HKL

Gépek zajadatainak megadása és használatuk

2015/11. lapszám | Bézi Ferenc |  3830 |

Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Ma már a lég- és hűtőtechnikai berendezések, készülékek zaja katalógusadat, amelyek némelyike — sajnos — használhatatlan. Ennek oka a zajtechnikai alapismeretek általános hiánya, a műszakiak körében is. Ha az áruházban kiállított hűtőszekrény zajcímkéjén csak annyit látunk, hogy 52 dB(A), nem tudhatjuk, hogy mi ennyi?

A hozzá nem értő katalógusszöveg-fordító vagy forgalmazó a zajtechnikai információn még tovább ronthat, félrevezetve a vevőt és a zajvédelem tervezőjét. Például keveri a hangteljesítményszintet a hangnyomásszinttel, hiszen e két mennyiséget csak a jelölésükre szolgáló index (LW, illetve Lp) különbözteti meg. (Félreértést okozhat más betűk, de még a kis- vagy nagybetűk használata is.) Más esetben a valóságosnál kisebb zajadatot közöl egy több egységből álló hűtőaggregát-asztalra, figyelmen kívül hagyva, hogy a gyártmánykatalógusból kimásolt adat csak egyetlen egységre vonatkozik. Egy berendezés zajadatának megadása annak meghatározásához szükséges, hogy egy zajforrás a környezetében egy r (vagy r2) távolságban mekkora hangnyomásszintet létesít.

Például: szeretnénk tudni, hogy a tetőre tervezett hűtőberendezés a szomszéd lakóház ablakait mekkora zajjal fogja terhelni. (Természetesen befolyásolják a hangteret a zajforrás közelében levő felületek vagy tárgyak is.) Milyen akusztikai mennyiség jellemzi a zajforrás (gép, berendezés) zajosságát?

Hangteljesítményszint

Korrekt a gép zajosságát egyetlen adattal jellemző hangteljesítményszint (jelölése: LW, esetleg LP) megadása, de figyelnünk kell a vizsgálati szabvány, vagy más, kiegészítő információ megadására is. Ezzel az adattal a számunkra fontos, hangteret jellemző hangnyomásszint (jelölése: L, esetleg Lp) számítható (legalábbis szabad terjedés esetén). Az épületgépészetben leggyakrabban viszonylag kis méretű zajforrásokat használunk. Az ilyen típusú zajforrással a legkönnyebb akusztikai számításokat végezni: L = LW – 20 lg(r) + 10 lg(D) – 11

A létesített zaj a szabadtér geometriai adottságaitól is függ, amelyet az irányítási tényező, D fejez ki. Ha a zajforrás féltérbe, negyedtérbe vagy nyolcadtérbe sugároz, akkor a vizsgálati ponton D értékei rendre kettő, négy vagy nyolc. Ha a zajterhelést visszaverő épülethomlokzat előtt vizsgáljuk, akkor további 0,5…3 dB zajszintnövekedésre számíthatunk.

Irány-hangteljesítményszint

Helyes az átlagos (= egyenértékű) hangnyomásszintet a zajforrás közelterén kívül, pl. 3 méter távolságban megmérni, illetve megadni. (Ha a zajforrás legnagyobb mérete nagyobb 1,5 méternél, akkor a zajforrás méretének kétszeresénél nem kisebb távolságban kell megadni.)

Hangnyomásszint adott távolságban

Szokás a gép zaját egy adott r1 távolságban mért hangnyomásszinttel (jelölése: L, esetleg Lp) megadni. Ha nem tudjuk, hogy mekkora ez a távolság, akkor a zajadat használhatatlan. Ha ilyen zajadatunk van, akkor r2 távolságban a relatív szintváltozás számítható: L = 20×lg(r1/r2), ahol r1 az ismert (kisebb) távolság a zajforrástól (középpontjától). Ez az összefüggés azt jelenti, hogy, a távolság kétszeresre növelésével a zajszint 6 dB-lel csökken (pontszerű, szabadtérben sugárzó zajforrás esetén).

Zajvédelem

---