Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Fűtési rendszerek vizének kezelése

2016/4. lapszám | VGF online |  11 082 |

Fűtési rendszerek vizének kezelése

A vízkezelés ma, Magyarországon a gyakorlatban nem terjed ki a gépek védelmére, vagy legalábbis nem elégé. A kazánok vízkezelése jó esetben lágyvíz-feltöltéssel kezdődik, és ezzel be is fejeződött. Milyen veszélyek fenyegetik fűtési rendszereinket, és mit tehetünk ellene?

Vízkőképződés

A vízkőképződés mértékének szempontjából döntő szerepet játszik a víz összetétele, a feltöltési és utántöltési víz mennyisége, a hőcserélő helyek falhőmérséklete, valamint az egyéb üzemi körülmények. A korrózióval ellentétben a vízkőképződés folyamatában az anyagminőségnek csak alárendelt szerepe van. A vízkőképződés (CaCO3-lerakódás) az alábbi kémiai reakció során akkor jön létre, amikor alkáliföldfém-ionokat és hidrogénkarbonát-ionokat tartalmazó vizet melegítünk:

Ca2+ 2HCO3 → CaCO3 + H2O + CO2

A kazán vízoldali korrózióját elsősorban a vízoldali sók kicsapódása okozza. Ezek lehetnek: kalcium, magnézium, karbonát, hidrokarbonát, vas, szilikát és szulfát. Hevítés hatására a sókoncentráció az oldhatósági érték fölé emelkedhet, bár egyes sók oldhatósága a hőmérséklet növekedésével csökken. A kazánköveket összetételük alapján különböztetjük meg. A vízkőképződés szempontjából nem a fűtővíz-hőmérséklet vagy a kimenő vízhőmérséklet a döntő, hanem a hőtermelő berendezés hőcserélő felületének falhőmérséklete. Vízkőképződés által okozott károk akkor keletkezhetnek, ha a berendezés méretezése, tervezése, szerkezeti felépítése, üzemi körülményeinek meghatározása és a víz összetétele nincsenek egymással összhangban.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, .
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés