Passzívházak szellőztetése
2018/3. lapszám | Kárpáti József | 8071 |
Figylem! Ez a cikk 6 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
„A passzívház nem egy különleges, egyedi, másutt nem használt technológiák és anyagok felhasználásával tervezett és megvalósított épület, hanem »mindössze« a már ismert építési eljárásokkal és anyagokból létrehozható, nagyon jó minőségű ház, amely annyiban tér el bármely más épülettől, hogy megfelel három – a fajlagos fűtési energiaigényre, a légtömörségre és a fajlagos összes primerenergia-szükségletre vonatkozó – peremfeltételnek.” (Magyar Passzívház Szövetség)
A passzívház tehát egy egzakt és igazolt adatoknak megfelelő, technológiáktól független, aktívfűtőberendezés-mentes épület. Sokan – köztük szakemberek is –, még mindig egy bizonyos építési technológiához kötik a passzívház kifejezést, pedig a fenti meghatározásokat is figyelembe véve, adott feltételek teljesülése esetén bármilyen technológiával felépített épületet tekinthetünk passzívháznak. Hivatalosan egyébként csak akkor, ha azt a németországi Passivhaus Institut is (mérések alapján) tanúsítja.
1991-ben, amikor Darmstadban, dr. Wolfgang Feist német kutató által kidolgozott elvek alapján megépült az első passzívház, még annyira különlegesnek számított, hogy elérhetetlennek látszott az elterjedése. A klímavédelem szerepének növekedése magával hozta a passzívház irányelveinek, feltételrendszerének világszintű ismertségét. Ennek ellenére a pályázatokban, energiatanúsítványokban, támogatási rendszerekben nem jelenik meg a passzívház kifejezés. Európában, és így Magyarországon is hamarosan, 2020-tól bevezetésre kerül a közel nulla energiaigényű (KNE) épületek építésének kötelezettsége, de az értékek meghatározásánál nem használják a bevált passzívházértékeket, sőt nálunk gyengébb értékhatárok elérését teszik kötelezővé. Ezért a meghatározás, a passzívház előírásainak elérése, a tanúsítás kiadása továbbra is maradt magánkézben. A közel nulla energiaigény értékeit minden ország saját maga határozta meg, lehetőségeinek figyelembevételével. Míg Németországban a passzívház értékeinél szigorúbb, nálunk jóval gyengébb értékeket rögzítettek, de még így is sokan kritizálják a bevezetését, arra hivatkozva, hogy túlságosan szigorú, értelmetlenül drágítja az építkezést stb.
A cikk még 25 004 karakternyi szöveget tartalmaz.
A teljes cikket bejelentkezés után olvashatja el,
ha ön előfizetőnk vagy megvásárolta a cikket vagy a lapszámot.
Ha van előfizetése, vagy már megvásárolta ezt a tartalmat, itt tud bejelentkezni.
Elolvasná ezt a cikket, de nem előfizetőnk?
990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megveheti és azonnal elolvashatja. A megvásárolt cikkhez a későbbiekben is korlátozás nélkül hozzáférhet. Legyen előfizetőnk és minden tartalmunkat korlátozás nélkül elolvashatja!
Csak ezt a lapszámot vásárolná meg?
1990 Ft-ért, online bankkártyás fizetéssel, azonnal megvásárolhatja a lapszámot, amelyben ez a cikk olvasható, ezzel hozzáférést kap a szám összes cikkéhez, amit pdf formátumban le is tölthet.
Legyen ön is előfizetőnk!
A VGF&HKL egy havi megjelenésű épületgépészeti szaklap, amely nyomtatott formában évente 10 alakommal jelenik meg. Válasszon papíralapú vagy digitális előfizetést! Előfizetőink korlátlanul hozzáférhetnek a korábbi számok tartalmához is.
