Jégpályák párátlanítása
2017/9. lapszám | Takács Márton | 7584 |
Figylem! Ez a cikk 9 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az elmúlt telek szélsőséges időjárása nem örvendeztette meg túlságosan a jég szerelemeseit. A Balaton átkorcsolyázása viszont olyan élményt adott a résztvevőknek, amit egyhamar nem felejtenek. A korcsolyázott távon, a tó jegének felszíne többször változott, hol hófödte, hol kisebb nagyobb barázdákkal szabdalt, de a legtöbb helyen, ahogy azt a legjobban szeretjük, tükörsima volt. A teljesen egyenletes felületen csúszkálni könnyű és látványos. Minden jégpálya üzemeltető számára a legnagyobb kihívások egyike a teljes üzemelési időszakban a mindenkori sima és egyenletes jégfelület biztosítása.
A jégcsarnokban a hideg jégfelület és a csarnok levegője közötti hőfokkülönbség hatására a levegő páratartalma lekondenzálódik, kicsapódik a hideg felületekre. A kondenzvíz lecsapódás mértéke nagyban függ a csarnokban lévők létszámától, valamint a meglévő légtechnikai rendszertől. Sportrendezvény esetén a csarnokban tartózkodók meleg és párás levegőt lélegeznek ki a csarnok légterébe, ezzel is növelve annak nedvességtartalmát. A csarnokba befújt frisslevegő még a száraz téli időszakban is képes esetleg a belső páratartalmat növelni.
A páralecsapódás először minden esetben a csarnok leghidegebb részein történik, meglepő módon azonban ez sosem a jégfelület. A tetőszerkezet tartóelemei, a palánk vagy közvetlen mellette a kerítés oszlopai, mind-mind a kondenz lecsapódás „melegágyai”. A páralecsapódás komoly épületszerkezeti károkat tud okozni. Ezen károsodások szabad szemmel is látható jelei között említhetjük meg a falakon megjelenő penészesedést, a festett felületeken a festék táskásodását, és végül, de nem utolsósorban a fémszerkezeteken a rozsdásodást. Ez nem csupán kellemetlen látvány, de a megszüntetésükre fordított kiadások jelentős üzemeltetési költség többletet jelentenek.
A páralecsapódás során a jégre rácsöpögő vízből tócsák vagy pontszerű, egyenetlen, fagyott rögök alakulhatnak ki, melyek komoly balesetveszélyt jelentenek a felhasználók számára. A nem megfelelően kezelt jégpálya levegőjében a ködképződés is gyakori jelenség.
A cikk még 2 772 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, itt tud bejelentkezni.
Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?
990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megveheti és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?
1990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
Legyen ön is előfizetőnk!
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.