Épületgépészet

Mi az a KNX?

2017/4. lapszám | Guszt Péter |  4610 |

Figylem! Ez a cikk 9 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A KNX (korábbi nevén KONNEX, illetve EIB) immáron több mint 25 éves múltra tekint vissza. A KNX-et a ’90-es évek elején azzal a céllal hozták létre, hogy az épületen belüli alapvető szabályozási funkciókat – világítás-, redőnyvezérlés, valamint hűtés-, fűtés- és légtechnikai szabályozás – egy közös platformra hozzák. Ha ugyanis ezen szabályozó készülékek azonos nyelvet beszélnek, úgy lehetőség van az összehangolt működésükre.

Az Európából induló, de mára már világszabvánnyá nőtt kezdeményezés sikeresnek mondható, a KNX szövetség (KNX Association) 405 tagot számlál, és a dinamikus fejlődés jele, hogy csak az elmúlt évben több mint 100 taggal bővült. Jelenleg tehát 405 olyan gyártó van világszerte, amely KNX kommunikációval gyárt készülékeket. Fontos megjegyezni, hogy a KNX szövetség gyártófüggetlen szervezet, ugyanúgy, ahogy a KNX, mint kommunikációs szabvány, szintén nem köthető egy konkrét gyártóhoz.

Miért jó a KNX?

A fent említett alapvető épületautomatizálási feladatokat kezelhetők önállóan is, például a világításunkat és a motoros redőnyöket működtethetjük hagyományos villanyszereléssel kábelezett kapcsolókkal, a fűtésünket szabályozhatjuk egyszerű szobatermosztáttal is, viszont ha a rendszerünk meghalad egy bizonyos bonyolultságot, valamint szeretnénk központilag kezelni és felügyelni, esetleg némi intelligenciát hozzáadni, akkor egy KNX rendszer telepítése lehet a legjobb megoldás. Az alábbiakban bemutatok egy-egy példát az intelligens működésre.

---