Gree, aranydiploma, Wire & Tube, klíma, energiatározó, távhő
Hírek, újdonságok
2024/6. lapszám | VGF&HKL online |
Gree GMV Hydro boksz Használatimelegvíz-termelés VRF-rendszerrel, aranydiplomás lett állandó szerzőnk, dr. Chappon Miklós, magyar siker a nemzetközi tréningversenyen, körbejártuk a Wire & Tube standjait, tovább csökkent a magyar gázfogyasztás, a magyar családok harmadának van klímája, szivattyús energiatározó épülhet Borsodban, többlettámogatást kapnak a távhőcégek.
Gree GMV Hydro boksz Használatimelegvíz-termelés VRF-rendszerrel
A Gree GMV Hydro box egy innovatív megoldás a használati meleg víz termelésére, amelyet VRF-rendszerrel kombinálva kínál a Cool4u Systems Kft. Ez a termék egy olyan beltéri egységet jelent, amely nem csupán meleg vizet állít elő, hanem lehetőséget biztosít a padlófűtési rendszer hatékony üzemeltetésére is. Az előnye, hogy helyettesíti a hagyományos átfolyós vízmelegítőket és gázkazánokat, továbbá mindezt egy megbízható rendszeren belül végzi, amely költséghatékonyabbá teszi a melegvízellátást és függetleníti a felhasználót a gázhálózattól. Miért érdemes a berendezés kizárólagos forgalmazóját, a Cool4u Systems Kft-t választani?
Hatékonyság: a rendszerek optimalizálják a meleg víz termelését, így lehetőség nyílik energia- és költségtakarékosságra. Környezettudatosság: az effektív melegvízhasználat segít csökkenteni a károsanyag-kibocsátást, ezáltal hozzájárulva a környezetvédelemhez. Minőség: a Cool4u Systems Kft. megbízható és tartós, hosszú távon megoldást nyújtó berendezéseket kínál, melyek raktárról, akár már a megrendelés másnapján kiszállításra kerülhetnek. A részletekkel kapcsolatban keressen minket elérhetőségeinken: cool4u-systems.hu, info@cool4u-Systems.hu
Aranydiplomás lett állandó szerzőnk, dr. Chappon Miklós
A VGF&HKL nem jelenhet meg anélkül, hogy ne mutatnánk be az éppen aktuális lapszámban a Magyar Épületgépészeti Múzeum kiállítási tárgyainak valamelyikét. E cikkeket jelentős részben a kiállítóhely megálmodója, alapítója és szellemi irányítója, dr. Chappon Miklós, neves épületgépész mérnök írja, aki kereken ötven éve, 1974 júniusában vette át műegyetemi diplomáját, s ennek eredményeképpen a közelmúltban az aranydiplomáját.
Az eseményen évfolyama nevében ő mondta el az ünnepi beszédet, amelyet teljes terjedelmében elolvashatnak a vgfszaklap.hu oldalon. Szaklapunk gratulál az összes díjazottnak, külön megkülönböztetett tisztelettel szerzőnknek!
Magyar siker a nemzetközi tréningversenyen
Francia, lengyel, német, svájci és magyar fiatal szakemberek szálltak versenybe egymással a II. Nemzetközi Plumbskills Tréningversenyen Budapesten. A kétnapos megmérettetésből végül a zalaegerszegi Vörös Balázs került ki győztesen. Az már korábban eldőlt, hogy ő fogja képviselni Magyarországot a szeptemberi világbajnokságon is. A 2024-es Szakma Sztár Fesztivál keretein belül, a budapesti Hungexpo vásárváros egyik pavilonjában rendezték meg a víz- gáz- és fűtésszerelők nemzetközi felkészülési versenyét április 24-én és 25-én.
A fiatal szakembereknek az első napon előbb rajz alapján kellett műanyag csőből kirajzolniuk a verseny egyik szponzorának a nevét a szerelőfalon, majd egy rézcsöves fűtési rendszert készítettek el. Mindkét feladat számos szerelőipari technológia ismeretét követelte meg. Másnap több csőanyaggal és szerelőipari technológiával kellett létrehozniuk egy szimulált fűtési-, víz- és csatornarendszert, mindezt időre és méretpontosan. Az értékelésben maguk a versenyzők is részt vettek, persze a saját munkájuk megítélését kivéve. A szervezők ezt azért tartották fontosnak, hogy a zsűrizés minőségi követelményeit is teljes egészében megismerjék a versenyzők. Ez még hasznos tapasztalatnak minősülhet a világbajnokságon, amelyet a franciaországi Lyon városában rendeznek majd szeptemberben
Körbejártuk a Wire & Tube standjait
A magyar szakkiállításokhoz, vásárokhoz szokott szemmel mindig sokkoló, ha Németországban látjuk ugyanazt. Mások a méretek, a dimenziók, mint idehaza. Ez volt az első benyomásunk, amit az idei, április 15. és 19. között megrendezett, Wire and Tube Show-n szereztünk Düsseldorfban. A nagyságrendi különbséget talán jól érzékeltetik az alábbi számok: 17 pavilon, 2700 kiállító több mint hatvan országból, 30 ezernél is több látogató. Számos kiállító cég kifejezetten a fenntarthatóságra, a zöld átalakulásra, a dekarbonizációra koncentrált, bemutatva, hogy maguk milyen eredményeket értek el ezeken a területeken, és melyek a további célkitűzéseik.
A programot előadások, bemutatók és digitális tárlatvezetések színesítették különböző, most felkapott témákban, mint amilyen a hidrogén felhasználása és a csőipar ebből adódó kihívásai, a műanyag csövek szerepe, az újfajta vágási, fűrészelési technikák, illetve az ágazati hírek és trendek. Németországon kívül a legtöbb kiállító Olaszországból, Spanyolországból, Belgiumból, Franciaországból, Ausztriából, Hollandiából, Törökországból, Svájcból, Nagy-Britanniából, Svédországból, Lengyelországból, Csehországból, az USA-ból, Kanadából, Dél-Koreából, Tajvanból, Indiából és Japánból érkezett. A korábbinál észrevehetően több látogató jött Közép- és Észak-Amerikából, Törökországból és Ázsiából. Információink szerint Magyarországról mintegy 500 látogató érkezett a kiállításra. A látogatások homlokterében a kapcsolatépítés, az innovációk felfedezése és az új beszállítókkal való találkozás állt.
Tovább csökkent a magyar gázfogyasztás
A Központi Statisztikai Hivatal az MVM Csoport adatszolgáltatásán alapuló összegzése szerint az elmúlt fűtési szezonban 259,4 millió köbméterrel maradt el a földgázfogyasztás a megelőző fűtési szezonétól. 2023 október közepétől 2024 április közepéig a lakossági felhasználás 4,6 százalékkal, a gazdaságé pedig 4,1 százalékkal csökkent. Ez különösen az alacsony bázisra tekintettel komoly eredmény: a 2022/2023-as fűtési szezonban közel negyedével, 2 milliárd köbméterrel kevesebb gáz fogyott idehaza, mint egy évvel korábban. A további csökkenést úgy sikerült elérni, hogy a kedvezőbb ellátásbiztonsági helyzetben ezúttal nem volt szükség rendkívüli intézkedésekre.
Míg a fűtési szezon első felében valamelyest bővült a felhasználás, a második három hónapban az enyhe időjárás is hozzájárult a megtakarításhoz. Így például április első két hetének nyárias napjaiban a megelőző esztendő azonos időszakához képest kiugró mértékben, 70 százalékkal esett vissza a háztartások gázfogyasztása. Magyarország egymást követő két időszakban teljesítette felül az uniós elvárást a gázfogyasztás visszafogásában. Az előző öt év átlagához képest a tagállamoknak 15 százalékkal kellett kevesebb földgázt használniuk. Hazánk a kötelező szintet meghaladó, 20 százalékos megtakarítást ért el tavaly után idén áprilisig is.
A magyar családok harmadának van klímája
A magyarok klímavásárlási- és használati szokásait mérte fel egy reprezentatív kutatás, amelyből kiderül, hogy mivel hűtik magukat a magyarok a legnagyobb nyári hőségben, hogy milyen tényezők a legfontosabbak új készülék beszerzésekor és hogy mit gondolnak a klímák fűtési funkciójáról. A hazai klímapenetráció igen alacsony: a magyarok 67 százalékának nincs klímája otthon, amelynek oka leginkább a készülékek ára – áll a Hisense megrendelésére készült felmérésben. A kutatás rávilágít, hogy a legtöbb otthon alkalmas lenne a klímák beszerelésére és csak a válaszadók 11 százaléka jelezte, hogy nem lehet megfelelően beszerelni a klímát az otthonába. A nyári forróságban a magyarok 58 százaléka ventilátorral próbál hűteni, minden negyedik magyar pedig a szellőztetésre esküszik. Többen viszont a hagyományosabb módszerekre voksolnak: felmosással, nedves ruha párologtatásával igyekeznek lehűteni otthonukat. A klímával rendelkező magyarok nagyobb része használja fűtésre is a készüléket: a válaszadók 62 százaléka – mindez egyértelműen megfigyelhető a nők és a középkorúak körében. Meglepő viszont, hogy a fűtési funkciót a községben élők különösen nagy arányban használják (77 százalék). Ennek ellenére, csak tízből három magyar tudja elképzelni, hogy a klíma legyen az elsődleges fűtési eszköze – a fiatalabbak nagyobb arányban gondolják ezt (37 százalék), az idősebbek viszont inkább kiegészítésnek látják. A kutatás rámutat, hogy a klímavásárlás során a legfontosabb tényező az ár: a válaszadók 70 százaléka ez alapján dönt. Közel ugyanilyen fontos szempont a készülék energiafogyasztása, harmadik helyen a garanciafeltételek állnak, majd a márka.
Szivattyús energiatározó épülhet Borsodban
Hazánkban több évtizede időről-időre felmerül egy szivattyús-tározós energiatározó megépítésének terve, idén először pedig megvalósíthatósági tanulmány készül az energetikai szempontból indokolt beruházásról. Tavasszal két helyszínen végeznek mintavételeket és felszíni geofizikai méréseket, amelyek műszaki- tudományos alapinformációkat szolgáltatnak a dokumentum összeállításához. Heves vármegyében március óra zajlanak, a napokban az összes szükséges engedély birtokában Borsodban is megkezdődtek a földtani próbafúrások – tette közzé az Energiaügyi Minisztérium. A szivattyús energiatározók eltérő szinteken kiépített és csővezetékkel összekapcsolt tározókból állnak. A pillanatnyi szükségleten felüli energiamennyiséggel az alacsonyabban fekvő tározóból a felsőbe szivattyúzható fel a víztömeg. Visszaeresztésével turbina és generátor hajtható meg, így a fogyasztási igényekhez igazodva olcsón és tisztán nyerhető újra villamos energia. Az engedélyek megszerzése után tavasszal két helyszínen végeznek a talaj teherbíró-képességének felmérésére alkalmas kutatófúrásokat, felszíni geofizikai méréseket. A szakemberek több hete dolgoznak a Heves vármegyei Markaz térségében. A munkálatok a kutatási és egyéb engedélyek birtokában a borsodi területen, Nagybarca-Sajóivánka-Vadna szomszédságában is megindulnak.
Többlettámogatást kapnak a távhőcégek
A kormány megtéríti a távhőszolgáltatók számára a nem lakossági vízdíjak év eleji egységesítéséből származó többletkiadásaikat. A miniszteri rendeletmódosítást a közeljövőben kihirdethetik. A közel száz településen működő szolgáltatók együttesen 7 milliárd forinttal több forráshoz juthatnak 2024-ben. Minderre azért van szükség, mert 2024. január elsejétől a nem lakossági fogyasztók a korábban több mint 900 féle víz- és csatornadíj helyett egységes alap- és fogyasztással arányos díjakat fizetnek. A módosítás kiegyenlítette az ivóvíznél akár 49-szeres különbséget. A változás a lakossági díjakat nem érintette, a távhőszolgáltatókat viszont nagyon is.
