A PP-RCT (polipropilén) csövek és idomok kívülről néha nagyon hasonlítanak, még egy szakember számára sem feltétlenül egyértelmű, hogy a többnyire világos bézs színű csőrendszerek között mi a különbség. A valódi különbség az alapanyag receptúrájában és a gyártási technológiák eltérésében tapasztalható.
A Ke Kelit komoly laboratóriumi háttérrel rendelkezik, és a beérkező alapanyag-granulátumtól kezdve a gyártott csövekről, idomokról is folyamatos bevizsgálásokat készít, amit eltárolnak, mint a termék „ujjlenyomatát”. Bármilyen hiba jelentkezik, ezzel az eltárolt adattal vetik össze a beküldött hibás termékdarabot.
A gyártás során például a Ke Kelit a gépbeállítások kapcsán keletkező, gyártott mennyiség 4- 5%-át kitevő gyártási hulladékot soha nem a csőrendszerek területén hasznosítja újra. A hulladék újrahasznosítása során raktári dobozok és olyan termékek keletkeznek, amik nem a nyomás alá kerülő csőrendszer részei. Azon gyártócégek, amelyeknek nem a minőség az elsődleges, bedarálják és csőrendszereikben használják fel újra a hulladékot. A végeredmény pedig drasztikusan különbözik majd a Ke Kelitétől.
A Ke Kelit olyan rugalmasságú csövet gyárt, ami –5 °C-ig szerelhető. Egy gyenge minőségű csövet 0 °C-ra lehűtve, majd megütve, nem csak lyuk keletkezik, ami kijavítható, hanem sok hosszirányú hajszálrepedés is.
Hőmérséklet-szerelhetőség diagram
A szerelhetőségi hőmérsékletből következtethetünk a csőrendszer rugalmasságára, minőségére. A keleti, török, görög, dél-olasz rendszerek általában +10, +15 °C-ig szerelhetőek, a cseh, lengyel, szlovák gyártmányok +5 °C-ig, míg a Ke Kelit, mint a technológiában egyik élenjáró cég, mínusz 5 °C-ig tudja ajánlani a szerelés lehetőségét. A PP-RCT cső hűtés hatására rugalmatlanná, rideggé válik, az összehegesztés sikertelen lehet. Az alapanyag határozza meg, melyik csőnél hol van ez a hőmérsékleti érték. Egy győri példa bizonyítja leginkább, hogy nem mindegy, hogy +5 °C-ig, vagy mínusz 5 °C-ig szerelhető egy rendszer. Egy januári munkán két különböző kivitelező dolgozott párhuzamosan, egy időben, két nagy épületen Győrben, az egyik az osztrák Ke Kelit, míg a másik egy cseh cég csőrendszerével. Az osztrák rendszert hiba nélkül átadták, a cseh „ezer sebből vérzett” a végén. A hegesztési napokon a hőmérséklet +5 °C alatt volt, viszont a szerződéses határidőt nem lehetett eltolni a hidegebb hetek okán. Egy ilyen, jogi következményeket is magában hordozó esetnél derül ki, hogy a szerelési hőmérséklet nem csak egy marketingszöveg, hanem a csőrendszerek alapanyag-különbségén alapuló fontos tény.
Megnéztük az átlagosnak mondható 2019-es év három téli hónapjának budapesti napi hőmérsékleti értékeit, és megdöbbenve láttuk, hogy 47 napon nem lehetett hegeszteni a cseh, szlovák és lengyel gyártmányú rendszereket (a török, görög, keleti termékek már 10-15 °C-nál kiestek), míg a Ke Kelit Kelen gyártmányával csak 3 napot kellett kihagyni. Tény, hogy a technológiai utasítások figyelembevételével elvégzett téli hegesztési munkáknál a Ke Kelit Kelen gyártmánya a leginkább ajánlható.
Az értelmetlen kockázatok viselése, a kellemetlen pereskedések előtt kérjük, tájékozódjanak a gyártók által biztosított technológiai utasításból! Ha ez nem hozzáférhető magyarul, intő jel lehet a választásunkra.
