TeraPlast, Mahősz, biztosítás, Gree, OKF
Hírek, újdonságok
2025/1-2. lapszám | VGF&HKL online | 553 |

A TeraPlast Csoport megvásárolta a Wavin magyarországi PVC- és polietiléncső-gyártóegységét, A hőszivattyú, mint a dekarbonizáció kulcsa – nagyszabású konferenciát rendez a témában a Mahősz. Már csak érvényes biztosítással dolgozhatnak a tervezők és a kivitelezők. Bemutatkozik a Gree HydroMulti. Tizenketten haltak meg tavaly CO-mérgezésben. Csatornafejlesztések két vármegyében. Otthonfelújítási program egyszerűbb feltételekkel.
A TeraPlast Csoport megvásárolta a Wavin magyarországi PVC- és polietiléncső-gyártóegységét
A TeraPlast Csoport folytatja európai terjeszkedését, ezúttal a Wavin Hungary (az Orbia építőipari és infrastruktúra üzletága, az Orbia B&I) tulajdonában lévő PVC- és PE-csövek gyártásához szükséges eszközöket szerezte meg. A felvásárlás leányvállalatunkon, a Polytech Kft.-n keresztül történik. Ez a tranzakció összhangban van az Orbia B&I azon stratégiai döntésével, hogy racionalizálja magyarországi jelenlétét, csökkentve e piacon tevékenysége komplexitását, és fő erősségeinek európai kiaknázására összpontosíthasson. A tranzakció értéke 7,04 millió euró, a megszerzett eszközökhöz tartozik a Budapesttől 30 kilométerre lévő zsámbéki 12 ezer négyzetméternyi épület, valamint több mint 40 ezer négyzetméter ipari terület. A tranzakcióval megszerzett gyártóberendezések éves kapacitása 12 ezer tonna.
„A stratégiánk mindig is az volt, hogy vezető szerepet töltsünk be a tevékenységünkhöz kapcsolódó piacokon. Terveinkben kezdettől fogva szerepelt, hogy Magyarországon PVC-csőgyárat fejlesszünk. Eredetileg egy zöldmezős beruházásra gondoltunk, de a Wavinnal kötött adásvételi szerződés lehetővé teszi, hogy előrehozzuk a termelés megkezdését. A zsámbéki eszközök hozzájárulnak ahhoz, hogy piacvezetővé váljunk Magyarországon, és hatékonyan szolgáljunk ki olyan külpiacokat is, mint a szlovák, a cseh, az osztrák, a svájci, a német, valamint a nyugat-balkáni országok” – jelentette ki Dorel Goia, a TeraPlast igazgatótanácsának elnöke.
A hőszivattyú, mint a dekarbonizáció kulcsa – nagyszabású konferenciát rendez a témában a Mahősz
A Magyar Hőszivattyú Szövetség (MAHŐSZ) 2025. február 19-én Budapesten egy magas szintű rendezvényt tart hazai és nemzetközi előadók részvételével. A konferencia keretében megoldásokat és jó példákat mutatnak fel arra, hogy a hőszivattyú-technológia hogyan könnyítheti meg és egyszerűsítheti le az átállást egy szén-dioxidmentes hazai épületállomány mielőbbi eléréséhez. Helyszín: 1138 Budapest, Dunavirág u. 2-6. (La Vida DUNA Rendezvényház, Gateway Office Park.) Közismert, hogy a légkörbe bocsátott szén-dioxid csaknem negyven százaléka az épületek üzemeltetéséhez kapcsolódik. 2050-re viszont az Európai Unió országaiban célul tűzték ki a karbonsemlegességet, így ezen a területen is akad bőven tennivaló. Arról, hogy az épületek szén-dioxid-semlegességének eléréséhez miért éppen a hőszivattyúk jelentik a kulcsot, a Mahősz nagyszabású konferenciát rendez 2025. február 19-én, Budapesten. A rendezvény tematikája a következő lesz: A hőszivattyú technológia helye a hosszú távú kormányzati tervekben. Milyen szerepet szán a kormány a hőszivattyú-technológiának? Milyen támogatások állnak rendelkezésre már ma, hogyan lehet ezeket felhasználni, illetve mi várható a kormányzati tervekben? A hőszivattyúk szerepe a megújuló alapú fűtésben és hűtésben; a fűtési és hűtési ágazat szén-dioxid-mentesítésében; milyen energiastatisztikai szabályozási keretek mentén, hogyan játszanak a pontos adatok elemi szerepet a környezeti hő számbavételében, így a hőszivattyú technológia elterjedésének ösztönzésében is. A 2024-ben elindított magyarországi adatgyűjtést jelentősége, eredménye.Milyen feladatokat ró a szakmára a módosult F-gáz rendelet.
A konferencia előadói és a panelbeszélgetés résztvevője lesz mások mellett: Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium helyettes államtitkára; Paul Kenny, az Európai Hőszivattyú Szövetség (EHPA) elnöke; Gerencsér Ákos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szakértője; Gurdon-Kiss Hermina és dr. Szabó Iván, a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság szakértői.
Már csak érvényes biztosítással dolgozhatnak a tervezők és a kivitelezők
Egy tavaly október óta hatályos kormányrendelet értelmében 2025 január 15-től minden építőipari tervezőnek és kivitelezőnek kötelezően rendelkeznie kell megfelelő és érvényes felelősségbiztosítással. Különösen a kisebb vállalkozások és egyéni vállalkozók körében lehet még elmaradás e követelmény teljesítését illetően, melynek hiánya akár a tevékenység tiltásával, sőt, a nyilvántartásból való törléssel is járhat. A rendelet sávos rendszerben, az utolsó lezárt üzleti évhez tartozó nettó jövedelemhez kötve határozza meg a szükséges fedezet mértékét. A tervezők esetében számolva 20 millió forint alatti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként 10, éves szinten 20 millió forint a megkövetelt fedezeti szint, amennyiben viszont 1 milliárd forint felett alakul az éves árbevétel, az elvárt fedezetek szintje káreseményeként 100, éves szinten pedig 200 millió forint.
A kivitelezők esetében a legalsó éves nettó jövedelmi sáv 100 millió forintig terjed, itt káreseményenként 20, egy évre maximum 40 millió forintos fedezetű felelősségbiztosítást ír elő a jogszabály. Az összesen mintegy 150 ezer érintett építőipari vállalkozás (melyek között a villany-, víz-, gáz-, és klímaszerelőkön keresztül a burkolókig és festőkig szakmák széles sora képviseli magát) többsége ebbe a kategóriába tartozik. Jellemzően ez a mikro- és kisvállalkozói kör az, amely eddig még nem rendelkezett ilyen biztosítási fedezettel a tevékenységére. Egy, a fenti limitekkel rendelkező felelősségbiztosítás a jelenlegi biztosítói kínálatban – egyéb feltételektől, így például önrész vállalásától függően – évi 50-80 ezer forintos éves díjtól már megköthető.
Bemutatkozik a Gree HydroMulti
A világelső Gree klímatechnikai berendezései a folyamatos megújulás és megbízhatóság jegyében készülnek, mely most bemutatja legújabb multi split készülékét, a HydroMultit. Az innovatív rendszer hűtésre-fűtésre és használati melegvíz (HMV) előállítására is alkalmas, továbbá lehetővé teszi, hogy egy kültéri egységhez akár négy beltéri egységet és egy HMV-tartályt csatlakoztassunk, így minden helyiség külön szabályozható, miközben biztosított a melegvíz-ellátás. A kültéri egység 10,6 és 12,1 kW teljesítményekben érhető el, míg a 200 literes HMV-tartály nagyobb háztartások számára is elegendő melegvizet nyújt.
A rendszer kiemelt funkciói közé tartozik az egyidejű hűtés és HMV-előállítás, amely energiahatékony működést biztosít, hiszen a hűtésből származó hőenergiát hasznosítja a tartályban. A rendszer ECO, Boost, Standard és Emergency üzemmódokkal működik, akár 55 °C-os vízhőmérséklet elérésére is képes, illetve Wi-Fi-n keresztül vezérelhető a GREE+ applikáció segítségével. A HMV-tartály elektromos fűtőbetéttel is rendelkezik, mellyel magasabb vízhőmérséklet is elérhető, és garantálja a melegvíz-ellátást esetleges meghibásodás esetén is. Az energiahatékony működés jelentős rezsiköltség-megtakarítást eredményez, hiszen egyetlen kültéri egység biztosítja a hűtést, fűtést és a melegvíz-előállítást (HMV COP: 4,56). A Gree HydroMulti rendszer ideális választás családoknak és modern otthonoknak, ahol kiemelten fontos a kényelem és a fenntarthatóság. További információ: www.gree-magyarorszag.hu, info@cool4u.hu
Tizenketten haltak meg tavaly CO-mérgezésben
2024-ben 1085 alkalommal vonultak a tűzoltók szén-monoxiddal kapcsolatos esethez, 147-tel kevesebbszer, mint 2023-ban. 145 ember szenvedett valamilyen mértékű szén-monoxid-mérgezést, 116-tal kevesebben, mint egy éve. Az év során 12 ember vesztette életét a mérgező gáz miatt. Az érintett ingatlanok 87,3 százalékában volt szén-monoxid-érzékelő. 2024-ben összesen 6372 lakástűz keletkezett, 81-gyel kevesebb, mint 2023-ban, ami 2 százalékos csökkenést jelent. Az év folyamán 113 ezer négyzetméternyi épített terület égett le, 2 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A lakástüzekben 81 ember vesztette életét, 2-vel kevesebben, mint 2023-ban.
Átlagosan négynaponta követelt áldozatot lakástűz. Októberben egy tiszaderzsi lakóházban ketten haltak meg tűzeset következtében. A legtöbb tragikus kimenetelű eset decemberben volt, az év utolsó hónapjában 16-an vesztették életüket. 2024-ben 698 lakóépület vált tűz miatt lakhatatlanná, ezekből összesen 2026 embernek kellett kiköltöznie. A legtöbbször a konyhában (1239), kéményben (701), illetve hálóban (687) csaptak fel a lángok. A 6372 tűzzel érintett ingatlan közül alig néhányban volt füstérzékelő, holott ahol volt ilyen készülék, ott nem történt tragédia, de még sérülés sem, hiszen a füstérzékelő már a tűz kezdeti fázisában jelzett – olvasható a OKF tájékoztatójában.
Csatornafejlesztések két vármegyében
Kilenc Vas, illetve Zala vármegyei települést érintő, több mint kétmilliárd forintos szennyvízhálózat-fejlesztést adtak át a Vas vármegyei Alsóújlakon. Az eseményen az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára elmondta, hogy a beruházás illeszkedik abba a folyamatba, amelynek eredményeként az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott a szennyvíztelepek száma Magyarországon. V. Németh Zsolt felidézte, hogy a szennyvíztelepek száma tíz év alatt megduplázódott, és míg az európai uniós csatlakozás idején 465 település nem felelt meg az uniós szabványnak, mára ez a szám kilencre csökkent.
Otthonfelújítási program egyszerűbb feltételekkel
Többen és kevesebb papírmunkával pályázhatnak a családi házak energia-megtakarítást eredményező korszerűsítéséhez kínált, összesen akár 6 millió forint kormányzati támogatásra. A tavaly nyár óta elérhető program első félévének tapasztalatai alapján könnyített részvételi feltételekkel nyílt újra a lehetőség 2025. január 20-án – tette közzé az Energiaügyi Minisztérium. A szaktárca közleménye szerint a jelentkezésre jogosultak köre mintegy 300 ezer családdal bővül, és érdemben csökkennek az adminisztrációs terhek. Az energetikai otthonfelújítási program teljes, 73 milliárd forintos keretösszegéből közel 67 milliárd forint hasznosulhat a vidéki, mintegy 6 milliárd forint pedig a fővárosi fejlesztésekben. 2024-ben több mint 46 ezren érdeklődtek a pályázat iránt az MFB Hálózat bankfiókjaiban, több mint 12 ezer energetikai tanúsítványt adtak ki kifejezetten a pályázat miatt. Tavaly közel 4900 támogatási kérelem érkezett be összesen 27,2 milliárd forint értékben.
Az előzetes kalkuláció szerint a program újabb köre hozzávetőleg 15 ezer család beruházásait segítheti. Változatlanul alapvető elvárás a legalább 30 százalékos energiamegtakarítás elérése. E kötelezettség a továbbiakban is külső hőszigeteléssel, nyílászárócserével, a fűtési vagy a melegvíz-rendszer korszerűsítésével, ezek kombinációival teljesíthető. A legnagyobb horderejű újdonság, hogy az eredeti határidő kitolásával 1990 vége helyett már a 2006 végéig megépült otthonok felújításához lehet támogatást kérni. E bő másfél évtizedben mintegy 300 ezer új családi ház készült el. Az adminisztrációs terhek is csökkennek, összesen tíz, eddig megkövetelt dokumentumot már nem kell vagy sokkal egyszerűbb lesz benyújtani. A lehívható támogatáscsomag minden esetben legfeljebb 3 millió forint vissza nem térítendő forrásból és 3 millió forint kamatmentes hitelből áll össze.