szakmakörnyezetszakmapolitika

Amikor mindenki vétkes, abban senki sem hibás?

Az európai épületenergetikai fordulat papíron már elkezdődött – a valóságban azonban még az első lépéseknél tartunk

2026/9. lapszám | Kövesdi Petra |

Az Európai Bizottság 2026 júliusában mind a 27 uniós tagállam ellen kötelezettségszegési eljárást indított, mert egyikük sem ültette át teljes körűen a nemzeti jogrendjébe az épületek energiahatékonyságáról szóló, átdolgozott irányelvet (EPBD). A helyzet önmagában is szokatlan, de a történet valódi súlya nem a brüsszeli jogi procedúrában rejlik. Az EPBD olyan mélyreható változásokat hoz az épületek tervezésében, felújításában, gépészeti rendszereiben és energiaellátásában, amelyek évtizedekre meghatározhatják az európai épületállományt. Kérdés, hogy a szabályozás ambíciója, a rendelkezésre álló pénz, a szakemberállomány és a társadalom teherbíró képessége képesek-e egymással lépést tartani.

Az EPBD nem egyszerűen egy újabb energiahatékonysági előírás. Nemzeti felújítási terveket, fokozatosan szigorodó épületenergetikai követelményeket, zéró kibocsátású új épületeket, a fosszilis tüzelésű kazánok kivezetésének útitervét, napenergia-hasznosítást, felújítási útleveleket és új finanszírozási, tanácsadási rendszereket vár el a tagállamoktól. A cél szakmailag nehezen vitatható: kevesebb energiafelhasználás, kisebb importfüggőség, alacsonyabb kibocsátás és korszerűbb épületállomány. A vita sokkal inkább arról szól, hogy mindezt milyen ütemben, milyen költséggel és milyen társadalmi következményekkel lehet megvalósítani. A 27 tagállam egyidejű késlekedése pedig arra is figyelmeztet, hogy talán nem pusztán a végrehajtókkal van baj.

épületenergetikaEurópa

---