VGF&HKL szaklap

HKLLégtechnika

Mi a hiba a képen?

2015. november 6. | Király Tamás |  735 | |

Az alábbi tartalom archív, 5 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Mi a hiba a képen?

A címkép egy nemrégiben felújított, Budapest belvárosában lévő iskolaépület egyik előadótermében készült. A hagyományos ablaknyitásos szellőztetéshez viszonyítva a páraszabályozott szellőzési rendszer kialakításával jelentős, akár 30-50 százalékos fűtési energiamegtakarítás is elérhető, feltéve, ha a megfelelően kiválasztott elemeket alkalmazzuk.

A páraszabályozott szellőzőelemek közül könnyen kiválaszthatók az épület adottságaihoz leginkább illeszkedő, helyiségenként szabá lyozott légcserét biztosító megoldások. Sajnos ez a fotó több olyan kérdésre rámutat, amelyek segítenek átgondolni, hogy tervezéskor, illetve a kivitelezés során milyen szempontokat kell figyelembe vennünk a legoptimálisabb rendszerkialakítás érdekében.

A légbevezető(k) elhelyezése

A képen az első és leglátványosabban szembetűnő dolog, hogy ez a légbevezető elem nem a megfelelő helyre, a nyílászáró felső részére került beépítésre, hanem alulra. A páraszabályozott légbevezetőket lehetőség szerint az ablak felső részén, vízszintesen kell elhelyezni, hogy a higro(pára)szabályozású légbevezetőn a helyiség levegőjének páratartalma függvényében szabályozott mértékben beáramló friss levegő minél jobban keveredjen a helyiség levegőjével, ezáltal is komfortosabbá téve a rendszer működését.

Pozitívum, hogy a légbevezető beépítésekor a réskialakítást szakszerűen, felsőmaróval oldották meg. Annak érdekében, hogy ne sérüljön az ablak merevítése vagy a nyitó-záró mechanizmus, műanyag nyílászáró esetén a nyílószárny, valamint a keret marásával alakítható ki a légbevezető típusához – a beépítési útmutató szerint – megadott méretű illeszkedő rés. Faablakba történő beépítéskor a nyíló szárny átmarását, majd a rés megfelelő kezelését követően szerelhető fel a légbevezető. Esztétikai szempontból fontos, hogy lehetőleg az ablak színéhez illeszkedő típusváltozatot válasszunk.

Méretezés, típus és darabszám megállapítása

A szellőzési rendszer elemeinek kiválasztásakor mindig figyelembe kell venni az épület adottságait, a helyiségek méretét és funkcióját. Jelen esetben a beépített típus egy speciális, növelt léghozamú, nem lezárható légbevezető, amely egyes nyílt égésterű gázkészülékek légellátásához került kifejlesztésre. Itt nincs ilyen készülék, melynek a légpótlására alkalmazni kellene ezt a változatot.

A speciális, növelt léghozamú, nyílászáróba vagy falba építhető légbevezetők kiválasztása, tí pusuk és darabszámuk megválasztása erre feljogosított tervező feladata. Komfortterek szellőzéséhez alkalmazzunk standard vagy akusztikus higro(pára)szabályozású légbevezetőket. Egy belvárosi iskolaépület tantermeibe ajánlott akusztikus légbevezető típust választani, amely ki fejezetten zajos városi környezetre lett tervezve. Ezek a változatok hangcsapdával szereltek, amely alapesetben 37dB(A), de további akusztikus kiegészítők kel, mint a légbevezető és az ablak közé illeszthető akusztikus kiegészítő és külső oldali akusztikus esővédő elem alkalmazásával akár 42 dB(A) hangcsillapítás biztosítható, ezáltal tovább minimalizálva az utca zajá nakbeszűrődését.

Legyen szó komfortterek szellőzéséhez választható standard vagy akusztikus légbevezetőkről, mindkét típusváltozat választható lezárható kivitelben is. A záróretesszel szerelt típusokat alkalmazva lehetőséget biztosítunk a benttartózkodók számára, hogy szélsőséges időjárási körülmények, például orkánszerű szél esetén lezárják a légbevezetőt. Ugyanakkor a vihar el múltával nem szabad elfeledkezni arról, hogy a zsalut újra megnyitva, ismét hagyjuk működni a higro(pára)érzékelőt. Igény szerint választható nem lezárható típusváltozat is, ha nem szeretnénk, hogy a rendszer automatikus működésébe beavatkozzanak. A nyílászáró külső oldalára mindenképpen válasszunk esővédőt, vagyredőnyesetén rovarrácsot, amelyek nemcsak esztétikusan takarják a kialakított rést, hanem védenek az esőtől, illet ve a rovarok épületbe való bejutásától.

A helyiség mérete jelentősen befolyásolja a beépítendő légbevezetők darabszámát is. Alapszabály, hogy lakó- és tartózkodó helyiségenként kb. 50 légköbméterenként kalkuláljunk 1 db légbevezetőt. Te hát egy lakás vagy családi ház lakóhelyiségeibe 1-1 db, nagyobb nappaliba akár 2-3 légbevezető, míg egy irodahelyiségbe, osztályterembe vagy kórházi kórterembe ennél több elem beépítése is indokolt lehet. Esetünkben, egy közel 60-70 fő befogadására alkalmas teremben mindössze ez az egy légbevezető volt megtalálható, ami nem elegendő egy ekkora terem légellátásának optimalizálásához.

Páraszabályozott légbevezető szakszerűen beépítve

Gondolkodjunk rendszerben

A légbevezetőket légutánpótlás szabályozására tervezték, ez által a szabályozott szellőzési rendszernek csak az egyik, bár nagyon fontos részelemei. Az épületben a kilélegzett levegő és egyéb termelődő szennyezőanyagok mind-mind rontják a belső levegő minőségét, ami csökkenti a komfortérzetet, bágyadtságot, fáradékonyságot okoz, ezért minél gyorsabban és hatékonyan el kell azokat távolítani. Többszintes lakó- és középületek, valamint az iparosított technológiával készült épületek felújítása alkalmával a hatékony légcsere alacsony villamosenergia-szükségletű, fordulatszám-szabályozott központi vagy tetőventilátorokkal biztosítható. A gépi higroszabályozású szellőzési rendszer kialakítása esetén, az épületben a levegőcserét a szennyezett, vizes helyiségekből elszívott levegő indítja el. A tetőventilátorok, a padlástérbe vagy álmennyezet fölé telepített központi ventilátor(ok) által elszívásra kerülő levegőmennyiségét a helyiség funkciója szerint választható pára- és/vagy mozgásérzékelős légelvezetők szabályozzák. Nagyobb helyiségek esetén, mint iskolai tanterem vagy irodai tárgyalóhelyiség, a nyílászáróba épített légbevezetők és az álmennyezetbe épített és az elszívórendszerhez csatlakoztatott CO2-érzékelős légelvezetők harmonikus együttműködésének köszönhetően, a helyiséghasználat szerint valósulhat meg az automatikus légcsere.

CO2-szint változása a tanterem használata függvényében

Egyes tetőventilátor-típusok akár napelemről vagy napelemes visszatáplálásról is működtethetők, ezáltal tovább csökkentve a szellőzőrendszer villamosenergia-szükségletét. A régi, nagy teljesítményű szellőztetőmotorokat megfelelően méretezett, új, alacsony energiafogyasztású ventilátorokra cserélve akár 80-90% villamosenergia-megtakarítás is elérhető. A páraszabályozott rendszer kialakításakor – mivel a helyiségek légutánpótlása a nyílászáróba vagy falba épített higroszabályozású légbevezetőkön keresztül történik – légcsatorna-hálózatot csak az elszívórendszerhez szükséges kialakítani, így ideális és költséghatékony megoldást jelenthet épületek felújítása alkalmával is.

Mindez természetesen akkor valósulhat meg a legtökéletesebben, ha tervezőasztalon megálmodott, a maximális komfortérzet és energiamegtakarítás érdekében megtervezett rendszerek kerülnek kialakításra. Sajnos a kivitelezés alkalmával ezek a tervek sok esetben csak részben valósulnak meg, ami ronthatja egy szellőzési vagy bármely más épületgépészeti rendszer hatékonyságát. Ezért fontos, hogy a megfelelő elemek kiválasztásával és ezek beépítésével átgondoltan állítsuk össze az épület szellőzési rendszerét is.

Szellőztetés


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem