Fűtéstechnika

Hová tart a távhő?

2016/12. lapszám | VGF&HKL online |  1170 |

Figylem! Ez a cikk 9 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A távhő megítélése hazánkban ma bizony nem a legjobb, dacára vitathatatlan előnyeinek országos energetikai és környezetvédelmi szempontból. Cikkünkben a miskolci távhő fejlesztéseinek tükrében mutatjuk be, hogy miként lehet újra vonzóvá, eladhatóvá tenni a távhőt, mint koncepciót.

A távhőszolgáltatás ma Magyarországon 650 ezer lakást, hozzávetőlegesen másfél millió embert, és több tízezer közintézményt, kommunális létesítményt és ipari fogyasztói kört érint. A távfűtés lényege, hogy nem kell minden egyes lakóépületnek külön berendezés a megfelelő mennyiségű hő előállítására, hanem egy vagy néhány helyen központilag, nagy mennyiségben előállított hőenergiát osztanak el nagy körzetben, akár egy egész városban vagy városrészekben. Éppen ez a megoldás teszi lehetővé, hogy a távhőszolgáltatás hatékonyabb lehet az épületekbe egyenként felszerelt fűtőberendezésekkel szemben, hiszen nem a minden egyes épületbe beépített berendezéseket kell összességében magas műszaki színvonalon tartani, és biztosítani a sok egyéni tulajdonos különböző körülményeinek összehangolását, hanem csak egy berendezést kell minél nagyobb precizitással megtervezni, megépíteni és jól képzett szakemberekkel magas színvonalon üzemeltetni. Ezzel a megoldással a levegőszennyező égéstermékek kibocsátása egy vagy néhány jól ellenőrizhető helyen történik, mértéke is jóval kisebb értéken tartható és ellenőrizhető, mint sok kis fűtőberendezés esetén. A távhő környezetkímélő, és a kisebb levegőszennyezés által egészségvédő hatású is. A távfűtés további nagy előnye, hogy sokféle energiahordozó felhasználására alkalmas, így tehát a hagyományos fosszilis tüzelőanyagok mellett a megújuló energiaforrások hasznosítása is megvalósítható. A sikeres távhőszolgáltatás alapja viszont az olcsó hő, amelynek előállítására minden bizonnyal a megújuló energiák optimalizált energiamix szerinti felhasználása ad lehetőséget. A megújuló energiaforrások felhasználásának szempontjából – hazánk adottságaiból kiindulva – a biomassza és a geotermikus energia távfűtési célú felhasználása jöhet szóba a közeljövőben. Ennek ellenére Magyarországon a megújuló energiaforrások felhasználási aránya mindössze 9,8% volt 2013-ban. Egy versenyképes rendszer kialakításához elengedhetetlen az adott területen helyben elérhető zöldenergiák fokozottabb bevonása, a rendszer műszaki állapotának korszerűsítése, a hőveszteség lehető legalacsonyabb szintre csökkentése.

Távhő

---