Acetiléngázt fejlesztő készülékek
2019/3. lapszám | Feszt Ferenc Árpád | 8709 |
Figylem! Ez a cikk 6 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az Épületgépészeti Múzeum tárgyait bemutató sorozatunkban ezúttal az acetiléngázt fejlesztő készülékeket mutatjuk be. Ezeket a berendezéseket ma már nem, vagy csak igen korlátozott körben használjuk. A barlangászok felszerelései között ugyanakkor még megtalálható a karbidlámpa.
Az Épületgépészeti Múzeum szakmai és nem szakmai érdeklődésű látogatói körében is rendszeresen sikert arat az acetiléngázt fejlesztő készülékek bemutatása. Ez nem is csoda, hiszen még köztünk élnek, akik használták ezeket a berendezéseket karbidlámpás világításra vagy lánghegesztésre. Sokan máig ereklyeként őrzik ezeket a készülékeket, de rendszeresen ajánlanak fel a múzeum számára is az egykori munkaeszközökből. A múzeum gyűjtőmunkájának egyik célja, hogy a szakmunkásképző intézetek kiállítási sarkaiban is legyenek a szakmunkástanulóink által szaktanári irányítással felújított, karbantartott „üzemeltethető-szerű” állapotba hozott készülékek, a vonatkozó ipartörténeti dokumentációival együtt.
Az acetiléngázt fejlesztő készülékekben víz és kalcium-karbid reagáltatásával állítják elő a gázt. Egyes készülékekben a vízhez adagolják a karbidot, más berendezésekben pedig éppen fordítva, a karbidhoz adják a vizet. A reakció így is, úgy is heves hőfejlődéssel jár, miközben karbidmésziszap keletkezik. Egy kilogramm karbidból elméletileg 369 liter acetiléngáz fejleszthető. A gyakorlatban ez a karbid tisztaságától (szemcsenagyságától) függően 200-300 liter gáz.
A készülékek által fejlesztett acetiléngázt hegesztésre, lángvágásra, illetve világításra használták. A kisebb méretű karbidlámpákat a bányászatban, barlangászatban, autókon, hintókon alkalmazták, illetve a barlangászatban még ma is előfordul, hogy karbidlámpával világítanak. Ezek a készülékek a gázfejlesztő tartályból egy rövid cső segítségével azonnal az égőfejhez vezetik a gázt. A közvilágítás céljából készült karbidlámpák esetében a központi gázfejlesztő egységből hosszú csővezetéken vezetik a lámpaoszlopokra az acetiléngázt. Helyszíni hegesztéshez a hordozható gázfejlesztő berendezésekben egyszerre maximum 10 kg karbid helyezhető el. A múzeumnak kis és nagy nyomású gázfejlesztő készülékekből is van gyűjteménye.
Címkép: nagynyomású gázfejlesztő készülék (balra) és karbidlámpa (jobbra).
Kalcium-karbidot elsőként Fridrich Wöhler német kémikus állított elő 1862-ben kalcium-karbonát és szén reakciójából. A karbid nagyüzemi előállításának eljárását csak jóval később, 1894-ben dolgozták ki. Gázfejlesztésre ma már nem használjuk nagy mennyiségben, helyette metánból állítunk elő acetiléngázt. Ennek ma használatos elnevezése a disszugáz (a szó az oldott jelentésű francia dissous kifejezés magyarításából született).
