  • a fordításban szereplő szakkifejezések, fogalmak nem egyeztetettek a többi (esetenként több tucat) szabvány által is alkalmazott kifejezésekkel, az összehangolás nem garantált, illetve az eltérésekért senkinem vállal felelősséget.

Megjegyzés: Az eltérő fordítások (értelmezések) a szerződéses kapcsolatokban súlyos pénzügyi következményekkel és bírósági eljárásokkal járó zavarokat okoznak. Az idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változatának kiadása tehát nem egyszerűen a forrásszabvány fordítása, hanem magyar nyelvű értelmezése, a forrásszabvány tartalmát pontosan visszaadó, annak tartalmával azonos, a magyar szabvány rendszerbe illesztett hiteles dokumentum kialakítása és közreadása. Idegen nyelvű szabvány magyar nyelvű változatának megjelentetésére az egyetlen jogszerű, hivatalos megoldás a Magyar Szabványügyi Testület által kiadott, az idegen nyelvű forrásszabvánnyal megegyezőséget garantáló magyar nyelvű nemzeti szabvány. A forrásszabványnak ez az egyetlen lehetséges hiteles magyar nyelvű megfelelője.

Állítás

A szabványoknak – hasonlóan az állam (kormányzat) által kiadott és közzétett jogszabályokhoz – ingyenesnek kellene lenniük.

Tény

A szabvány nem jogszabály, nem az államigazgatás eszköze (bár ismerete és alkalmazása meg kön nyí ti a jog kö ve tést), ha nem a gazdaság szereplőinek megegyezése egy termék, folyamat vagy eljárás mindenki által elfogadott módjában, követel ményeiben, jellemzőiben vagy ezek vizsgálati és értékelési eljárásaiban. A szabványok alkalmazása – eltérően a jogszabályoktól – önkéntes. A gazdaság szereplői üzletmenetük, gazdasági érdekeik, tevékenységük, azaz üzemvitelük alapján dönthetik el, hogy alkalmazzák-e a szabványokat. Minden szabványt (a nemzetközi, az európai, a külföldi nemzeti szabványokat egyaránt) meg kell vásárolni az új szabványok létrehozásához szükséges pénzügyi forrás egy részének megteremtése érdekében. A szabványok esetenkénti magas ára sem tükrözi a bennük fellelhető hatalmas ismeretanyagot, a létrehozásukhoz szükséges szakértői munkát (a nemzetközi szabványok 120 ország, az európaiak 33 ország, a nemzeti szabványok az adott ország több tucat szakemberének tudását tartalmazzák), és a létrehozásukhoz szükséges folyamat költségeit. A szabványok ára nincs arány ban azzal sem, hogy nemzetközi, európai vagy nemzeti szintű megegyezést és elfogadtatást garantálnak, ami még a legmagasabb szintű szakirodalom esetében sem valósul meg, hiszen az egy ember vagy szűk szerzői csoport magánvéleménye, és nem köz megegyezés eredménye.

A szabvány egyik eleme azoknak a csak pénzért megvásárolható eszközöknek (számítógépes szoftver/hardver, licenc, know-how, szakértői szolgáltatás, szakkönyvek és szakfolyóiratok, alapanyagok, beren dezések, szerszámok stb.), amelyek nélkülözhetetlenek a termelés / szolgáltatás / üzemeltetés számára, mint termelő, profitteremtő és költségkímélő eszköz. A szabvány által hordozott ismeretanyag nélkülözhetetlen az innovációhoz (tudástransz fer).

A szabvány ismeretének és alkalmazásának minden gazdasági előnyét és hasznát a gazdaság szereplője élvezi. Saját, szabad, kényszermentes elhatározásától függ, hogy üzleti befektetésként megvásárolja-e azt. A szabvány ingyenes elérhetősége csak akkor lenne indokolt és életszerű, ha a szabványok alkalmazása kötelező lenne, az üzletvitelhez és az üzemeltetéshez szükséges (pl. az előzőkben felsorolt) egyéb eszközök is ingyenesek lennének, valamint ha a szabványok létrehozásának teljes körű finanszírozására nemzet közi, európai és nemzeti szinten egyaránt, a kormányok és a gazdaság szereplői által külön-külön vagy együttesen létrehozott pénzügyi források állnának rendelkezésre.

Állítás

Az MSZT ingyen megkapja az európai, a nemzetközi és a külföldi nemzeti szabványokat, amiket azután a szabványboltban értékesít.

Tény

Az MSZT minden általa bevezetett és/vagy terjesztett szabványért fizet, vagy tagdíj, vagy jogdíj formájában. A szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. sz. törvény szerint az MSZT képviseli Magyarországot a nemzetközi (ISO, IEC) és az európai (CEN, CENELEC, ETSI) szabványügyi szervezetekben. A tagság évente közel 100 millió Ft tagdíjfizetési kötelezettséggel jár. A szabványosítási törvény szerinti kizárólagos joga alapján az MSZT ennek az összegnek a fejében vezetheti be és forgalmazhatja nemzeti szabványként ezeknek a szervezeteknek a szabványait. (Az európai szabványok bevezetése kötelező Magyarország, így az MSZT számára.) Külföldi nemzeti szabványok esetében bevezetéskor és/vagy terjesztéskor az MSZT-nek jogdíjat kell fizetnie a szabványt kiadó szabványosító szervezetnek.

Állítás

A szabványok bárki általi forgalmazásához, terjesztéséhez, másolásához, közvetlen üzleti célú felhasználásához, teljes szövegének vagy szövege egyes részeinek átvételéhez (esetenként saját szellemi termékként kezelve) nem kell az MSZT engedélye, és ezek nincsenek használati / felhasználási díjhoz kötve. A szabványra nem érvényes a szellemi tulajdonjog védelme (copyright).

Tény

A nemzeti szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.), valamint a nemzetközi (ISO/IEC) és az európai (CEN/CENELEC/ ETSI) szabványügyi szervezetek kizárólagos felhatalmazása alapján a Magyar Szabványügyi Testület jogosult és köteles ellátni a szabványok szerzői jogi védelmét. Ez annyit jelent, hogy a szabványokat (beleértve a visszavont szabványokat is) részeiben vagy egészé ben az MSZT engedélye nélkül másolni, sokszorosítani, forgalmazni, árusítani vagy bármilyen egyéb módon terjeszteni, közreadni tilos. Az ilyen tevékenységek, illetve a szerzői jogok bármilyen módon való megsértése jogszabálysértő magatartás, amelynek összes következményét a jogsértésért felelősnek kell viselnie. Ennek elkerüléseérdekben a szabványalkalmazóknak, a szabványok iránt érdeklődőknek, a vállalkozásoknak, az oktatási intézményeknek, a magánszemélyeknek stb. saját érdekükben felül kell vizsgálniuk azt, hogy az általuk alkalmazott, közzé tett, terjesztett, (akár belső használatra) sokszorosítottszab ványok vagy szabványrészletekfelhasználási módjára van-e az MSZT-től engedélyük. Ha nincs, akkor vagy véget kell vetniük a jogsértő felhasználási mód(ok)nak, vagy haladéktalanul és dokumentáltan kezdeményezniük kell az MSZT engedélyének beszerzését. Ellenkező esetben a szerzői jogok megóvása végett az MSZT kényteleneljárni a jogsértőkkel szemben, és érvényesíteni a jogsértésekből eredő kárigényét.

Állítás

A gazdasági szereplők üzletmenetéhez, illetve üzemviteléhez szükséges nemzeti szabványok kidolgozását, az idegen nyelvű szabványok magyar nyelvű változatának elkészítését az állami költségvetésnek, illetve az MSZT-nek saját forrásából kell biztosítania.

Tény

1995-ben a szabványosítás ról szó ló XXVIII. sz. törvény meg szüntette a szab vány jogszabály jellegét, „elvette” azt az államigazgatástól, és „viszszaadta” a gazdaság szereplőinek, mint önkéntesen alkalmazható, az adott időszak műszaki színvonalát képviselő, közmegegyezéssel létrehozott, a gazdaság működését támogató eszközt. A szabvány visszanyerte eredeti, 1948 előt ti rendeltetését, szerepe ugyanaz, mint minden piacgazdasággal rendel ke ző ország ban (így az Európai Unió orszá gaiban is). A szabványok egy re inkább felértékelődnek, és elsősor ban a gazdaság szereplői számára válnak fontossá. A törvény a Magyar Szabványügyi Testületet tette kizárólagosan jogosulttá a szabványok kiadásá ra. Az MSZT törvényes működését felügyelő állam tehát csak mint a jogalkotáshoz és jogkövetéshez szükséges közhasznú szabványok megjelenésének kezdeményezője vesz részt a szabványosításban, következésképpen csak ennek a szabványosítási tevékenységnek a pénzügyi támogatását vállalja. A szabványok kidolgozásának pénzügyi forrása tehát a gazdaság szereplőinek fontos nemzeti szabványok, valamint a kormányzati szervek által igényelt nemzeti szabványok kidolgozásáért kapottdíj. Az MSZT csak azokat a nemzeti szabványokat tudja kidolgozni, illetve azoknak az európai és nemzetközi szabványoknak a magyar nyelvű változatát kiadni, amelyeket vagy megrendelnek (finanszíroznak) a gazdaság szereplői, vagy a kormányzati szervek – igényeik szerint – pénzügyileg támogatnak. Erre a gazdaság szereplőit gazdasági (üzletmenet) és működési (üzemeltetés) érdekeik, a kormányzatot a jogalkotás / jogkövetés / hatósági tevékenység vagy gazdaságpolitikai célkitűzések (pl. központilag támogatott innovációs elképzelések) késztetik.

Állítás

A nemzeti szabványtervezetekkel, a szabványokkal, a gazdaság szereplői számára jelentős európai, nemzetközi és nemzeti szabványokkal, valamint egyéb szabványjellegű dokumentumokkal kapcsolatos információkhoz az MSZT-nek ingyenes hozzáférést kell biztosítania a gazdaság szereplői számára.

Tény

A szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. sz. törvény szerint az MSZT-nek gyűjtenie és rendszereznie kell a nemzeti, valamint a magyar gazdaság számára jelentős külföldi szabványtervezeteket, szabványokat és egyéb szabványjellegű dokumentumokat, valamint nyilvántartást kell vezetnie a nemzeti, a nemzetközi és az európai szabványtervezetekről és szabványokról, valamint a jogszabályok által hivatkozott nemzeti szabványokról. Az összegyűjtött és rendszerezett dokumentumokba és a nyilvántartásokba bárki térítésmentesen betekinthet. Ezeket kérésre, szolgáltatásként, az MSZT a saját maga, illetve a külföldi, a nemzetközi és az európai szabványügyi szervezetek által meghatározott díjazás ellenében rendelkezésre bocsátja (hozzáférhetővé teszi, kivonatot/másolatot ad). Az MSZT-nek az előzők szerinti feladatai ellátásához nincs más forrása, mint a szabványosítási törvény által ezekhez kapcsolt szolgáltatások díja. Ezeknek a – törvény szerint az MSZT működési forrásának minősített – díjaknak kell legalább részben fedezniük a Testület számára kötelezően előírt feladatok / tevékenységek költségeit. A szolgáltatások ingyenessé tétele esetén a költségek fedezetére egyéb forrást kell biztosítani.

Szabványok


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem