Kazánpanama
2013/4. lapszám | Kardos Ferenc | 11 562 |
Figylem! Ez a cikk 11 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Szerkesztőségünk egyik kulcsfeladatának tekinti a visszás piaci jelenségek felderítést és nyilvánosság elé tárását. Ebbe a vonulatba tartozik a lánctartozástól kezdve a korrupción keresztül a gagyi avagy „túlígért” termékek bemutatása. Cikkünkben egy egyszerű elektromos fűtést csodatechnológiaként eladni próbáló tendenciára hívjuk fel a figyelmet.
Az alábbi szöveget a galan.hu portálon olvashatja bárki, hogy meddig, azt előbb vagy utóbb a Fogyasztóvédelmi Hatóság fogja eldönteni. Tekintettel arra, hogy hazánkban a földgázzal való fűtés a leggyakoribb (70% feletti arányról tudunk), ez a „forradalmi újdonság” sok embert lázba hozhat.
Szeretne spórolni fűtésén? Van egy forradalmi újdonság!
- Az orosz hadiipar sokáig legféltettebb kincse.
- Nehéz gazdasági helyzetben élünk, ahol minden megtakarítás számít!
- Már van megoldás, Galan ion (elektróda) kazánok!
- Egy új energiatakarékos fűtési megoldás az ION-KAZÁN
2012. november 20-án szembesültem először az ionkazánok létezésével, amikor a MÉGSZ hírlevelében országos publicitást kapott a téma, az alábbi figyelemfelkeltő szöveggel, a négyoldalas marketinganyagon belül:
a Galan (Ochag, Geyser, Volcano) ion kazánok előnyei
- nyilvánvalóak, bármely más fűtéssel összehasonlítva:
- 98%-os hatásfok
- Könnyű a rendszerbe illeszteni, kompakt méret, kis súly
- Akár 20-60% energia-megtakarítás, automatikus vezérlés
A „bármely más fűtéssel összehasonlítva” kifejezésben egyértelműen a kondenzációs kazánok is benne kell, hogy legyenek. Akkor későn este hívott egy ismerősöm – épületgépész kivitelező cége van, kondenzációs kazánokat telepít szép számmal –, hogy mit szólok én ehhez? Lakonikus válaszomtól kicsit megnyugodott – nem kell holnap átképeznie magát villanyszerelésre. A MÉGSZ másnap visszavonta a hírlevelet jelképesen, revideálta az álláspontját, miszerint kellő vizsgálat nélkül történt a szétküldés.
A következő hetekben még két kivitelező partnerünk érdeklődött, hogy lenne megrendelésük ionkazán-telepítésre, beüzemelésre, mit javaslok? Jó tanácsként egyebet nem mondhattam, mint azt, hogy kerüld el a témát nagy ívben!
A múlt héten egy építkezésének végén járó ügyfelünk érdeklődött, akit körüldongnak a szorgos dílerek:
„T. Kardos Úr! Amivel most bombáznak, pótlehetőségként a Daikin Altherma hőszivattyú mellé: www.galan.hu. Van erről valami infója? Vagy egy újabb parasztvakítás a buta építtetők felé?? :)) Üdv, R. István
Hamar megértette rövid válaszomat, hogy „jól gondolja: IGEN!”
Ezek után két idézet jutott eszembe:
- Vétkesek közt cinkos, aki néma…
- Nézzétek emberek, a király meztelen…
Talán addig kellene megálljt javasolni a forgalmazóknak, amíg nem történik halálos baleset, és amíg „csak” néhány tucat megtévesztett vásárló kárát kell megtéríteni.
Később jobban fájna, legyünk ezen túl most!
Ha egy hálózati kábel lecsupaszított végeit bedugjuk egy pohár vízbe – egyiken a fázisfeszültség (230 V), a másikon a nullavezető –, akkor rövid idő alatt a víz pezsegve felforr. Nincsen ebben semmi csoda, a víznek van egy ellenállásértéke (R), a 230 V feszültség (U) áramot (I) fog áthajtani a folyadékon (ha nem desztillált a víz), amelynek értéke I = U/R. Ki fog alakulni két teljesítményérték; egy elektromos és egy termikus, amely pontosan egyenlő értékű lesz, mert az elektromos átalakul termikus teljesítménnyé.
Az átalakítás hatásfoka 100%, mivel a villamos energia kizárólag hővé alakul, nem keletkezik sem fény, sem mozgási energia, sem hanghatás, sem madárfütty, semmi egyéb. Azért van ez így, mert az energia-megmaradás törvénye ezt diktálja. Hogy a vízmelegítésnek ez a módszere nem terjedt el, annak egyetlen fő oka van, hogy borzalmasan balesetveszélyes!
Mivel a villamos áramból nagyon egyszerűen lehet biztonságosan hőt előállítani – egy ellenálláshuzalból készült tekercset rejtenek porcelán szigetelőgyűrűk segítségével szigetlve egy rozsdamentes acélcső belsejébe –, ez található a mosógépben, a vasalóban, vízforralóban és még ezernyi más eszközben. Az áramból való hőelőállítás hatásfoka ugyan 100%, mégsem szeretünk olajradiátorral vagy hősugárzóval fűteni, mert a villamos áram fajlagosan a legdrágább másodlagos energiahordozó.
A villamos energiából (országos átlagár) előállított hőenergia ára jelenleg 44 Ft/kWh, annyi, amennyiért magát az elektromos energiát vásároljuk. A földgázból előállított hőenergia ára (szintén 100%-os kazánhatásfokkal számolva) országos átlagáron 13,60 Ft/kWh. A különbség 3,2-szeres. Ez pontosan annyit jelent, hogyha valakinek most 312 500 Ft az éves földgázszámlája, és elektromos fűtésre vált, akkor ugyan nulla lesz a gázszámlája, de a villanyszámlája évi 1 000 000 forinttal fog nőni. Villamos árammal fűteni most éppen olyan drága, mint fűtőolajjal (43,26 Ft/kWh).
Érintésvédelem
Kérdezhetik: Na jó, lehet, hogy nagyon drága az üzemeltetés, de mitől életveszélyes? Az egyfázisú „kazán” nem más, mint egy cső, amelynek a közepén egy szonda helyezkedik el, elszigetelve a cső falától. Elektromos bekötése a következő:
- a szondára kapcsolódik a fázisfeszültség,
- a cső külső falára kapcsolódik a nullavezető,
- a cső külső falára – gyári előírás szerint – a védőföld kapcsolódik.
Ha a bekötés villásdugón keresztül történik, akkor három lehetőség van, ha a villanyszerelő fixre köti, akkor csak kettő:
- Az érintésvédelmi biztonsági relé azonnal leold – akkor is, ha fázishelyesen csatlakozik az ioncső a hálózatra –, mert a nulla és a védőföld összekötését érzékeli.
- Ha nincsen telepítve érintésvédelmi biztonsági relé, de a villásdugó fordított módon csatlakozik – ez más készüléknél nem okoz gondot –, akkor hatalmas zárlat kíséretében leold a kismegszakító.
- Ha nincsen telepítve érintésvédelmi biztonsági relé, és fázishelyesen kapcsolódik a hálózatra a csőkazán, akkor üzemelni fog, de az elektromos kötések oxidációja miatt (ez értendő a teljes rendszerre, nem csak az elektromos kazánéra), kóboráram jelenhet meg a rendszeren, és az is áramütést okozhat, ami könnyen lehet halálos is.
Felmerül azonban a kérdés, hogy egyáltalán forgalomba hozható-e Magyarországon egy olyan készülék, amely érintésvédelmi biztonsági relé mögött nem működtethető? Nem szakterületem a mai villamossági szabványosság, de lehetetlennek tartom, hogy ilyen szerkezet kereskedelmi forgalomba hozható. Ez a nem elhanyagolható tény a részletes magyar nyelvű leírásokban nincsen megemlítve. A megemlítés persze nem oldaná meg a problémát, kizárólag biztonsági leválasztó transzformátor mögött lenne szabad használni. Egy a csőkazánnal azonos teljesítményű biztonsági leválasztó transzformátor ára 2-3-szoros költséget jelentene, ami jelentősen megdrágítja a telepítést, hiszen a legkisebb ionkazán is 150 000 Ft anyagköltségű a hozzá tartozó vezérléssel együtt.
Üzemeltetési költségek
Végül is, ha „akár 20-60%-kal alacsonyabb fűtési költség érhető el bármely más fűtéssel összehasonlítva”, akkor megéri! Igaz, akkor „akár” meg is érné, de a 2013 januárjában a pécsi Pollackon végzett mérés szerint az ionkazán hatásfoka pont annyi, mint egy hagyományos fűtőbetétnek vagy elektromos kazánnak vagy egy olajradiátornak, közel 100%. Vagyis éppen annyi energia megy be, mint amennyi kijön belőle. Igazából az lenne a megdöbbentő mérési eredmény, ha nem ez történne! Ha valamilyen oknál fogva szaporodnának a joule-ok a készülékben, akkor most megdőlt volna az energia-megmaradás törvénye!
Pedig létezhet egy ilyen tartalmú dokumentum, mert az interneten (korrekten a www.galan.hu-n) már olvasható Pollackos jegyzőkönyv a mérés céljának meghatározásával kezdődik, idézem: „A mérés célja annak megállapítása, hogy az LMNC (Latvijas Nacionalais Metrologijas Centrs – Lett Nemzeti Mérésügyi Központ) által megadott COP = 1,57 igazolható-e.”
Ezek szerint született egy írás – nem találgatnék, milyen körülmények között –, amely arról tanúskodik, hogy az ionkazán által felvett 1 kW villamos teljesítmény 1,57 kW termikus teljesítménnyé avanzsál titokzatos körülmények közt.
A Pollack mérése „hozta a papírformát”, kicsivel kevesebb a kivett termikus energia mennyisége, mint a felvett villamos energia. Tehát a COP nem 1,57, hanem 0,95.
A mérés során egy 120 literes tárolót fűtöttek fel külső hőcserélőn keresztül, és 5,53 kWh villamos energia felhasználásával 5,27 kWh hőenergiát sikerült a tartályba továbbítani. A két adat hányadosából adódik a 95,33% hatásfok, amely a mérési kapcsolás hőveszteségeinek figyelembevételével a konzervatív 100%-ot jelenti, tehát a csoda – sajnos már megint – elmaradt.
Idézet az internetről:
„Elv: az elektromos ionkazán átfolyós elektródás vízmelegítőként üzemel. A melegítés folyamata ionizációval történik. A bevitt energia hatására negatív és pozitív töltésű részecskék jönnek létre a semleges atomokból. E részecskék a negatív és pozitív elektródák felé mozogva energiát termelnek, így a melegítés közvetítő fűtőbetét nélkül jön létre (ami rontaná a hatásfokot). A váltóáram miatt elektrolízis nem tud végbemenni! Nincs külön fűtőelem vagy fűtőbetét: a fűtőelem maga a víz!”
Ez egy nagyon „szép” elmélet, de ha így volna, akkor miért ne működne az ionkazán desztillált vízzel, miért szükséges a vezetőképesség pontos beállítása?
Amint a mérésekből kiderült, a közvetítő fűtőbetét hatásfoka éppen annyi, mint a vizezett áramnak. Nem a fűtőbetét porcelángyűrűs szigetelése rontja a hatásfokot, hanem a mérés! Mérés előtt a COP még 1,57 volt, mérés után már csak 0,95. A mérésekkel sokszor az a baj, hogy a szépnek ható elméletek összedőlnek.
De akkor is, csodának pedig lenni kell! Újabb idézet:
„Az energia megtakarítása a működési elvből adódik, egy hasonló teljesítményű fűtőbetétes kazán megfelelő hőfokának eléréséhez kb. 10 perc kell, ami 50%-kal meghaladja az indításhoz szükséges energiafelvételt az elektródás kazánhoz képest.”
Ez az állítás sem akar megállni, éppen fordítva igaz. A labormérés során született egy diagram, amelyen jól látható, hogy az 5 kW névleges teljesítményű ionkazán 40 °C-os középhőmérsékleten 3,7 kW-ot ad le, míg 75 °C-os középhőmérsékleten már 6 kW-ot. Ezzel arányosan változik a felvett villamos teljesítmény is, így a hatásfok gyakorlatilag nem változik.
Ezzel szemben egy hagyományos fűtőbetét teljesítménye teljesen független a fűtött víz hőmérsékletétől. Ha 15 °C-os vizet fűt, akkor is 5 kW, ha 70 °C-osat, akkor is.
Az alábbi gyöngyszemet az egyik forgalmazó honlapján találtam. Érdekesen értelmezi az A+ energetikai kategóriát, a követelményérték 55%-a átváltozik 55 kWh/ m2év fűtési energiaigényre.
Megismerhetjük még a kazánméretezés teljesen új szempontjait is. Idézet (eredeti grammatikával):
„Közelítő számítás az energiafogyasztáshoz (példa)
Az energiafogyasztás függ a fűteni kívánt területtől, az épület hőtechnikai állapotától. Hőszigetelt vagy nem az adott terület… stb. Fontos, hogy megfelelő névleges teljesítményű kazánt telepítsünk.
Vegyünk például egy 80 m2 alapterületű, 2,5 m magas lakást = 200 m3 fűtendő légtérrel. Hőszigetelése feleljen meg a ma elvárható A+ minősí- tésnek (fűtésigény kisebb, mint 55 kwh/ m2/év)!
Ehhez az 5 kW-os névleges teljesítményű kazánt kell választanunk. A villamosenergia-fogyasztás a fűtési idényben (október 15-től április 15-ig 180 nap, napi 10 órás üzemidőt – ami alatt a termosztát bekapcsolva tartja a rendszert – feltételezve, 50 Ft-os kwh díjjal számolva), figyelembe véve az éghajlati viszonyokat, átlagos 1,2 kw óránkénti fogyasztással számolva, a várható fűtési költség: 1800x1,2 = 2160 kW/h fogyasztás x 50 Ft = 108 000 Ft. Havi költségátlag: 18 000 Ft.
A tényleges energiafogyasztás azonban nagyban függ a környezeti hőmérséklettől. (+5 °C külső hőmérséklet felett 0,4- 0,7 kW/h, -20 °C-nál 2-2,5 kW/h lehet a konkrét fogyasztás ezen kazán esetében.)
Átlagos hőszigetelésű háznál (lakásnál) javasolt inkább a 6 KW-os kazán használata, és a várható költség is jóval több lehet!”
Érdemes megfigyelni, hányféleképpen lehetséges leírni a kWh-t!
Ismerünk egy rövidebb eljárást egy 80 m2-es és 55 kWh/m2év fűtési energiaigényű épület fogyasztásának kiszámítására.
Q = 80 m2 x 55 kWh/m2év= 4400 kWh/év
Éves költség villamos árammal való fűtés esetén: 4400 kWh x 50 Ft/kWh = 220 000 Ft.
Itt érdemes megjegyezni, hogy egy földgázkazánnal A+ kategóriába eső épület elektromos fűtéssel (Galannal is) C kategóriásra minősül vissza, mert a primerenergia-igénye a 2,5-szeresére nő!
Ui.:
Nem szívesen írok ilyen témáról, egyetlen ok miatt vállaltam el mégis. Még ennél is kevésbé szívesen végzünk olyan lakossági energetikai vizsgálatokat, ahol a tulajdonos bevásárolt valamilyen fűtőberendezést, amely nagyobb költséget generál, mint a korszerűtlennek minősített, lecserélt régi kazán.
Akkor viszont már „eső után köpönyeg”...
konklúzió |
Az ionkazán képviselője még tavaly a szerkesztőségünknél is jelentkezett, de mivel szakmailag erősen aggályosnak éreztük szakmailag a megjelentetendő reklámot – bár impresszumunkban is benne van, hogy szerkesztőségünk a lapban megjelenő hirdetésekért felelősséget nem vállal, mégis, van felelősség, amit egy szerkesztőség nem háríthat el magától –, megkerestük hát plusz információért a Muzsiketi Kft.-t, a magyarországi disztribútort, aki budapesti képviselőjéhez küldött minket, hogy ott megtekinthetjük a berendezést, és informálódhatunk róla.
Szerkesztőségünk munkatársai így két, az épületenergetikában járatos szakember társaságában még tavaly decemberben látogatást tettek a CU Technik Kft.-nél, egy épületgépészeti kereskedőnél. Ott kifejeztük kétségeinket a termékmegfelelősége, illetve a reklámozott, vélten általa nyújtott hatásfok-értékek iránt. Kérdéseinkre nem kaptunk kielégítő válaszokat, láthatóan a forgalmazó is információhiánnyal küzdött. Jelezte, hogy vizsgálat van folyamatban a Pollackon, és annak függvényében döntenek a továbbiakról. os, a vizsgálat megtörtént, a CU Technik pedig tovább forgalmazza az ionkazánt, ellenben az 1,57-es COP-ígéretet levették honlapjukról. Nem kaptunk viszont információt arról, hogy az eddig beszerelt készülékekkel kapcsolatban milyen intézkedéseket foganatosítanak. Szintén nem tudni, hogy az ionkazánok érintésvédelmi problémái hogy lesznek megoldva. CU Technik felhívta figyelmünket arra, hogy más ionkazán-gyártmányok is vannak a magyar piacon. Valóban, mi a Galan promóciójával találkoztunk legtöbbször, de létezik például a Corpus-R által forgalmazott Beril márka, illetve a nem-tudni-kié Stafor, amely ionkazánok 1,57-es COP-t ígérnek, ugyanebben a táblázatban egy kondenzációs gázkazánnál 1,08-as értéket megadva! Nos, ezen párhuzamot minősíteni sem érdemes. Pár éve a gázmágnes volt a sláger, ami „porhanyósította” a gázrészecskéket, ezáltal ért el hihetetlen megtakarításokat. Aztán persze kiderült, hogy a mágnes nem, de egy karbantartás és égő-beállítás valóban jót tett a kazánnak. Az ionkazán ennél azért többet tud: közel 1-es COP-vel meleg vizet termel. De ennyi, és nem több. Aki akarja, forgalmazza (már ha biztonságosan beköthetővé tette), de ne mint orosz csodatalálmányt. Mert ez a csoda bizony nagyon kicsi és magyaros… A VGF szerkesztősége |
|---|
