Nagykonyhai zsíros szennyvizek kezelése
2017/12. lapszám | Szabó Miklós | 3060 |
Figylem! Ez a cikk 9 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A konyhai zsíros szennyvizek előtisztítása egyre fontosabb feladat. Szeretném bemutatni az erre szolgáló különböző zsírleválasztó berendezéseket, és közel 20 év tapasztalatának felidézésével megpróbálok rávilágítani a helytelen leválasztásból, illetve használatból adódó hibalehetőségekre. A zsírfogó és a zsírleválasztó kifejezések szinonimák, ebben a szövegben is jelentéskülönbség nélkül használom őket.
A nem kellően zsírtalanított és iszaptalanított szennyvíz a csatorna házon belüli és kívüli szakaszait lerakódásokkal elszűkíti, eldugítja, és a visszaduzzadó szennyvíz még elöntési károkat is okoz. Jól üzemeltetett zsírfogóval ezek a gondok elfogadható szintre csökkenthetők.
A zsírleválasztó név csak a zsírra utal, de az étolajat és minden olyan víztől eltérő fajsúlyú összetevőt leválaszt, ami a tartózkodási idő alatt a szennyvízből ki tud válni. A zsírleválasztók kizárólag a fizikai fajsúlykülönbség elvén működnek, a víznél könnyebb anyagok (zsír, étolaj) felúsznak, a víznél nehezebb anyagok (föld, üvegszilánkok, egyéb, a víznél nehezebb hulladékok) a berendezés aljára leülepednek.
A zsírfogó legfőbb jellemzője a kapacitása (névleges mérete), ennek mértékegysége l/s (liter/szekundum). Azt a maximum vízmennyiséget jelenti, amelyet az előírás szerinti határértékre még meg tud tisztítani. A leválasztás legfontosabb meghatározója a tartózkodási idő, tehát amennyi időt a szennyvíz a névleges (megengedett maximális) terhelés mellett a belépő- és kilépőcsonk között a berendezésben eltölt. Ha ez rövidebb, mint a zsírfogó méretezésénél figyelembe vett idő, a tisztítás hatásfoka az előírt érték alá kerül. Ezért fontos, hogy a berendezésbe ne engedjünk több szennyvizet, mint a névleges kapacitás. A jelentős túlterhelés további káros hatása, hogy a berendezésben korábban összegyűjtött zsírt, iszapot is elkezdi kihordani a víz, így előáll az a meglepő helyzet, hogy a zsírfogóra érkező tisztítatlan szennyvíz minőségénél az elmenő víz minősége rosszabb lesz. Tehát a hibás üzemeltetési időtartam által a zsírleválasztó nem javítja, hanem rontja a tisztítandó víz zsírtartalmát anélkül, hogy maga a berendezés lenne ezért felelős. Ezt feltétlenül meg kell előzni. A tartózkodási időt, az érkező víz mennyiségén felül meghatározó fő tényezők: a leválasztó folyadéktérfogata, a folyadék felületének nagysága és a folyadék úthossza. A gyártók ezek arányát optimalizálva alakítják ki a zsírleválasztóikat.
A cikk még 29 244 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, itt tud bejelentkezni.
Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?
990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megveheti és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?
1990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
Legyen ön is előfizetőnk!
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.
