VGF&HKL szaklap

A törvény nem tudása nem mentesít...

2017. április 3. | támogatott cikk |  848 | |

A törvény nem tudása nem mentesít...

Ahogyan számos más, technikai jellegű termék esetében, a laikus számára az épületgépészeti szerelvények piaca is szinte átláthatatlan. Vajon mi alapján dönt végül a megrendelő, a kivitelező vagy a tervező egy adott termék mellett? Szakirányú képzettség híján az átlagfogyasztó a bolti eladótól vagy a kivitelezőtől kapott információban bízhat, így a tervező, a kivitelező és/vagy az értékesítő felelőssége, hogy kifogástalan minőségű, a vonatkozó szabályoknak, rendeleteknek is megfelelő termékkel szolgáljon.

Tisztában vannak-e a döntéshozók, hogy a kiválasztott termék forgalmazására és beépítésére milyen európai és hazai előírások vonatkoznak? Munkám során azt tapasztaltam, hogy egyrészt a hiányos vagy téves információk miatt, másrészt egyéb – jelen cikkben részletezni nem kívánt – okok következtében gyakran kerülnek beépítésre olyan épületgépészeti termékek, melyek, bár minőség szempontjából megfelelők, nem rendelkeznek a nemzetközi, illetve hazai rendelkezésekben előírt minősítésekkel. Nézzük meg, hogy a csaptelepeknek mely előírásoknak kell megfelelniük ahhoz, hogy az adott termék – mint ahogy a címben is szerepel – ne „csak” jó minőségű legyen, hanem a szabályoknak is megfeleljen.

2011-ben az Európai Parlament és a Tanács 305/2011. EU számon rendeletet alkotott az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról. Ebben leírták, hogy „az építmények alapkövetelményeinek való megfelelést szolgáló, az egyes építési termékek rendeltetését vagy rendeltetéseit szabályozó tagállami rendelkezések adott esetben meghatározzák azokat az alapvető jellemzőket, amelyekre vonatkozóan a teljesítményről nyilatkozni kell”. Ennek értelmében a korábban érvényben levő Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat helyébe egy új dokumentum lépett: a Teljesítménynyilatkozat.

A teljesítménynyilatkozat

A Teljesítménynyilatkozat kiadása minden építési termékre kötelező, elkészítése a harmonizált uniós szabványon vagy az Európai Műszaki Értékelésen (ETA – European Technical Assessment) alapszik. Mivel a csaptelepek általában nem rendelkeznek az előbb említett minősítések egyikével sem, ezért azokra a 305/2011/EU rendelethez kapcsolódó 275/2013. (VII. 16.) Kormányrendelet – az „építési termék építménybe történő betervezésének és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól” – előírásai érvényesek.

A 275/2013. (VII. 16.) Kormányrendelet 5. § 2. pontjában sorolja fel, mely műszaki előírások alapján lehet és kell a Teljesítménynyilatkozatot kiállítani. Az emberi fogyasztásra szánt vízzel érintkező szerelvényekre, amennyiben nincs a termékre vonatkozó érvényes Építőipari Műszaki Engedély (ÉME), Nemzeti Műszaki Értékelést (NMÉ) kell beszerezni, melynek alapján már kiállítható a Teljesítménynyilatkozat.

Mivel ezen szerelvények besorolása az 1+-os teljesítményigazolási rendszerbe tartozik, így a Nemzeti Műszaki Értékelésen kívül Teljesítmény Állandósági Tanúsítványra is szükség van, amelyet az erre a feladatra kijelölt tanúsító szervezet adhat ki.

A fentiek alapján tehát, csaptelepek esetében Teljesítménynyilatkozat érvényes ÉME, annak hiánya vagy lejárta esetén Nemzeti Műszaki Értékelés, valamint Teljesítmény Állandósági Tanúsítvány alapján állítható ki. Természetesen ezeknek a dokumentumoknak az elkészíttetése nem csak költséges, de sok utánajárást, munkát és széleskörű műszaki ismereteket igényel, így nem csoda, hogy a csaptelepek piacán sem a kereskedelem, sem az ellenőrző szervek, sem a tervezők, kivitelezők nem veszik kellően komolyan, mivel az armatúrák az építmények alapvető műszaki tulajdonságait látszólag nem befolyásolják, továbbá nem fixen beépített építési termékek.

Miért kellene?

Pedig ha egy kicsi jobban belegondolunk, a csaptelep biztonsági termék, egyfajta kapu a (sok esetben akár 6-8 bar nyomású) vízhálózat és az otthonunk, irodánk, nyaralónk vagy egyéb jellegű épületünk, s az azokban található értékeink között. Nem árt tudni, hogy amennyiben a megrendelő kellően képzett, vagy van mellette olyan személy, aki tisztában van a jogszabályokkal, akkor egy a megfelelő dokumentumokkal nem rendelkező termék beépítését követően, a termék meghibásodása esetén, mind a tervező, mind a kivitelező perbe fogható a nem szabályos háttérrel rendelkező termékek betervezése, illetve beépítése okán.

Összefoglalva tehát, ha a kiváló minőség mellett fontos, hogy az érvényben lévő szabályoknak is megfelelő legyen egy adott kivitelezés, akkor célszerű alaposan tájékozódni, és ellenőrizni a beépíteni kívánt termékek dokumentumainak érvényességét. Így talán végre „letisztulhat” a piac, és nem kerülnek versenyhátrányba azok, akik betartják a rendelkezéseket. (x)

Kludi Szerelvények Kft.
2049 Diósd, Homokbánya u. 75.
www.kludi.hu

SzabályozásSzerelvények


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem