Visszaesést érzékel a szakma
2024/4. lapszám | Erdősi Csaba | 674 |
Egymás után érkeznek a rossz hírek és elemzések a magyar építőipar kilátásairól. A várakozások és az ismert adatok, például a rendelésállományok alapján vaskos visszaesés várható, és ez bizony rányomja a bélyegét az épületgépészet alágazat tevékenységére is. Feleletválasztós online tesztünkben arra voltunk kíváncsiak, mit érzékelnek ebből a szakmagyakorló gépészek. Bár e sorok írásakor a szavazás még nem zárult le, a végeredmény így is beszédes: a válaszadók döntő többségének határozottan kevesebb a munkája, mint volt korábban, negyedrészük jelentős, ugyancsak negyedrészük valamelyes visszaesést tapasztal.
A rendelésállományt és a cégek véleményét figyelembe véve az építőipar 2024-ben a termelés csökkenésére készül – áll az Építőipari Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) friss sajtóközleménye. Ebben Koji László elnök kihangsúlyozta, hogy a fizetőképes kereslet csökkenésére minden alágazatban számítani lehet.
Megkérdeztük a szakmát
Számunkra természetesen az alágazatok közül az épületgépészet a legfontosabb. Az iparági szereplőkkel, kereskedőkkel, márkaképviselőkkel és egyéb szakemberekkel találkozva és eszmét cserélve természetesen kialakult bennünk egy kép a várakozásokról és az aktuális helyzetről, de szokásunk szerint érdekelt minket az online kiadásunkat olvasó gépészek tapasztalata is – lett légyenek azok vízvezetékszerelők, gázkészülék-telepítők vagy klímások. Feleltválasztós szavazásunkban arra kértük őket, hogy válaszoljanak a következő kérdésre:
Hatással van az ön munkájára az építőipar teljesítményének visszaesése?
A válaszok így alakultak:
| Nem tapasztalok visszaesést, sőt, több munkám is lenne, mint amennyit el tudok vállalni. |
12.5% |
| Egyáltalán nem érzem ennek hatását, ugyanannyi a munkám, mint korábban. |
5% |
| Valamelyes visszaesést tapasztalok, de ez nem érint különösebben hátrányosan. |
25% |
| Határozottan kevesebb a munkám, mint korábban, sokkal többet is tudnék dolgozni. |
32.5% |
| Jelentős visszaesést érzékelek, komoly feladatot jelent új megrendeléseket szerezni. |
25% |
Elég egyértelmű a helyzet
Bár e cikk írásakor a szavazás még nem zárult le, a válaszadók által tapasztalt helyzet világosan mutatja, hogy az építőipar egészének hanyatlása alól az épületgépészet sem vonhatja ki magát. Az pedig, hogy a szavazatok legnagyobb része szerint határozottan kevesebb munkát kap az alágazat, mint korábban, negyedrésze szerint pedig jelentős a visszaesés, továbbá komoly feladatot jelent új megrendelést szerezni, alighanem már a közeljövő is körvonalazódik, nem éppen bizakodásra okot adó kép formájában.
Érdekes tény, hogy testvérlapunk, a Villanyszerelők Lapja online kiadásában is készítettünk egy lényegében ugyanezt a kérdést körbetapogató szavazást, és ott nem alakult ki ennyire rossz végeredmény. Mert igaz ugyan, hogy a válaszadó villanyszerelők fele is jelentős visszaesést érzékel, és sokkal több munkát is el tudna vállalni, mint amennyit kap, de 23 százalékuk csupán enyhe lejtmenetet tapasztal, 21 százalékuk pedig egyenesen azt mondja, semmilyen negatív fordulatot sem lát, és ugyanannyit tud dolgozni, mint általában, sőt, nincs is szabad kapacitása.
Mi várható rövidtávon?
Nos, a közeljövővel kapcsolatban a már idézett ÉVOSZ-sajtóközlemény meglehetősen borúlátó. Mint írják, az idén kevesebb állami és önkormányzati megrendelésre lehet számítani. A magánszektornak ez ugyanakkor jó hír, hiszen több lesz az elérhető szabad kapacitás. 2024. év elejétől kínálati piac jellemzi az építésgazdasági értéklánc egészét. Jelenleg nagyságrendileg 20 ezer lakás, új építésű lakóingatlan van kivitelezés alatt. Ebből 2024. évben megközelítőleg 15 ezer készülhet el a mostani szerződésekből kiindulva. Ezzel párhuzamosan körülbelül 180 ezer lakás kerülhet felújításra az idei év egészében. Ez jelentős csökkenés. A lakásfelújítást az ÉVOSZ által is szorgalmazott Otthonfelújítási Program elindítása erősítheti fel.
Jelenleg 23,5%-kal alacsonyabb az építőipar rendelésállománya, mint egy évvel ezelőtt. A rendelésállomány egy része ráadásul nem ebben az évben, hanem a későbbi években valósul meg. Az ágazat foglalkoztatotti létszáma 2024-ben várhatóan tovább fog csökkenni.
A várható teljesítmény mögött 2024-ban is komoly nehézségek húzódnak meg. A magas hitelkamatok helyenként ellehetetlenítik a piaci helyzetet. Lassú az MNB alapkamat csökkentési politikája. Emellett a képzett munkaerő hiánya, az alapanyagok áremelkedése szintén mérsékli az ágazat teljesítményét.
Az építőanyagok árainál 2024. év első felében stagnálást várunk, 2024. év második felétől enyhe árnövekedést. Azoknál az építőipari anyagoknál lehet számottevőbb áremelkedés, amelyek előállításához az átlagosnál nagyobb energiafelhasználásra és import alapanyagokra van szükség; ez utóbbi körben az euró és a forint árfolyamváltozása is befolyásoló tényező!
Mi lesz a munkaerővel?
A munkaerőpiacot az ÉVOSZ szerint 2022. év végéig elsődlegesen az extenzív, a létszámtöbblettel történő munkavégzés jellemezte. A járvány időszaka csaknem két éve visszafogja a foglalkoztatási hatékonyság növekedését, a foglalkoztatás extenzív bővítési lehetőségei kerültek előtérbe, ami csak részleges megoldást jelentett a megfelelő építőipari kapacitás rendelkezésre állásához. A kevesebb munka számos vállalkozásnál a segédmunkási létszám csökkenésével járhat. A szakmunkásokat és mérnököket a vállalkozások szeretnék megtartani.
Az építőipari munkaerőpiacot 2023-ban is erősen sújtotta a 2008–2014. évek intenzív munkaerő-elvándorlása, a munkaerő elöregedése és a generációváltás nehézségei, az iskolarendszerből kikerülő szakemberek alacsony száma. 2022–2024. években várhatóan a szakmából nyugdíjba vonulók száma meghaladja az építőipari munkaerőpiacra belépők számát mintegy 20 ezer fővel.
A munkaerőpiacot továbbra is jellemezni fogja a keletről nyugati irányba történő munkaerőáramlás. Bővülhet a külföldi vendégmunkások száma, ahol elsősorban a szakképzett munkaerőre kell a hangsúlyt helyezni. Az építési ágazatban a nemzetközi munkaerőpiacon kell versenyben lenni a képzett munkaerőért.
A 2024. évben várható erősebb piaci versenybe unión kívüli székhelyű vállalkozások is bekapcsolódnak. A verseny tisztasága a jelenleginél nagyobb piaci ellenőrzést igényel.
A lakásépítés területén kiemelten fontos lenne az MNB zöld otthonteremtési programjának újraindítása, mely a magasabb inflációs környezetben is kedvező kamatozású hitellel segíti a lakásépítést. 2024. július 1-től csak a magasabb energetikai elvárásoknak megfelelő lakóingatlanok kaphatnak használatbavételi engedélyt. E jogszabályi megfelelés miatt még energiatakarékosabbak lesznek az átadásra kerülő lakóingatlanok.
2024. legnagyobb kihívása az egész építésgazdasági értéklánc szereplői számára a hatékonyság javítása. Ennek első eleme a működésben és a projektek megvalósításában is a költségcsökkentés, a képzés, a munkaerő kiváltásának módozatai.
A fenntarthatóság, a zöld építés, a digitalizáció és a technológiai korszerűsítés a keresletkorlátos piaci körülmények között nagy kihívás elé állítja az ágazatban vállalkozókat!
Összefoglalás
Online szavazásunk végeredménye alapján egyértelmű, hogy az általános építőipari visszaesés negatív hatása alól az épületgépészetben dolgozó vállalkozók, alkalmazottak sem húzhatják ki magukat. A kérdés azonban még nyitott azzal kapcsolatban, meddig tart időben a lejtmenet, és egyenes vonalú lesz-e a lefutása, vagy pedig spirálként, egyre fokozódó hatással megy-e végbe. Ha figyelembe vesszük, hogy az építőipari vállalkozások kapacitásai elérhetőbbé váltak a piacon, talán megugorhat a magánerős építkezések száma (több szabad szakember, alacsonyabb órabérek), emellett javíthatja a hitelfelvételi kedvet a lassan normalizálódó kamatkörnyezet (az év végére 6 százalékos jegybanki alapkamatot várnak a pénzügyi elemzők) is. Segítséget jelenthet, hogy a lakásépítéshez kötődő kedvezményes áfa határidejét 2028-ig meghosszabbították, és támaszt nyújthat az építőiparnak a CSOK+, de ezek pozitív, és az általános gazdasági környezet negatív eredője aligha egyenlíti ki egymást, növekedésről pedig biztosan nem érdemes álmodozni.
