Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Vízellátás

Takarékos csaptelepek minősítése

2015/10. lapszám | VGF&HKL online |  9051 |

Figylem! Ez a cikk 9 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Takarékos csaptelepek minősítése

A szerelvényiparban négy évvel ezelőtt jelent meg a WELL (Water Efficiency Labeling – víztakarékossági címke) minősítési rendszer, melynek köszönhetően a készülékek energiahatékonyságot jelző címkét kaptak, csakúgy, mint a háztartási gépek esetén.

A szerelvényeket nem egyszerű minősíteni, széles a termékválaszték, valamint a rendeltetésszerű használat szerint is meg kell feleltetni a minősítést. A WELL energiacímke megalkotása alapvetően a szakmától eredő kezdeményezés, ennek keretében a legnevesebb szanitergyártók álltak össze, hogy megfogalmazzák a kritériumokat. Csak olyan szerelvényekre használható ez a minősítés, amelyek releváns hatással vannak a vízfogyasztásra. Például nem minősíthetők a WELL kritériumai szerint a vízmentes vizeldék, kádtöltő csapok (ahol a kád egy bizonyos szintig történő töltése a cél, és ha teszem azt nem 12, hanem 6 liter/perc az áteresztő képessége, kétszeres időbe telik a töltés).

WELL-minősítésű csaptelep

A hatékonysági mutatónak két alapvető típusa létezik (home és public, azaz háztartási és közösségi), ahol az értékelési kategóriák ugyanazok, de az otthoni rendszerek minősítésénél az időfaktort nem veszik figyelembe. Míg az otthoni csaptelepek esetén feltételezhetjük azt, hogy használat után mindenki elzárja a csaptelepet, addig a közösségi mosdókban elvárható a szenzoros működtetés, ahol használat után magától zár le a szerelvény.

Egy terméket csak egy felhasználási kategória szerint lehet minősíttetni. Csak akkor lehet WELL minősítési vizsgálatnak alávetni a készülékeket, ha az európai minimumkövetelményeket alapból teljesítik, alapanyagban, mechanikai előírásban, zajbesorolásban, tartósságban (200 ezer nyitást-zárást bírni kell). Ezzel érik el azt, hogy egy olcsó, nem korszerű terméket ne lehessen WELL minősítés alá besorolni semmilyen körülmények között.

Vizeldevezérlések

Az elérhető maximum a minősítésben a hat csillag. Egy csaptelep esetében ez például azt jelenti, hogy 6 literes perlátorral van felszerelve, előkevert vizet állít elő (nem a felhasználótól függ az előállított víz hőmérséklete), valamint szenzoros működésű. Mindegyik kritérium megléte két csillagot jelent, összesen hatot, amely az A osztályú besorolásnak felel meg. Ugyanez érvényes a zuhanyszerelvényeknél is. Bizonyos kiegészítőkkel a besorolás kisebb-nagyobb mértékben javítható. Elektronikus, termosztatikus zuhany (a felhasználó határozza meg a hőmérsékletet) alapesetben C besorolású lenne, viszont ha szerelünk rá egy takarékos zuhanyfejet, akkor még egy csillag nyerhető, így a besorolás is javítható.

 

 

A csap a vízellátó rendszer szerves része, s a legjobb csap is csak a rendszer többi eleme által megszabott színvonalon működhet. Megfordítva, a szakszerűen megtervezett és kivitelezett rendszer teljesítményét is tönkreteheti egy oda nem illő, például kizárólag az esztétikai szempontok vagy éppen a pillanatnyi, szűkös anyagi lehetőségek miatt kiválasztott csap. Egy háztartás vízellátó rendszerének kifogástalan működéséhez tiszta, egészséges vízre, megfelelő – a hideg és a meleg oldalon lehetőleg közel azonos – csatlakozási nyomásra, az igényeknek megfelelő kapacitású melegvíz-termelő/tároló berendezésre, jól méretezett csőhálózatra és cirkulációs rendszerre, valamint, nem utolsósorban gondosan megválasztott csapokra van, lenne szükség.

 

Vécéöblítő tartályoknál, szelepeknél is létezik a minősítés. A tartályöblítés hiába tud 4,5-5 litert; ha nem megfelelő kerámiával szerelik, nem fog jól működni. Itt már fontos az érintés nélküli öblítés, valamint a pangó víz elleni védelem – nem azért, mert ivóvíz-tisztaságúnak kell lennie a vécé öblítéséhez használt víznek, hanem hogy egy öblítésnél az egész vízvezetékrendszer át legyen mozgatva.

A WELL rendszer értelmében a higiénia nagyobb fontossággal bír, mint a takarékosság, mert előbbi az egész rendszerre kihat. Üzemeltetőknél fordul elő az a probléma, hogy költségesnek találják a gyakori automatikus átöblítést (másfél liter víz például 100 csaptelepre vetítve 150 liter). Pedig minimális számolással meghatározható, hogy a vízfogyasztási költség elenyésző, viszont teljesen higiénikus csaptelepeket kaphatunk, ami tovább növeli a komfortérzetet.

Falon kívüli öblítőszelep​Hogy mennyire nem elhanyagolható problémáról van szó, azt jól mutatja egy öt éve történt tragédia. Egy idős házaspár legionella-fertőzést kapott egy Esztergom melletti wellness hotelben, és a férfi két hét múlva belehalt a betegségbe. A haláleset miatt a férfi unokája pert indított, amit meg is nyert, és a szállodának egymillió forintos kártérítést kellett kifizetnie. A legionella baktérium a legtöbb vizes helyen előfordul. Az uszodákban nem kell külön vizsgálni a baktérium jelenlétét, és külön szer sincs ellene, az általános fertőtlenítés ártalmatlanítja. A wellness hotelekben, élményfürdőkben viszont nagyobb esélye van a fertőzésnek – a vízporlasztók és pezsgőfürdők olyan méretű vízcseppeket bocsátanak ki, melyek bejuthatnak a tüdőbe. Az ÁNTSZ vizsgálatot végzett a hotelben, ahol ugyanazt a legionella baktériumtörzset találták meg, mint az elhunyt férfi szervezetében. A vizsgálat során az is kiderült, hogy a víz klórtartalma az előírtnál lényegesen alacsonyabb volt, ráadásul egyszer már – nem sokkal az eset előtt – bezáratták a helyet a nem megfelelő fertőtlenítés miatt. A hoteltulajdonos szerint a fertőtlenítésre vonatkozó szabályozás ellentmondásos - literenként 1 mg klór használatát teszik lehetővé a szabályok, az ajánlások szerint viszont 3 mg ártalmatlanítaná teljesen a kórokozókat. Azzal védekezett továbbá, hogy az idős férfinak az immunrendszert legyengítő leukémiája is volt, és rajta kívül más nem betegedett meg. A védekezést a bíróság nem fogadta el, szerintük az üzemeltető bizonyíthatóan nem tett meg mindent a megfelelő fertőtlenítés érdekében. Egy korszerű, higiénikus rendszer használatával az eset megelőzhető lett volna. Nagy a felelőssége az üzemeltetőknek, akiknek nemcsak a vendégek komfortérzetére, érzékenységére, a költségmegtakarításokra, de a higiéniai utasításokra is fokozottan figyelniük kell, kellene.