Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Légbeszívó szelepek a gyakorlatban

2017/4. lapszám | Gémes Attila |  13 406 |

Légbeszívó szelepek a gyakorlatban

A lefolyócsövekben áramló közeg a rendszerben lévő levegőt is mozgásra készteti, ami a légnyomásviszonyok kisebb-nagyobb ingadozását okozza. A helyiség és a szennyvízelvezető hálózat légterét vízbűzzárak választják el. Ha szabványnak megfelelő lefolyók kerültek beépítésre, tartalmaznak is annyi vizet, amennyi elegendő ellenállással rendelkezik a helyiség és a csővezeték légterének nyomáskülönbségével szemben.

Mikor nem kell légbeszívó szelep?

A szennyvízelvezető rendszerek hatékony működése érdekében tervezéskor, beépítéskor biztosítanunk kell több fontos feltételt. Optimális esetben a gravitációs lefolyórendszerekben áramló közeg a csőkeresztmetszet maximum 50%-át töltheti ki, valamint biztosítanunk kell egy minimális áramlási sebességet is annak érdekében, hogy elkerüljük a szennyeződések csőfalakra tapadását (ülepedését). Ezeket a feltételeket a teremtett körülmények képesek biztosítani. A csőkeresztmetszetek legyenek összhangban a keletkező szennyvíz mennyiségével, az oldalági vezeték kiterített csőhossza 4 m-nél ne legyen nagyobb, és a vezeték rendelkezzen minimum 1% lejtéssel is. Ezen kívül a minimálisra érdemes csökkenteni a 90°-os ívek számát és az oldalágba épített bukószakaszok hosszát is (a szabványban maximum 1 m).

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, .
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

Szerelvények