Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Fűtéstechnika

Hibridizmus

2021/3. lapszám | Buczkó Tihamér |  10 708 |

Hibridizmus

A kondenzációs gázkészülék-technológia következő szintje a hibridkazán-technológia lesz. A fél évvel eltolt rendeletnek köszönhetően, új korszaka kezdődhet a kádár kockáknak és a meglévő épületeknek. A hibrid technológia az a tökéletes megoldás meglévő épületek készülékcseréjéhez, ami nálunk az utóbbi tíz évben egyáltalán meg nem honosodott műszaki megoldás, amikor a meglévő, vagy felújított fűtési rendszerre egyszerre csatlakozik egy levegő-vizes hőszivattyú és egy kondenzációs kazán, ahol a gáz és a külső levegő előnyeit használjuk fel az épületfűtésére.

Tíz évvel ezelőtt egy hibridkazánnak az volt a lényege, hogy döntő részben a kazán működjön és minimális mértékben a hőszivattyú. Mostanra pont ennek az ellenkezője az igaz. Manapság 80%-ban a hőszivattyú működik és, ha szükséges, akkor bekapcsol a kazán. Az új építésű épületeknél többségbe fognak kerülni a monoblokkos hőszivattyúrendszerek, amelyek Dél-Európában nagyon népszerűek, érdekesség, hogy Lengyelországban például a hőszivattyúk 95%-a split rendszerű, hiszen ott még vannak igazi telek. Az ott piacképes termékek a split hibridek. De először tegyük tisztába a fogalmakat, amelyeket hamarosan használnunk kell.

Hibridkazán

Rendkívül egyszerűen kialakított monoblokkos levegő-víz hőszivattyú és egy kondenzációs gázkészülék közös hidraulikus kialakítása egy központi vezérléssel, ami a külső és a belső hőmérséklet függvényében kiválasztja, hogy melyik energiaforrás az éppen gazdaságosabb, olcsóbb megoldás. Itt a készülékbe azt a külső hőmérsékletet kell megadni, ahol a kazán be fog kapcsolni, és amikor a hőszivattyú már ki fog kapcsolni. A fűtésrendszerben lévő visszatérő víz egy rövid szakaszon kimegy a külső hőszivattyúba, és ott egy hőcserélőn keresztül van visszaforgatva az energiaátadás az előremenő körre.

Split hibridkazán

Rendkívül egyszerűen kialakított split rendszerű levegő-víz hőszivattyú és egy kondenzációs gázkészülék közös hidraulikus kialakítása egy központi vezérléssel, ami külső és belső hőmérséklet függvényében kiválasztja, hogy melyik energiaforrás az éppen gazdaságosabb, olcsóbb megoldás. Itt a gáz és elektromos áram költségével is szabályozunk a külső hőmérsékletek mellett.

Ipari hibrid

Ipari méretekkel kialakított (20–35 kW) monoblokkos levegő-víz hőszivattyú és egy (45kW–150kW) ipari kondenzációs gázkészülék közös hidraulikus kialakítása egy központi vezérléssel, ami külső és belső hőmérséklet függvényében kiválasztja, hogy melyik energiaforrás az éppen gazdaságosabb, olcsóbb megoldás. Itt a készülékbe azt a külső hőmérsékletet kell megadni, ahol a kazán be fog kapcsolni, és amikor a hőszivattyú már ki fog kapcsolni. A fűtés rendszerben lévő visszatérő víz egy rövid szakaszon kimegy a külső hőszivattyúba, és ott egy hőcserélőn keresztül van visszaforgatva az energiaátadás az előremenő körre.

Hibridkazán egyzónás fűtési rendszerrel

Hibrid rendszer padlófűtéssel és fan-coil-os nyári klimatizálással

1. Adatta 2T 6-8 hibrid vezérléssel, 2. hibrid modul hidraulikus egysége pufferrel, 3. 25 kW-os kombi kondenzációs kazán, 4. rendszerfeltöltő, 5. mágneses iszapleválasztó, 6. tágulási tartály, 7. Wi-Fi szobatermosztát, 8. alacsony hőmérsékletű felületfűtés, 9. fan-coil fűtés, 10. radiátoros rendszer, 11. külső érzékelő, 12. indirekt melegvíztároló hőszivattyúhoz, 13. váltószelep, 14. hmv tágulási tartály, 15. biztonsági szelep, 16. Y-szűrő a hőszivattyú visszatérő ágában, 17. osztó-gyűjtő a fűtési rendszerhez, 18. keringtetőszivattyúk a fűtési rendszerhez.

Megfelel az előírásoknak

Miért lesz szükség ezekre a termékekre? Mert pár hónap múlva fontos jogszabályi változás lép életbe az új építésű lakásoknál, és a meglévő házak feljúításánál egyaránt csak közel nulla energiaigényű – az energetikai tanúsítványban elért legalább BB kategóriás – épületbe lehet beköltözni, azaz ilyen ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt.

Az eredetileg 2021. január 1-i határidőt 2021. július 1-re hosszabbította meg a jogalkotó, hogy megkönnyítse a későn kapcsoló építtetők dolgát, mivel számos beruházás esetében annak ellenére nem vették figyelembe ezt a követelményt, hogy több éve ismert volt ez a határidő. Az évek óta tartó építőipari munkaerőhiány és a koronavírus járvány miatt is csúszott számos átadás, ami viszont kevésbé volt előre kalkulálható az általában több éves átfutási idővel bíró építkezési projekteknél. Jelenleg 12-féle energetikai besorolást használnak az ingatlanok minősítésére, a közel nulla energiaigény követelményét a legjobb négy kategória teljesíti: AA++, AA+, AA, BB.

 Magyarországon a lakosság nagyobb energiafogyasztó, az összes felhasznált energia 33 százaléka köthető a háztartásokhoz. Ennek legnagyobb része, csaknem háromnegyede a lakások fűtésére és kisebb részben a hűtésükre megy el, 13 százaléka meleg víz előállítására, tizede világításra és elektromos készülékek használatára, míg 5 százalékát főzésre fordították a KSH adatai szerint.

Mire kell figyelni a telepítés során?

A monoblokk hőszivattyúnál a visszatérő oldalra ajánlott egy fagymentesítő szelep behelyezése, de szinte biztos, hogy soha nem fog működésbe lépni, hiszen a hibrid fagymentesítő funkciója a következők alapján működik: ha a külső vízhőmérséklet 15 °C alá hűl, akkor a hőszivattyú betol a hidroblokkig 35 °C-os vizet. Ha elromlana a hőszivattyú, a kazán ekkor is folyamatosan működik tovább, és ilyenkor a kazán tol ki a hőszivattyúra 35 °C-os vizet. Tehát szinte képtelen lefagyni a külső rész.

A fűtési rendszer szivattyúi is beköthetők és szabályozhatók a hibrid rendszeren keresztül. Attól függően, hogy mekkora a fűtési rendszer ellenállása vagy víztérfogata, két különböző hidraulikus blokk is használható erre, hogy tökéletes legyen a hőszivattyú és a kazán szivattyújának együttes működése, térfogataránya.

A kazán és a hőszivattyú teljesítményváltozása a hőmérséklet függvényében
1. Szükséges fűtési teljesítmény,  2. Hőszivattyú kalorikus teljesítménye,  3. Kazánteljesítmény változása

A legfontosabb a működési határértékek meghatározása, kiszámítása

Nézzük a hazai költségek figyelembevételével.

Bivalens COP érték kiszámítása:

  • A = 1 kWh villamos energia költsége =  23 Ft ( H tarifa, vagy GEO tarifa)
  • B = 1m³ földgáz ára = 110 Ft
  • Kondenzációs kazán hatásfoka, alsó fűtőértékre számítva = 0,96
  • G20-as metángáz fűtőértéke PCS = 11,05 kWh/stdm³
  • COPbiv> (A/BxPCSxA kazán hatásfoka = 0,21×11,05×0,96 = 2,22

Más szavakkal, amikor a COP 2,2 körüli értéket ér el, akkor kapcsol be a kazán fűtésre. Ez az elmélet! (7 °C külső hőmérséklet 35 °C előremenőnél). Gyakorlatban ajánlott megnézni az ehhez a COP értékhez tartozó SCOP (szezonális értékeket) és ahhoz viszonyítani. Ez azt jelenti, hogy a hőszivattyúnk manapság gond nélkül működhet, akár –5 °C-os külső hőmérsékletnél is. Viszont a hibrid rendszerek tökéletes területe a készülékcseréknél lesz. Ha hagyományos kazánt cserélünk le hibrid kazánra, a fűtési költségek 65%-kal is csökkenhetnek, ha kazán és a hőszivattyú tökéletesen be van üzemelve és rá van illesztve a fűtési rendszerre, ezért kell egy 20 literes hidraulikus puffert is alkalmazni. Viszont a hibrid rendszerben a hőszivattyú teljesítménye 6-8 kW, ez általában nem elég fűtési hőszükséglethez. Ekkor kell, hogy belépjen a kazán, akár külső 7 °C hőmérsékletkor, ahogy a fűtési hőigény megkívánja.

Konklúzió

Az épület energiafogyasztásának ezentúl legalább 25 százalékát megújuló forrásból kell fedezni. Ennek teljesítéséhez nem kell rögtön a napelemek árait keresni az interneten, vagy motoros láncfűrésszel levágni a gázórát. Tökéletes a gáz Magyarországon, minőségben, lefedettségben és árban egyaránt.

Érdekes jelenség figyelhető meg a különböző szervizhálózatokban manapság. A gázkészülékszervizes kollégák jelenleg klímás tanfolyamot végeznek, a klímások pedig gázkészülék-szerelőit. Természetesen most „Zoomon”, érdekes lehet a gyakorlati oldala: egy gázlefejtés például a nappaliban a gyerekekkel együtt. Ez is egyfajta előrejelzése, hogy a piac tíz év késéssel, de elindul a hibridkazán-rendszerek irányába.

Fűtési rendszer