Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Szakmakörnyezet

EKR – az ablakon bedobott pénz?

2024/11. lapszám | Balajti Zsolt |  710 |

EKR – az ablakon bedobott pénz?

Ön találkozott már „ingyenes födémszigetelés”-es cégek hirdetésével? Esetleg cserélte mostanában le készülékcsere programban valamely háztartási berendezését, ahol kapott kedvezményt, ha lemond az elért energiamegtakarítás vagyoni értékű jogáról? Nos, akkor Ön is találkozott már az EKR-rel anélkül, hogy tudott volna róla. Az EKR (Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer) egy olyan, a nemzetközi gyakorlatban már régóta működő szakpolitikai intézkedés, amellyel 2021-es bevezetése óta a magyar kormány is számottevő mértékben tervezi csökkenteni az ország végsőenergia felhasználását.

Az EKR-rendszer kötelezettjei az energiakereskedő cégek, vagyis azok, amelyek a végfelhasználók számára (tehát a fogyasztóknak) földgázt, villamos energiát és üzemanyagot (de pl. a távhőt nem) értékesítenek. A kötelezettséget itthon először 2022-ben kellett teljesíteni, az EKR első etapja pedig 2030-ig tart. Az energiamegtakarítási kötelezettség mértéke a megelőző időszakban értékesített energiamennyiség alapján kerül megállapításra, változó, de folyamatosan emelkedő mértékben. 2024-ben ez 0,5%, de ez a kötelezettség hamarosan 1%-ra emelkedik. Az energiakereskedő cégek három módon teljesíthetik a kötelezettséget:

  1. Megváltják pénzben, és kifizetnek energiahatékonysági járulékként a megállapított kötelezettségre 50 000 Ft/GJ összeget.
  2. Áttekintik működésüket, és saját érdekkörükben érnek el energiahatékonysági javulást, amelyet be tudnak mutatni a Magyar Energetikai és Közműhivatal (MEKH)felé.
  3. Hitelesített Energia Megtakarítást (HEM) vásárolnak olyan végfelhasználóktól, akiknél az EKR hatására energiahatékonysági projektek kerültek megvalósításra, és a HEM első tulajdonosa lemond a vagyoni értékű jogáról.

Mi ennek a jelentősége?

Az utolsó pont alapján a végfelhasználók számára a HEM olyan költségcsökkentő forrással kecsegtet, amely egy-egy energiahatékonysági projektnél felezheti, harmadolhatja (a cikk szerzőjének gyakorlatában van példa, hogy egyes esetekben akár teljesen „el is tünteti”) a beruházás megtérülési idejét. Ez utóbbi eset tehát az, amely az elmúlt három évben jelentős mértékben bolygatta fel az energiahatékonysággal foglalkozó vállalkozások piacát, és tette lehetővé (egy ideig) pl. az ingyenes födémszigetelést is.

Ez izgalmasan hangzik, de hogyan is „keletkezik” a HEM, és ezáltal a bevétel? Az alábbi lépéssor következtében:

  1. Az Energiahivatal energetikai auditáló szervezeteket jogosított és jogosít fel a megtakarítások hitelesítésre.
  2. A végfelhasználó az EKR-ben történő értékesíthetőség alapján döntést hoz egy beruházásról, és elvégezteti azt.
  3. A végfelhasználó (vagy a kötelezett) megbízza az auditáló szervezetet a megtakarítás mértékének kiszámításával és annak hitelesítésével.
  4. Az auditáló szervezet elvégzi a feladatot, minek eredményeképpen megkeletkezteti az Energiahivatal erre létrehozott felületén a HEM-et, megjelölve az első tulajdonosát.
  5. Az első tulajdonos értékesíti a HEM-et valamelyik kötelezett számára.

A HEM olyan költségcsökkentő forrással kecsegtet, amely egy-egy energiahatékonysági projektnél felezheti, harmadolhatja a beruházás megtérülési idejét

Mennyiért értékesíthető a HEM?

A HEM szabadáras, az árát két dolog befolyásolja alapvetően, az első, hogy milyen milyen élettartamú, a második pedig, hogy a piacon adott pillanatban mekkora a kereslet rá. A HEM értékesítésére a kétoldalú ügyleteken felül működik már egy „tőzsde” is, ahol vételi ajánlatokat tesznek a kötelezettek. A HEM ára nagyon változó, a cikk szerzője 6 000 és 20 000 Ft/GJ értékekben megkötött ügyleteket is látott már az elmúlt két évben.

Milyen projektek hitelesíthetőek az EKR-ben?

A MEKH kiadott egy ún. sztenderd intézkedési jegyzéket, amely számos hatékonyságnövekedéssel járó beruházás és intézkedés elszámolási módszertanát írja le (ez elérhető az enhat.mekh.hu oldalon). Természetesen ez nem kizárólagosságot jelent, azaz az auditor egyedi audit készítésével önálló számítások alapján is keletkeztethet HEM-et, de ekkor a megtakarítás számaiért önmaga felel.

Pár projektlehetőség (a teljesség igénye nélkül):

  • Épületek, hűtő-/fűtőhálózatok és berendezések utólagos hőszigetelése,
  • épületek épületgépészeti és világítási korszerűsítése,
  • üzemi rendszerek, sűrített levegős hálózatok, gőzrendszerek korszerűsítése, eszközök, berendezések energiahatékonysági célú cseréje,
  • hulladékhő-hasznosítás,
  • szemléletformáló tevékenységek hatásának elszámolása (pl. flottagépjármű-vezetők képzése), és még rengeteg lehetőség, csak az auditor „kreativitása” szab határt.

Fűtési rendszerek korszerűsítésében is segíthet az EKR-rendszer

Tehát ha Ön kivitelező, és előnyt akar elérni a versenytársaival szemben azzal, hogy adott projektre adott ajánlatában megemlíti, hogy a tervezett beruházással elért energiamegtakarítással konkrét összeggel csökkenthető is a költség, ha Önt bízzák meg, vagy Ön üzemeltető, és a szűkös CAPEX keretből nem feltétlenül tud megoldani minden feladatot, amelyet terveznek a jövőben, de tudja, hogy a projektek egy része energiamegtakarítással is jár, vagy Ön végfelhasználó, és egy korszerűsítésénél a megtérülést jelentősen javítani tudná némi „ingyenpénz”, vagy Ön energiahatékony eszközök, berendezések forgalmazója, de nincs további mozgástere a terméke árazásában, amivel hatással lehet a végfelhasználókra, akkor az EKR-t Önnek találták ki.

támogatás