Fűtéstechnika

Kondenzációs hőtermelők égésszabályozási technikái

2016/1-2. lapszám | Fördős Norbert |  3193 |

Figylem! Ez a cikk 10 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Kétség sem fér ahhoz, hogy a földgázzal üzemelő fűtési hőtermelők között a kondenzációs működésű berendezések adják a legjobb, illetve leghatékonyabb alternatívát a lakosság és a közületek számára a kereskedelemben elérhető tüzelőberendezések kínálatában. Ezek a berendezések alacsonyabb égéstermék-hőmérséklettel, valamint károsanyag-kibocsátással működnek, ami a kedvezőbb üzemeltetési költségeken túl a légkör és a környezet védelmét is jobban szolgálja.

A közelmúltban eldőlt, hogy a LOT 1 (kombinált és helyiségfűtő tüzelőberendezések) csoportba tartozó, helyiséglevegőtől független, zárt égésterű hőtermelők Magyarországon 2016. július elsejéig vehetők hivatalosan használatba. A hagyományos működésű és „turbós” fali készülékekről a kondenzációs üzemű berendezésekre történő fokozatos áttérés azonban már évekkel ezelőtt megkezdődött, amit a gázkészülék-forgalmazók által évenként megadott adatokon nyugvó statisztikák is egyértelműen igazolnak: amíg 2005-ben 83 800 db fali fűtő és kombinált gázkészülékből csak kb. 3,5% volt a kondenzációs működésű, addig ez a részarány 2015-re – várhatóan – egy 52-56% közötti nagyságú tartományra gyarapszik (forrás: BRG). Természetesen a növekedés az elkövetkező években tovább folytatódik, jórészt az ErP adta előírások és a néhány évig még elérhető, de csak a speciális esetekben telepíthető, nyílt égésterű fűtő és kombinált tüzelőberendezések háttérbe szorulása miatt.

---