Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Iskola a Halászbástya szomszédságában 1953–2000

2016/4. lapszám | Dénes István |  1589 |

Iskola a Halászbástya szomszédságában 1953–2000

Miként a zászló nem csak bot és vászon, úgy az iskola sem csupán tégla és beton, és nem is csak egy intézmény. De amiként a zászló sem csupán érzelmeket keltő jelkép, hanem bot és vászon is, úgy az iskola sem csak a felnőtté válás tere a diákoknak, nem csak munkahely a tanároknak, nem csak diákok és tanárok jól-rosszul működő közössége, és nem is csupán sikerek és kudarcok színhelye, hanem épület és intézmény is. Épületként és intézményként is múltja van, hagyományai.

Az intézmény és a hely szellemében hordozza mindazok emlékét, akik valaha itt tanultak vagy tanítottak. Azokét, akik az elmúlt évtizedek tablóiról tekintenek ránk, akik a vitrinekben elhelyezett modelleket, rajzokat készítették, és azokét is, akiknek emlékét már csak az irattárban porosodó osztályozónaplók és anyakönyvek őrzik.  Minderről, iskolánk sokszálú, ága-bogas történetéről szólnak a következő oldalak.

Báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter 1868. május 5-én azzal az előterjesztéssel fordult az éppen Budán tartózkodó uralkodóhoz, I. Ferenc Józsefhez, hogy „… a budai államgymnasium számára egészen új épület állíttassék, mely a tanügy követelményeit minden tekintetben kielégítvén, egyszersmind a főváros állásának s igényeinek megfeleljen és díszét emelje. E célra Buda városával egyetértőleg a várhegy azon oldalát szemeltem ki, mely a mostani gymnasialis épület alatt az új Ilona utca mentében fekszik. Az épület homlokzata Pestre, egyik szárnya az Albrecht útra fogna szolgálni, s egészséges, minden zajtól távol fekvése miatt tanodai célokra teljesen alkalmas.”

Az uralkodó „legfelsőbb elhatározása” csak egy hetet váratott magára: „Vallás- és közoktatási magyar ministerem előterjesztése folytán megengedem, hogy a budai főgymnasium s esetleg lyceum számára a mostani épület irányában a várhegy oldalán az Ilona utcza mentében új épület emeltessék.” Az ötlet és az érdem tehát Eötvös Józsefé, aki maga is az Egyetemi Gimnázium diákja volt egykoron, az építkezés azonban csak Eötvös halála után, 1872-ben kezdődhetett meg, és 1876-ig tartott. Az épület terveit Schmidt Károly és Lippert József építészek készítették, míg a kivitelezési munkálatokkal Hofhauser Lajos építészt bízták meg.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, .
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés