A finn energetikai vállalat, a Helen Oy megbízta a MAN Energy Solutions-t, hogy a Helsinkiben üzemelő Patola fűtőmű részére leszállítson egy ipari méretű hőszivattyút, és két 50 MW-os elektromos kazánt. Az új fűtőmű harmincezer háztartást képes ellátni távhővel, és az előrejelzések szerint évi 56 ezer tonnával csökkenti a finn főváros széndioxid-kibocsátását.
Finnország elkötelezett a megújuló energia felhasználásában, hatalmas szélerőműparkok működnek az országban, és a zöld áram felhasználásában is a minél hatékonyabb megoldásokra törekszenek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy Helsinkiben a világ legnagyobb hőszivattyúját fogják üzembe állítani, méghozzá a város távhőellátásának részeként. A 33 MW teljesítményű, levegő-víz rendszerű berendezést a MAN Energy Solutions fogja leszállítani, mint a világ valaha volt legnagyobb, távfűtőműben használt hőszivattyúját. Az új fűtőműbe a hőszivattyú mellé két 50 MW-os elektromos kazán is szolgálatba áll majd, szintén zöld árammal üzemelve. A megoldás 30 ezer háztartást lát majd el távhővel, és évente 56 ezer tonnányi szén-dioxid-kibocsátásától mentesíti a beruházó Helen Oy energetikai társaságot.
A távfűtőmű látképét a kémény uralja, de hamarosan elveszíti a funkcióját
Elképesztő számok
A levegő-víz hőszivattyú fűtési teljesítménye a levegő hőmérsékletétől függően 20-33 MW között mozog. Az egység akár –20 °C-os külső hőmérsékleten is működhet, méghozzá természetes fűtőközeget, szén-dioxidot használva. Évente körülbelül 200 GWh hőenergiát állít majd elő.
Az Euronews tudósítása szerint Uwe Lauber, az MAN Energy Solutions vezérigazgatója így nyilatkozott, hogy nagyon büszkék a megrendelésre. Mint mondta, hőszivattyús technológiájuk gazdaságilag is versenyképes alternatívája a hagyományos megoldásoknak, és kihangsúlyozta, hogy a klímasemleges technológiákat alkalmazó városi távfűtési projektek elengedhetetlenek a szén-dioxidkibocsátás csökkentésére irányuló globális erőfeszítések előmozdításához.
Juhani Aaltonen, a beruházó cég alelnöke azt emelte ki, hogy Helsinki 2030-ra teljesen CO2-semlegessé akar válni, és ennek eléréséhez kulcsfontosságú a fűtési rendszerek átalakítása. Ha elkészül, a hőszivattyús üzem jelentősen csökkenti a fűtés okozta CO2-kibocsátást, így közelebb kerülnek a nettó nulla célhoz. Emellett az új üzem valószínűleg árstabilitást teremt a vásárlók számára, mivel termelése könnyen szabályozható.
Az állam is beszállt
A finn Gazdasági és Foglalkoztatási Minisztérium energetikai támogatást adott a nagyméretű hőszivattyús beruházáshoz, elismerve a technológia környezetbarát voltát. Az üzem várhatóan a 2026-2027-es fűtési szezonban kezdi meg a termelést, és emellett lehetővé teszi az elektromos hálózat gyors teljesítménykiegyenlítését is, támogatva az időjárásfüggő energiatermelés, például a nap- és szélenergia integrálását.
A hőszivattyús rendszer kulcsalkatrésze egy olajmentes, hermetikusan lezárt motorkompresszor. A kompressziós egység nagy fordulatszámú motort és aktív mágneses csapágyakat használ, amelyek lehetővé teszik a száraz gáztömítés és olajozás nélkül működést.
Bécs is erre indult el
Mint arról korábban már beszámoltunk, a hőszivattyús technológia távfűtésre való használata nem teljesen újkeletű jelenség. Bécs is ebbe az irányba indult el, ahol tavaly decemberben helyezték üzembe Európa legnagyobb hőszivattyúját, amely a simmeringi szennyvíztisztító hulladékhőjét hasznosítja és az első fázisban 56 ezer háztartás ellátására elegendő távhőt termel. A város célja, hogy emellett 2030-ra a bécsi távhőtermelés 20 százaléka a mélységi geotermiából származzon és mintegy 125 ezer háztartást lássanak el vele. A tervek szerint így 2040-re a hőszivattyúk és a mélységi geotermia adná a bécsi távhőtermelés 55 százalékát.
