Fűtéstechnika

Az ÉKM rendelet és a fűtési-hűtési rendszerek hidraulikai beszabályozása

2024/4. lapszám | Gergely Dániel Zoltán |  473 |

Tavaly november másodikától hatályos az ÉKM (Építési és Közlekedési Minisztérium) rendelete [9/2023. (V. 25.)] az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról, amelyben olvashatunk többek között a fűtési-hűtési rendszerek hidraulikai beszabályozás elvégzéséről, a TNM rendeletben foglaltakhoz képesti módosításokról. Jelen cikkben elsősorban a dinamikus szelepekre vonatkozó részt emelem ki, de a legfőbb változásokat részletesen tárgyalom. Emellett a dinamikus szelepekre vonatkozóan szeretnék részletes, gyakorlatias nézőpontú gondolatokat megosztani.

Az épületenergetikai rendeleteket illető lényegi változásokról korábban e lap hasábjain már nagyvonalakban beszámoltunk. A 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet felváltó 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet kapcsán így már beszámoltunk az új követelményrendszerről, illetve a közel nulla energiaigényű épületek és jelentős felújításon átesett épületek külön követelményeiről is szóltunk. Most kitérünk a részletekre, jelesül arra, mint mond az ÉKM a fűtési és hűtési hidraulikai rendszerek beszabályozásáról.

Jöjjön ehhez előbb egy idézet:

„3.2.5. Beszabályozás, próbaüzem, átadás

Új épületek létesítésekor és meglévő fűtési és hűtési rendszer korszerűsítésekor 300 m² rendszer-alapterület felett a fűtési és hűtési rendszereket a beszabályozási terv alapján kötelező beszabályozni és a beszabályozást dokumentálni.

3.2.6. A beszabályozás során:

3.2.6.1. a készülékek beszabály. kötelező;

3.2.6.2. felszállónként, valamint összekötő vezetékenként mérő-beszabályozó szelep alkalmazása kötelező;

3.2.6.2.1. kézi (statikus) beszabályozó szelep alkalmazása esetén a tervezett térfogatáramok méréses beszabályozása és a szivattyú munkapontjának beállítása kötelező; a mérés után szúrópróbával a szelepek min. 10%-át kötelező ellenőrizni;

3.2.6.2.2. automatikus (dinamikus) beszabályozó szelep alkalmazása esetén a szelepek alapjel-beállítása mellett elegendő a szivattyú munkapontjának beállítása.

3.2.7. A beszabályozás után tartós próbaüzemet kell tartani, mely során a fűtési rendszerek megkövetelt működését, az üzemelési paraméterek teljesülését ellenőrizni és dokumentálni kell.”

Mi következik mindebből?

Először is az, hogy 300 m² alapterület felett kötelező csak a beszabályozást elvégezni, alatta nem. Úgy gondolom, hogy ez alapvetően kielégítő lehet a gyakorlat számára, azonban azzal a következménnyel is jár/járhat, hogy a tervezők-kivitelezők nem fognak hidraulikai beszabályozásra szolgáló szerelvényt alkalmazni 300 m² alapterület alatti létesítmény fűtési-hűtési rendszereiben – ez pedig már műszaki szempontból kifogásolható.

---

Erről szól még a cikk a továbbiakban:

• Mit takar az összekötő vezeték fogalma; hová kell beépíteni a beszabályozószelepet kétcsöves rendszereknél?
• Hidraulikus beszabályozás dinamikus (automatikus) szelepeken.
• Miről szóljon a jegyzőkönyv, ha nem kell mérni?
• Elrettentő példák, avagy
  • hibás munkapont-beállítás;
  • azonos méretű, de különböző átfolyású szelepek felcserélése;
  • a hőfogyasztó golyóscsapjai zárva vannak, vagy nincsenek bekötve;
  • az áramlási iránnyal ellentétesen áramlik a közeg.

beszabályozásfűtési rendszer

Kapcsolódó

---