VGF&HKL szaklap

Csődeljárás és végelszámolás

Hogyan működik ez idő alatt a cég?

2018. június 9. | Szilvási-Kassai Eszter Kassai Eszter |  511 | |

Csődeljárás és végelszámolás

A gazdálkodó szervezetek esetében gyakran előfordul, hogy működésük fenntarthatatlanná, gazdaságtalanná válik, azaz több kiadásuk keletkezik, mint bevételük. Amikor minden kötél szakad, a vállalkozások a csődeljárás vagy a végelszámolás intézményéhez nyúlnak. De mi történik a hosszan tartó procedúrák alatt? Erre a kérdésre kerestük a választ.

Csődeljárás ≠ felszámolás

A csődeljárás célja, hogy a vállalkozás vezetői időt nyerjenek. Lehetőséget kapnak ugyanis arra, hogy az eljárás ideje alatt a fennálló tartozásaikat átmenetileg ne kelljen kifizetniük, csupán a folyamatos működéshez szükséges költségeket kell rendezniük. Ezalatt a cégvezetők megállapodhatnak a hitelezőkkel a tartozások átütemezéséről. A csődeljárás ideje alatt tehát a gazdálkodó szervezetek folyamatosan végezhetik tevékenységüket, ugyanakkor megoldást kell találniuk anyagi nehézségeikre. A felszámolási eljárás csak akkor veszi kezdetét, ha a csődeljárás nem jár eredménnyel, azaz nem sikerül megállapodni a hitelezőkkel, és a gazdálkodási társaság a csődegyezségben rögzített kötelezettségeit nem tudja teljesíteni. A felszámolási eljárás végére a cég megszűnik. Az eljárás ideje alatt a gazdálkodási tevékenységet a vállalat csakis a választmány hozzájárulásával végezheti, az erről szóló döntést a felszámolás közzétételét követő 120 napon belül kell meghozni. A hozzájárulás azonban csupán egy évre szól, amennyiben a felszámoló ezt követően is folytatná a tevékenységet, ismételten a választmány hozzájárulásával teheti csak meg.

A teljes cikket csak előfizetőink olvashatják, bejelentkezés után.

Ha van előfizetése, .
Még nem előfizetőnk? Válasszon előfizetési konstrukcióink közül!

Előfizetés

Új előfizetése mellé Siemens RDH100 szobatermosztátot kap, ha előfizet júniusban a VGF&HKL szaklapra.

Cégügyek