Nem túl bizakodóak az épületgépészek
2025/3. lapszám | Erdősi Csaba | 420 |
A december a számvetés és a tervezés ideje is egyben. Ilyenkor rendszerint visszatekintünk a mögöttünk hagyott hónapokra, és megpróbáljuk kifürkészni, mit hoz a jövő. Ennek jegyében tavaly decemberben internetes oldalunkról arról szavaztattuk meg olvasóinkat, hogy milyen gazdasági évet várnak erre az évre. Nos, néhány adatból – infláció, ipari termelés – az körvonalazódik, hogy idén sem lesz könnyű évünk. A szavazás végeredménye pedig azt mutatja, hogy az épületgépész társadalom meglehetősen pesszimista.
2024-et nézve épületgépészként egy kicsit keserű lehet a szájízünk, mert nem beszélhetünk rekordokról, és persze nem a kiugró 2022-es esztendőhöz mérten, hanem a jóval konszolidáltabb 2023-hoz képest sem. A gyengélkedés hátterében sok minden állhat, legelső sorban is az építőipar lanyha visszaesése. Az ágazat szinte minden szegmensében gyengülést mutatnak a statisztikák, és ez természetesen kihat az épületgépészetre is. Ezt jól tükrözi a megrendelésállományok alakulása, amely nem kecsegtet túl sok jóval a következő esztendőre sem. Persze elképzelhető előrelépés, hiszen a gazdaság egésze várhatóan bővülni fog, és egyes állami ösztönzők nyomán megélénkülhet az új lakások építésének piaca is.
Az idei kilátásokat fürkészve szavazásra kértük olvasóinkat. A kérdés, amelyre a feleltválasztós szavazásunk irányult, így hangzott:
Ön szerint milyen évünk lesz 2025-ben?
A válaszok pedig így alakultak:
6% |
Jelentős előrelépésre számítok. A gazdaság be fog indulni, ami magával húzza felfelé az épületgépészet piacát is. |
28% |
Valamelyest jobb évet várok, de ugrásszerű javulásra nem számítok. |
19% |
Szerintem sem jobb, sem rosszabb nem lesz az előzőnél. |
40% |
Egyáltalán nem látom, mitől lehetne itt javulás, sőt, érzésem szerint még enyhe visszaeséssel is számolnunk kell. |
7% |
Komoly visszaeséssel kalkulálok. |
Indokolt a pesszimizmus?
Az épületgépészet az építőipar egyik alágazata, így a legnagyobb kérdés alighanem az, hogyan alakulnak a dolgok ezen a területen. Nos, az építőipari folyamatok kettősséget mutatnak. A szerződésállomány, az új szerződések és a lakásépítési engedélyek érdemben növekedtek tavaly a harmadik negyedévben, ennek ellenére az építőipari hangulatindex továbbra is alacsony szinten tartózkodik. 2025 elejétől a gazdaságélénkítő programok, valamint célzott intézkedések (Vidéki Otthonfelújítási Program, kollégiumépítési program, munkáshitel, nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának megteremtése) további impulzust adhatnak az építőiparnak, amely támogathatja a jövő évi gazdasági növekedést, kérdés, ez érdemi növekedésre vagy csak a visszaesés elkerülésére lesz elég. Mindenesetre aggasztó jel, hogy például a sokat emlegetett munkáshitelt zömében használt autó vásárlására költötték el a hitelfelvevők, a lakásfelújítási programok pedig az esetek zömében kimerülnek az utólagos hőszigetelésben és a nyílászárók cseréjén, de érdemben nem befolyásolják az épületgépészeti termékek és szolgáltatások piacát.
Új lakások építése
Tavaly minden korábbinál kevesebb új lakás épült Magyarországon, mindössze 12 ezer darab. Ez történelmi mélypontnak számít. A kormány magas is legalább 25 ezer új lakás megépülését tartaná kívánatosnak évente, kérdés, milyen eszközei lesznek az élénkítésre.
Mindenesetre az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 7. és 13. pontjában az áll, hogy a kormány célja a megfizethető lakhatás támogatása, a lakhatási feltételek javítása, fiataloknak szóló lakásprogram kialakítása. Ennek keretében új, lakásfejlesztési tőkeprogram indul, amelyben a hazai ingatlanalapokon keresztül alaponként akár 30 milliárd forintnyi forráshoz juthatnak az ingatlanpiaci szereplők, akár nyilvános, akár zártkörű alapok esetén.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a program keretében 200 milliárd forintot biztosítanak ingatlanalapok számára kollégiumépítésre, bérlakásépítésre és új lakások építésére. A támogatást öt éven keresztül lehet igénybe venni.
Az állam a projektek 70%-áig biztosít forrást, a fennmaradó 30%-ot magánbefektetőknek kell biztosítaniuk. Meglévő és újonnan létrehozott ingatlanalapok is pályázhatnak. A befektetett tőkét 100%-ban Magyarországon kell felhasználni, ebből 80%-ot lakásfejlesztésre. Kifejtette, hogy amennyiben a magánbefektetők 10%-ot kérnek el egy ilyen befektetésért, akkor az állam is ugyanakkora hozamelvárással bír, tehát ugyanúgy kell megtérülnie a befektetésnek, mint egy magánbefektető esetében.
Kérdés, hogy ez az ösztönzés képes lesz-e megfordítani a jelenlegi lejtmenetet. E cikk írásakor a tavaly novemberi volt az utolsó elérhető statisztika, ami azt mutatja, hogy 2024. 11. hónapjában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 1,7%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 9,0%-kal kisebb, az egyéb építményeké 8,2%-kal nagyobb volt. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 2,0%-kal elmaradt az októberitől – áll a KSH jelentésében.
Különösen aggasztó az előttünk álló hónapokat nézve, hogy a megkötött új szerződések volumene 51,1, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 34,9, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 57,0%-kal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest.
Várhatóan 2025 sem hoz majd fordulatot – ezt már Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke nyilatkozta az InfoRádiónak. Mint mondta, a legnagyobb kihívás a finanszírozási háttér rendezetlensége számos területen, és az erősebb versenyben itt van az építőipar hatékonysági kihívása is. A finanszírozási problémákról kifejtette, hogy az építőipari beruházási folyamatok többségéhez hitelre van szükség, és a kereskedelmi banki hitelkörnyezet kedvezőtlen. – Mindaddig, amíg 5 százalék alá nem megy a forintalapú hitelek kamata, addig sem a vállalkozók, sem a vállalkozni akarók nem veszik fel, legalábbis nehézkesen mozdul ez a dolog előbbre – tette hozzá. Hogy az építőipar lejtmenetben van, azt az is mutatja, hogy a tartósan foglalkoztatottak száma a múlt évi számhoz viszonyítva 30 ezer fővel kevesebb.
Felújítások
Szakemberek szerint idehaza évente százezer lakást kellene felújítani ahhoz, hogy elérjük a 2050-re eltervezett kibocsátáscsökkenési célokat. A futó támogatási programok azonban ebben nem segítenek. Egy elavult, rossz hatásfokkal működő gázkazánt logikus lépés lenne kondenzációsra cserélni, csakhogy januártól semmilyen gázkészülék vásárlásához nem adható állami támogatás, úgyhogy a felhasználható forrásokból szinte alig valósul meg fűtéstechnikai jellegű.
Ami pedig a magánerős beruházásokat illeti, a felmérések régóta azt mutatják, hogy bár a lakosság döntő többsége tervez valamilyen felújítási munkálatokat, ebben akadályozza őket a felhasználható források szűkössége. Mindez nem túl jó hír az épületgépészetnek sem, és nagyban meghatározza, milyen évre számíthatunk ebben az esztendőben.
Összegzés
Szavazásunk végeredménye azt mutatja, hogy a szakemberek nem várnak csodát 2025-től. A beinduló újlakásépítési program hatásai ebben az évben még biztosan nem csapódnak le ebben az évben az épületgépészeti piacon, a felújítások száma pedig még a futó támogatásokkal sem adhatnak jelentős stimulust az ágazatnak. Mindazonáltal bizonyos nemzetközi trendek alól Magyarország sem fogja tudni kivonni magát, ilyen például az elektrifikáció, vagyis a hőszivattyús rendszerek iránti kereslet bővülése. Ez növekedési pontot kínál egy amúgy minden téren bizonytalan és előreláthatatlan fordulatok (gondoljunk csak a fellobbanó vámháborúra) kockázatát rejtő időszakban.
