Járműklímák az Óbudai Buszgarázsban
2017. április 3. | VGF online | szóljon hozzá!
Klímák nélkül ma már elképzelhetetlen az életünk. Az épületek, bevásárlóközpontok, a kötöttpályás és gumikerekes járművek nélkülözhetetlen tartozéka lett a légkondicionáló. Az utazóközönség, a felhasználók ennek megfelelően elvárják a kifogástalan és üzembiztos működést. Hogy mindez hogyan valósul meg, arról beszélgettünk Fejérvári Gáborral, a BKV Zrt. óbudai autóbusz divízióvezetőjével, stílszerűen az Óbudai Buszgarázsban. A klímák műszaki paramétereiről pedig Baricz László, a HKVSZ járműklíma felelőse beszélt lapunknak.
Légkondi ma már szinte az összes buszon van
Az elmúlt évek, évtizedek Ikarus buszos hegemóniája után a közösségi közlekedési vállalat számottevő fejlesztésbe kezdett, ennek eredményeképpen régi buszok már csak mutatóban vannak a flottában. Az Ikarus-okon kívüli összes járműben van klímaberendezés.
Busz tetejére szerelhető klímaberendezés. 1 kompresszor, 2 kompresszorkuplung, 3 kondenzátor, 4 kondenzátorventilátor, 5 nyomáskapcsoló, 6 szűrő, 7 nagynyomású csatlakozó (szerviz), 8 párolgási ventilátor, 9 fúvókák, 10 expanziós szelep.
Buszklíma berendezés a kompresszorral
– A klímaberendezések szervizét, karbantartását ezidáig külsős cégek látták el, azonban ma már minden divízióban saját belső személyzet végzi a légkondicionálók javítását, akiket saját magunk képeztünk, képeztettünk ki. A cégen belüli oktatási rendszerben a kollégák jármű- és járműklíma-specifikus elméleti és gyakorlati ismereteket sajátíthattak el. Mindenki rendelkezik a munkavégzéshez szükséges F-gáz vizsgával. A személyzet mellé diagnosztizáló berendezéseket, szerszámokat, mérőműszereket vásároltunk, így mindenünk megvan a szakszerű munkavégzéshez.
A tavalyi évben 32 járművet leszámítva mi magunk tartottuk karban és üzemeltettük a buszok klímaberendezéseit. Egy-egy esetben, amikor a kapacitásunk kicsinek bizonyult, még igénybe vettünk külső segítséget, de a tendencia az, hogy teljes buszállomány klímáit mi fogjuk karbantartani a jövőben – mondta el Fejérvári Gábor divízióvezető.
Szakemberből sosem elég
A szakemberállományt azonban bővíteni szeretnék. A fiatal munkaerő, az utánpótlás egy ekkora volumenű vállalatnál elengedhetetlen. A jól képzett szakemberekre és a releváns tudásra vágyó tanulókra mindig van kereslet.
– Folyamatosan várunk jelentkezőket, akik szeretnék a vállalatot, a járműklímás szakmát megismerni és megtanulni. Az Óbudai Divízióban a hozzánk jelentkező tanulókat releváns tudással látjuk el, a személyautó-klímáktól a buszokéig mindent megtanulhatnak tapasztalt kollégáink útmutatásai mellett. Azt szeretném üzenni a hallgatóknak – saját tapasztalatból –, hogy a jövőbeni karrierjüket nagymértékben befolyásolja az, hogy az iskola elvégzése után hol állnak először munkába. Óbudán van külön kollégánk, aki a tanulókat összefogja, így biztosan nem kallódnak el. A szakmai koordinátor kvázi atyai mentorsággal egyengeti a tanulók útját. Célunk, hogy a nálunk megszerzett első benyomás a munka világáról olyan momentum legyen, amely mély pozitív nyomot hagy a hallgatókban. Úgy szeretnénk tanítani a fiatalokat, hogy ha megtetszik nekik a járműklímás terület, akkor hosszú távon a cégnél maradjanak. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy nagy a kísértés elsősorban a külföldi munkavégzés irányában, de ez a tendencia lassan megfordulni látszik, talán mert itt egy közösségben dolgozhatnak a szakemberek és leendő szakemberek, és a családjukhoz, barátaikhoz közel élhetnek.
A közösségi szellemet erősítendő, különböző kulturális, sport-, szabadidős csapatépítő programokat is szervezünk a kollégáinknak. Egy jól működő közösség részesévé válni legalább akkora alternatíva, ha nem nagyobb, mint Londonban több pénzt keresni. Itt nincs akkora pénz, de nem leszel egyedül, megbecsülnek, és leszel valaki – tette hozzá Fejérvári Gábor.
A jelenlegi üzem működtetéséhez a vállalatnak van elég embere, de a cél a folyamatos növekedés, amely bővítéssel jár együtt.
– Olyan mértékű járműklímás hiányt nem tapasztalok, mint amilyet a kollégáktól hallok az épületklíma területéről, de előre kell tekinteni, és a célom az, hogy megelőzzem a szakemberhiányt a cégen belül. Olyan emberekre van elsősorban szükségünk, akik tisztában vannak a saját képességeikkel, és tudnak is, akarnak is fejlődni.
Valódi tudás első kézből
Mivel autóbusz divízióról van szó, elsődleges a gépjárművezetők oktatása. 2017 tavaszán az óbudai telephely hátsó felében kialakítanak egy közlekedésbiztonsági parkot, amely tovább bővíti az oktatási repertoárt. Itt a közlekedési vállalat saját magának képezhet C kategóriáról D kategóriára járművezetőket, emellett kevés rutinnal rendelkező úrvezetőket is továbbképeznek.
– Folyamatban van egy olyan diagnosztikai eszköz beszerzése, amely a járművezető figyelmét vizsgálja. Ezzel a figyelmetlen sofőrök megtanulhatnak koncentráltabban, a lényegre összpontosítva vezetni. Balesetes járművezetőinknek például kötelezően részt kell venniük ezen a vizsgálaton – tette hozzá Fejérvári Gábor. Mindezek mellett egyéb munkatársak képzése is hangsúlyos szerepet kap, mint például az épületkarbantartó, üzemeltető, villanyszerelő.
Az óbudai autóbuszgarázs irodái, hivatali helyiségei
Az energiatakarékosság is kiemelt fontosságot kap a jövőben a közlekedési vállalatnál. Ennek fényében – ahogy a lehetőségek engedik – a megújuló energiákat egyre nagyobb mértékben vonják majd be az üzemeltetés területére. A járműklíma berendezésekben a régi, szénkefés motorokat például elkezdték lecserélni.
– A klímák tekintetében más programot is végrehajtottunk, melynek keretében valamennyi tömszelencét lecseréltük, így a környezetszennyező klímagázok kibocsátását a minimálisra tudtuk csökkenteni. A rendszerekben kizárólag R134a-t használunk. Nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy tervszerűen nézzük át a járműveket, így a sérült, repedt csővezetékeket is ki tudtuk cserélni. A veszélyeztetett helyeken a klímavezetékeket védőcsövezéssel láttuk el, így az üzembiztonság tovább fokozódott. A karbantartást igénylő – nem fiatal – járműveket igyekszünk gyári állapotban tartani – mondta Fejérvári Gábor.
Legfontosabb az üzembiztonság
A klíma szempontjából tehát az üzembiztonság kiemelt hangsúlyt kap, hiszen a rendkívüli meleg és a szélsőséges időjárás mindezt megköveteli az utazóközönség megfelelő komfortérzete miatt.
– A karbantartás és üzemeltetés miatt az évet négy periódusra osztottuk fel. A téli időszakban rendszerszintű felújításokat végzünk, és elhárítjuk a nagyobb mértékű problémákat. Nyáron így már csak olyan meghibásodásokkal kell szembenéznünk, amelyet az éjszakai karbantartói üzem is el tud hárítani, például a biztosítékok cseréje, tisztítások. Tavasszal végezzük a finomhangolást, ellenőrizzük a hűtőközegeket, olajszinteket, elvégezzük a szűrőcseréket. A negyedik periódusban a szűrőket ismét cserélni kell, mert augusztus közepére azok már annyira eltömődnek, hogy az utasok számára nem tudja biztosítani a megfelelő komfortérzetet. Másrészt a hűtőkörnek, kompresszornak sem tesz jót ez az állapot.
A régi klímákat igyekszünk modernizálni, felújítani. Néhány autóbusz külföldi használat után érkezett hazánkba, ezekben a klímákat azok modernizálása közben magasabb teljesítményűre építjük át. Így egyszerű beruházással növelhetjük a jármű rendelkezésre állását, a készülék élettartamát és az utazóközönség komfortérzetét is egyben.
Jó klíma, komfortos szellőzés
Ha buszklímákról beszélünk, akkor a széles közvélemény talán arra gondol, hogy a rekkenő hőségben kinyílik a busz kétszárnyú ajtaja, mint egy mélyhűtő szekrény, és belépve fogaink vacogva koccannak össze.
– Az első alapszabály a városi közlekedésben, hogy a jó szellőzés fél klíma. Megfelelő mennyiségű levegőnek, részben friss levegőnek kell ehhez rendelkezésre állnia az utastérben. A buszokban jelen vannak a nemkívánatos szagok, melyeket az emberi jelenlét, a közlekedési eszköz működése generál. Ezektől meg kell szabadulni, de a buszajtók nyitásával ez a probléma nem oldódik meg, mert nincs akkora légcsere, ami a teljes utasteret átöblítené, csak és kizárólag jól működő szellőzéssel lehet kiszellőztetni a kellemetlen szagokat. Tehát a buszok klímájánál fontos az egyenletes, huzatmentes szellőzés, a jó levegő, és a hűtő, fűtő klímaberendezés. A korszerű klímaberendezések 20-30 kW fűtőteljesítménnyel rendelkeznek – mondta el Baricz László, a HKVSZ járműklíma felelőse, a Webasto szervizvezetője. Több európai nagyvárosban is gondot okoz, hogy a nyarak egyre melegebbek. Eddig 30-35 °C-os hőmérsékletre méretezték a klímákat, de 35-40 °C-os berendezésekre van szükség. A régi berendezések ezeknek a követelményeknek nem felelnek meg, azonban az újabb buszokban már a magasabb hőmérsékletre méretezett klímaberendezések működnek.
– Ha a buszban volt gyári hűtés, akkor a klímának a helyét kitalálták, betervezték, kialakították, oda az új, korszerűbb berendezést viszonylag egyszerű beépíteni. Nagyobb probléma akkor van, ha az adott busztípusban nincs gyári klímaberendezés, mert ebben az esetben kompromisszumokat kell kötni, akár a gépészeti berendezésben, a motortér meghajtásnál, akár a légvezetésnél. A busz felső részében úgy építik be az ajtóvezérlő elemeket, légvezetékeket, hogy hosszában lehetetlen elosztani a levegőt az utastérben. Egy kocsinak akkor van igazán jól megtervezve a szellőzése, ha nagy légmennyiséget kis levegősebességgel tudunk biztosítani, azaz sok helyen, nagy keresztmetszeteken képes a levegő viszonylag lassan áramlani. Utólagos klímabeépítés esetén ezt szinte lehetetlen megoldani, illetve kompromisszumokra kényszerülünk, mert a kellő hűtés elérése érdekében gyorsítani kell a befújt levegő sebességét – mondta Baricz László.
Dízelmotoros kompresszorhajtás
A légkondicionáló berendezés kompresszorát minden esetben a dízelmotor hajtja meg ékszíj segítségével.
– Néhány évvel ezelőtt még ritka volt a városi közösségi közlekedésben a klímaberendezés, ezért ekkor még a légkondik fogyasztása, hatásfoka nem volt sarkalatos pont, természetes volt, hogy a buszok üzemanyag-fogyasztását a légkondicionálás növelte. Manapság a szigorúbb előírásoknak köszönhetően lényegesen javult a klímaberendezések hatásfoka és a fogyasztási paraméterek. Nagy szerepet kaptak a komplett vezérlések, olyan intelligens eszközöket építenek be, melyek figyelembe veszik a hőfoklépcsőket, ne legyen túlhűtés. Ha bent, az utastérben melegebb van, mint amilyen a kinti levegő, akkor a rendszer kikapcsolja a klímát, és a kinti levegőt juttatja az utastérbe. Komoly szoftverekkel vezérlik a berendezéseket, amelyeket a kívánalmaknak megfelelően kell parametrizálni – mondta el Baricz László.
Volvo autóbusz
Az egészséges levegő biztosítása is fontos szempont lett.
– Manapság pollenszűrők vannak a buszok szellőző rendszereiben, a folyamatos szellőztetés miatt. A légszűrők tisztítása, cseréje az elkoszolódás függvényében történik, lehet akár hetente is, ha olyan a légszűrő típusa. Egy nagyvárosban, ahol különböző nációjú, típusú emberek megfordulnak, influenzajárványos időben különösen figyelni kell a légszűrők állapotára – teszi hozzá Baricz László.
Fejérvári Gábor közlekedésmérnök
1974-ben született Óbudán, ahol jelenleg is él és dolgozik. Nős, egy 11 éves kisfiú édesapja. A Budapesti Műszaki Egyetem elvégzése után a GElightingban stratégiai beszerzőként dolgozott, majd a Samsung klíma üzletágának vezetőjeként 10 évet töltött épületklímás területen. Ezek után került a BKV Autóbusz és Troli üzemigazgatósághoz, ahol a járműklíma projektet szervezte két és fél éven keresztül.
2016. december 1-től látja el az óbudai autóbusz divízió vezetését, mindamellett, hogy az Autóbusz és Troli igazgatóság járműklíma szakterületének a szakmai felügyeletét is ellátja kollégái közreműködésével.
Szakmai pályafutásával párhuzamosan hobbiként a Nemzetközi Duna-túra (1956-2017) hazai szervezését is ellátja. A 2455 km hosszú túra idén 62. alkalommal kerül megrendezésre, a kezdeti Pozsony–Budapest táv után immár az Ingolstadttól a Fekete tengerig tartó útvonalon.
A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.
