Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Fűtéstechnika

Központi fűtéses kandalló

2015/9. lapszám | VGF&HKL online |  3771 |

Az alábbi tartalom archív, 6 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Központi fűtéses kandalló

A központi fűtést ellátó kandallók manapság igen nagy népszerűségnek örvendenek. Ez talán nem véletlen, hiszen segítségükkel biztosítható az egész épület egységes fűtése, a HMV-készítés és az utolérhetetlen hangulat is. Ennek ellenére úgy érzem, kicsit nagy fejetlenség uralkodik ezen a piacon. Bárki bármit árulhat, de bárki bármit, bárhogy be is üzemelhet. Ami ennél is nagyobb probléma: szintén bárki és szintén bármit gyárthat. Gyárt is. Sokszor ellenőrzés, minősítés, de szinte minden esetben méretezés nélkül. Kollégákat kérdeztünk a témáról az e-gépész hasábjain.

B.Á.

Rengeteg helytelenül megválasztott készülék kerül beüzemelésre a kereskedők tájékozatlansága miatt. Természetesen nem szeretnék általánosítani, de biztosan önök is tapasztalták, hogy sok esetben a helyszín ismerete nélkül kerülnek értékesítésre készüléket. Ez szerintem teljesen megengedhetetlen. Ilyenkor a kivitelező kész tények elé van állítva. Ő a legjobb tudása szerint illeszti a készüléket a meglévő rendszerhez, de sajnos sokszor ez nem elég.

Mint ahogy a legjobb tudás is hagy néha kívánnivalót maga után.

Számtalanszor találunk szabálytalanul zárt rendszerben üzemelő készüléket, a mai napig gyakori a puffertartály, a szünetmentes táp, a hűtőkör nélküli beüzemelés.

De a leggyakoribb és legnagyobb problémát mégis a tervezési hiányosságok jelentik. Alapvető dolgokat hagyunk figyelmen kívül: teljesítmény (névleges? maximális? vízoldali?), hatásfok, füstcsőátmérő, biztonsági berendezések… Mintha nem is a mi életünkről, biztonságunkról, komfortunkról lenne szó. A kémények hő- és áramlástani méretezését még ma is „úri muri”-nak tartjuk, pedig ez százezres megtakarítást jelenthet.

Korszerű építészet vs. szilárdtüzelés? Lakóépületeink hőigénye egyre csökken. Ma már nem ritka az a lakás, amely 100 m² alapterületre 6-7 kW-nál kisebb fűtési teljesítményt igényel. Gondoljuk végig: ez esetben a nappali hőigénye mekkora lehet? Hihetetlen, de mind- össze 1-2 kW. Mégis 18-20 kW teljesítményű készülékeket telepítünk, amelyek csak sugárzó hőben a nappaliban 6-8 kW teljesítményt produkálnak. Tehát ilyen készülékeket ma már nem tudunk takarékosan, komfortosan használni.

Kevesen veszik figyelembe, hogy egy központi fűtéses készülék esetében a berendezést névleges teljesítmény közelében kellene üzemeltetni, hiszen a 60 °C körüli visszatérő vízhőmérsékletet enélkül nehéz lenne biztosítani. Ennek meg nem léte pedig kátrányosodáshoz vezethet, ami gyakorlatilag a készülék idő előtti tönkremenetelének az első biztos jele. A legtöbb gyártó esetében a kátrányosodás megléte garanciamegvonó tényező. Lakásaink levegőellátottsága is folyamatosan csökken, ami különleges igényeket támaszt a beépített készülékekkel szemben. Először is tudomásul kell vennünk, hogy kéményünk csak abban az esetben fog működni, ha számára a levegőutánpótlás biztosított. Ez alapvető kellene, hogy legyen, már a tervezés fázisában. Nem elég betervezni egy jó nagy kéményt, de annak működését is biztosítani kell.

Vízteres betétes kandalló működési vázlata. 1. kéménykivezetés; 2. kandalló; 3. víztartály a kandalló oldalán; 4. a szoba fala; 5. vizes pumpa; 6. meleg levegő áramlása a szobába; 7. blower box

Ha a kémény működik, akkor nem árt, ha a kandallónk is ezt teszi. Biztosítani kell az égéshez szükséges levegőt, függetlenül a lakásban lévő légfelhasználóktól (páraelszívó a konyhában, központi porszívó, ventilátoros mellékhelyiség-szellőztetés, légkezelő berendezés stb.). Más szóval: kandallónk nem csak az elsődleges levegőt kell, hogy a lakáson kívülről fogadja, de emellett teljesen zárt kell legyen a lakás felé. (A 100%-os hermetikusság természetesen nehezen elképzelhető.) Vajon szükségszerű, hogy központi fűtéses kandallóink túlméretezett, szabályozhatatlan, levegő- és fapusztító, füstokádó, rozsdásodásra hajlamos vasdarabok legyenek, amelyek sokszor az alapvető életvédelmi szempontoknak sem felelnek meg?

J.I.

Tisztelt B.Á.! Először is gratulálni szeretnék, hogy ebben a témában tisztánlátását megosztja velünk. Véleményem szerint egy márka-, gyártófüggetlen, rövid szakkiadványra lenne szükség a vízteres kandallókról, ami a felhasználóknak fontos iránymutató lehetne. Kihangsúlyozom, hogy a FELHASZNÁLÓ-knak, mert ilyen fűtőberendezéssel a tervezők nem találkoznak („Nem kell hozzá terv!”), a kivitelezők pedig – tisztelet a minimális kivételnek – azt építik be, amit az ügyfél/felhasználó kér, vagy már előre meg is vett a „kereskedésben”. Egyszerűen megfogalmazott, táblázatokban megadott berendezésméretekkel, hogy a hülye, akarom mondani a FELHASZNÁLÓ is megértse.

H.I.

Tisztelt Szerző és Hozzászóló! A szerző eddig olvasható véleményével egyetértve, egy kiegészítés. Nem csak a tüzelőberendezés tönkremenetelét, de a környezet nagyfokú szennyezését és energiapazarlást is jelent, ha a berendezés nem a megfelelő hőmérsékleten üzemel. A hozzászólótól kérni tudom, hogy ne nézzünk-nevezzünk akárkit nem-hozzáértőnek, ha nem is ismerjük. Egyébként a szakember nevében viseli, hogy érti a szakmáját, tehát őt kell tájékoztatni-nevelni.

Nem csak ismerni kell a szakmát, hanem becsülni is annyira, hogy ha az adott helyre alkalmatlan berendezést szeretne a megrendelő-felhasználó, akkor tudjunk nemet mondani! Kiegészítésül még, hogy MINDIG tartsuk szem előtt: van egy hármas rendszer, ami elválaszthatatlan, együtt működik (vagy nem). Ez az égéskör: égéslevegő – tüzelőberendezés – égéstermék-elvezető. Csak úgy működik, ha összehangoltuk, tehát előzetes tervezés nélkül nem.

B.Á.

Tisztelt Hozzászólók! Először is köszönöm, hogy megtiszteltek soraikkal, kiegészítették az általam leírtakat. J.I. úr betűről betűre leírta a problémát: „nem kell hozzá terv”. Ha pedig nem kell, akkor nem is csináltatunk, és nem érdekel, mennyire biztonságos, mennyire környezetkímélő, mennyire takarékos.

Sajnos, napi tapasztalat, hogy amit H.I. úr vet fel, hogy tudni kell nemet mondani, ez nem nagyon teljesülhet. Ha nemet mondok az amúgy is ritka megkeresésre, azonnal kerül a képbe tíz olyan „szakember”, aki nemhogy nemet nem mond, de meg is győzi a megrendelőt, hogy azokra a biztonsági elemekre sincs szükség, amiket én esetleg beterveztem. Neki lesz munkája, nekem nem. Akkora hibát azért senki nem vét tudatosan, hogy az emberéletbe kerüljön, és ő túléli a válságot, én a magam korrekt „nem”-jeimmel pedig éhen halok. Ez a megoldás?

Az én véleményem, hogy amíg a megrendelők nem tisztelik meg saját magukat egy bizonyos fokú igényességgel (kérjen garanciát, számlát, kövesse le a kivitelező szakmai előéletét (interneten pillanatok kérdése), amíg csak az ár számít, és nem a tudás, a tapasztalat, a felhasznált anyagok minősége, nos, addig ezen a piacon jó szakembernek nem lesz könnyű érvényesülni.

A hazai szakemberek többsége szerintem is nagy tudású, komoly hozzáállású. De a piaci résztvevők nagy hányada „megélhetési szakember”, ami az én szememben egészen más kategória. Sajnos a megrendelők ezt is más szempontok alapján bírálják el. Amit én szeretnék: ha a vérbeli szakemberek egy irányba mennének. Ha a jó kandallós a jó gépésszel, a jó tervezővel megtalálná egymást, az egyik segítené a másik munkáját. Együtt biztosan messzebb jutnánk, és ezen a megrendelő nyerné a legnagyobbat.

N.G.

A minap olvastam, hogy egy tatabányai ápolót kuruzslás bűncselekménnyel vádoltak meg (az illető orvosi képesítésekhez kötött tevékenységet végzett). Ezzel az emberek egészségét veszélyeztette. A jogosulatlanul végzett jogászkodást zugírászatra vonatkozó törvény fenyegeti, mert az átlagpolgárnak kárt okozhat.

A műszaki életben a kontárok forintokban is mérhető gazdasági károkat okoznak mind az embereknek, mind az ország gazdaságának (hozzáteszem, hogy egyúttal a valóban szakembereknek mérhetetlen anyagi és presztízsveszteséget is okozva). Ez utóbbi vajon miért bocsánatos bűn, ha a többi nem az?

B.Á.

Kedves N.G.! Tud egyetlen esetet, amikor a tisztelt megrendelő azt mondta volna utólag: de nagy marha voltam, hogy nem szakemberhez fordultam, hanem kóklerhez, mert az 85 forinttal olcsóbb volt!? Ismer olyat, aki ezt bevállalja, és hatósági eljárásig vinné a dolgot? Eljárásig, amelynek keretében kiderül, hogy nem kért számlát a munkáról (adott esetben a készülékről sem), de nincs számlája semmi más munkáról sem a házban? Nem egyszerűbb azt mondani: de szemét volt ez a kandallós, ez a fűtésszerelő, hogy átvert?! Se szerződés, se garancia, se semmi. De olcsó! (Olcsó???)

J.I.

Tisztelt H.I. Úr!
Én nem neveztem „akárkit nem-hozzáértőnek”, hanem úgy általában bárkit. És itt most egy kicsit vitatkoznék! Mindennapjainkat jól tükrözi, ha a Google keresőbe beírunk egy fogalmat, mit is hoz fel. „Központi fűtéses kandalló” címszóra az első találat a következő: Gyakori kérdések: „Vízteres kandallóval központi fűtést szeretnék házilag (magam) megcsinálni. Lehet-e, illetve kell e valamilyen engedély a fűtés létrehozásához? Ha valaki házilag csinált ilyet, kérem, írja le nekem, mennyibe került és mi kellett hozzá”” Végigpörgetve kiderül, hogy ez nem egy „Gyere buci, hamm, bekaplak!” ügy, mert a kérdező szerencséjére néhány hozzászóló előrelátóan, atyáskodva fogalmaz. „Vízteres kandalló illesztése meglevő fűt” Index-es fórumon (mert ott külön fóruma van a témának) sokan vallják, hogy ez egyszerű és olcsó módon, házilag kivitelezhető. És itt akárki tanácsolhat akármit. Vagy bejön, vagy nem (látatlanban).

És ez a helyzet a lakosság tájékozatlansága miatt egyre csak fejlődik. Persze az utolsó segédmunkás is tudja, hogy melyik tablet és melyik okostelefon mit tud, de a fűtés csak annyira érdekli, hogy olcsó legyen.

Kihangsúlyozom korábbi hozzászólásom lényegét: Rövid szakkiadványra lenne szükség a vízteres kandallókról, ami a felhasználóknak fontos iránymutató lehetne.

B.Á.

Kedves J.I.! Nem akarok visszamutogatni, de a Radeco honlapján annak idején minden fent volt. Állandó, 24 órás telefonügyeletet tartottunk, beüzemeléssel kapcsolatban. Nálam csörgött (volna). Soha, senki nem keresett ezzel. Hazudok, néha egy-egy szerelő, a hat év alatt kb. 12 alkalommal. Ha megcsinálnánk, ki használná? Hogyan jutna el a felhasználóhoz? Ki állná az anyagi vonzatát? Nálunk az üzenőfalon most is bárki kérdezhetne. Van, hogy hónapokig nincs új üzenet. Akkor innen hogyan tovább?

C.Gy.

Már korábban is javasoltam, ide is illik. Ha a cigarettára rá lehet írni, hogy „veszélyes”, az épületgépészeti termékekre is rá lehetne. Ennek betartása a kereskedelemben könnyen ellenőrizhető.

B.Á.

Kedves C.Gy.! Ki írná rá? A kereskedő? Aki örül, ha elad valamit? A gyártó? Aki örül, ha rásózza a sok esetben kétséges minőségű termékét a kereskedőre? Szerintem a beüzemelést kellene kötelezővé tenni minden szilárd tüzelésű berendezésre. (Mondjuk, elméletileg már most kellene adni minden beüzemelt kandallóhoz a Kivitelezői Nyilatkozatot. De: 1. a kéményseprők nem nagyon kérik, 2. 10 000 forintért árulják az OKJ-s „szakemberek”, akik közül sokan ebből élnek.) Na, ezt kellene komolyabban venni! Az OKJ-s képzést, meg a képzést általában. Nem csak jogászból van túlképzés, kandallósból is! Lassan többen leszünk, mint ahány családi ház épül országosan. Erre miért nem figyel senki? Ez jó valakinek?

N.G.

Kedves C.Gy.! A kandalló vagy a nyílászáró önmagában nem veszélyes (ilyen alapon egy szalonban álló autót körbe kéne tapétázni hasonló feliratokkal). A tudatlanság és a tudatlansággal való visszaélés veszélyes, de az nagyon! Ellenszere a minőségi oktatás és a korrekt tájékoztatás. Az OKJ-képzés többször is felmerült. (Az „alacsonyodjunk le…” témával kapcsolatosan is, lenne bőven javítandó ezekkel a gyorstalpaló „tudásgyárak”-kal kapcsolatban is, például az alaposságon lenne bőven javítanivaló. A szakoktatás elüzletiesedése nem tudás-, hanem pénzközpontú, az eredményeken ez meg is látszik.)

Nagyon hosszú lenne kifejteni (nem is nagyon értek hozzá), mi minden rossz a mai oktatási és tájékoztatási (média)rendszerben, de meggyőződésem, hogy amíg a tudásnak nincs becsülete hazánkban, addig ez a helyzet nemhogy változni nem fog, de még tovább fog romlani. Pedig igény lenne rá. A fiatalok tömeges elvándorlásának egyik, ha nem legfőbb oka, hogy akinek tudásra és tisztességre és boldogulásra is van igénye, azt itthon általában nem találja meg. Mindenesetre ritka, hogy megtalálja.

C.Gy.

Röviden fogalmaztam, félreérthetően. Nyilván nem maga a kandalló veszélyes, mint például a gyilkos galóca. Csak ötletelek: „A kandalló nem megfelelő égésilevegő-ellátás esetén mérgező gázok megjelenését okozhatja. Feltétlenül forduljon tervezőhöz!”

A kötelező beüzemelés betartását nehezebb ellenőrizni, a címkét könnyebb. Természetesen nem a kereskedelemben kellene felragasztani. De ott a megléte bármikor ellenőrizhető. Egyébként talán sokaknak feltűnt, hogy a kéziszerszámokhoz milyen részletes baleset-megelőzési útmutatót kapunk. (Talán túlzó részek is vannak benne, például „Használat közben ne veszítse el az egyensúlyát”.) Ezt ki írta elő? Elképzelhető ez egy kandallóhoz is? Sőt, egy légtömör ablakhoz is?

Q.A.

Az NFH információi szerint egy termék forgalomba hozásának feltételei közé tartozik, hogy legyen használati utasítása, garanciája és vételi bizonylata. 2009-ben előfordult olyan eset, hogy nem volt olyan előírás, amely tartalmazta volna azon termékek nevét, amelyek mellé használati utasítást kötelező lenne csatolni. Viszont ennek hiányában hiba esetén a forgalmazó és a gyártó nem tudja bizonyítani, hogy nem a használati utasítás szerint jártak el. Valószínűleg fogyasztóvédelmi probléma ez is (a vízteres kandalló).

B.Á.

Kedves Q.A.! Ez valóban probléma a mai napig. Nagyon sok kandallóhoz nemhogy kezelésit nem adnak (általában nincs is ilyen), de semmilyen magyar nyelvű leírást, sőt, sok esetben „számla nélkül olcsóbb”. Abban, hogy ez így működik, nem a kereskedő a hibás.

Amíg a vásárló nem követeli meg, addig nem is várható, hogy változzon a helyzet. Amíg a megrendelő minimális igényeket sem támaszt, addig mindenki azt ad el, amit tud. Sokan a saját tudatlanságukat. Miért ne, ha van rá kereslet? Aztán, ha nem jó valami, úgyis a piacra, a rossz szakemberre, az oktatásra lehet fogni. Mindenki más hibás. Az NFH-nál többször jártunk ez ügyben. Nem tudnak vele mit kezdeni, saját elmondásuk szerint. Aminek van kezelésije, ott bele tudnak kötni (teszik is). Aminek nincs? Ott nincs mibe.

Ráadásul megfoghatatlan is a dolog, mert már nem kötelező írásban adni. Nem kell a vásárló kezébe nyomni, küldheted elektronikus formában is. Na, ezt ki tudja leellenőrizni? Elküldted, nem küldted?

Csak a tudatos vásárló!


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem