Figylem! Ez a cikk 25 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Irodájában, az Országházban kerestük fel Wagner György urat, aki a Parlament Üzemfenntartási Osztályán dolgozik. Felkértük, hogy kalauzoljon minket az épületben, és mutassa be a ház fűtési rendszerét, szellőzését, a nyári hűtés lehetőségét.
Szontág László:Az Országház funkciójánál fogva önmagában különleges, méreteit tekintve hatalmas, és sok ember dolgozik benne. Egy ilyen, nagy belső terekkel rendelkező épület fűtését megoldani és üzemeltetni bizonyára nem egyszerű feladat. Kérjük, hogy mondja el nekünk és olvasóinknak, hogy milyen módon oldják ezt meg!
Wagner György: Az épületben gőzfűtés van. Ilyen nagy belmagasságú helyiségekkel, termekkel rendelkező épületet csak ezen hőhordozó segítségével lehet fűteni. Az épületben két különböző nyomásfokozatú hálózat létezik. Az egyik a radiátoros hálózat. Ez speciálisan a Parlament részére gyártott radiátorokkal működik, míg a másik hálózat a légfűtéshez szükséges kaloriferekkel felszerelt rendszer. A hőleadók a második hálózat esetében öntöttvasból készült bordáscsövek. A két különálló rendszer szükségességét az magyarázza, hogy a radiátoros körök 0,2 bar túlnyomásos gőzt használnak, míg a légfűtéshez 1,5 bar túlnyomásos gőz kell.
Gőznyomáscsökkentő
Radiátorok látják el az irodák és egyéb kiszolgáló helyiségek fűtését. A légfűtést nagy terű és nagy belmagasságú termekben használjuk, mint például az üléstermek, a kupolaterem, a főlépcsőház és az üléstermek széles folyosói. A radiátorok minden esetben az épület architektúrájához jól illeszkedő burkolattal vannak ellátva, ami nem csak esztétikai szempontból szükséges, hanem a hőleadók 100 °C-os felületi hőmérséklete miatt is hasznos. A radiátorok szabályzását termosztatikus szelepek oldják meg. A gőzfűtés sajátosságait figyelembe véve szereltük fel a hőleadókat légbeszívó-szelepekkel, légtelenítővel és a kondenz oldalon visszacsapó szeleppel. A légfűtéssel rendelkező helyiségek fűtését a kaloriferek oly módon oldják meg, hogy az alagsorban minden helyiség alatt egy-egy fűtőkamra helyezkedik el, ahol a friss levegő a kaloriferek segítségével melegszik fel. A fűtőkamrákban az öntöttvas bordáscsövek két csoportra vannak osztva.
Az egyik csoport a teljes fűtőfelület egyharmadát, a másik pedig annak kétharmadát képezi. A légelosztó helyiségekben a fűtést, illetve a kezelt levegő hőmérsékletét úgy állítjuk be a kívánt értékre, hogy a külső levegő hőmérsékletének függvényében a gőzt vagy az egyik, vagy a másik, vagy esetleg mindkettő csoportba osztott bordáscsövekre vezetjük. Az Országház előtti két légkút egy föld alatti csatornarendszeren keresztül van összekötve a fűtőkamrákkal, melyeken át a rendszer a fűtéshez, illetve a szellőztetéshez használt levegőt kapja. A fűtőkamrákban felmelegített levegő a kamra mennyezetének nyílásán keresztül, egy függőleges, falazott aknán át jut a rendeltetési helyére. A levegőt bevezető csatornák nyílásai a helyiség padlószintjétől hozzávetőlegesen 2 méter magasságban, elzárható zsalukkal vannak felszerelve, hogy a bevezetett levegő mennyisége szabályozható legyen. A hőmérséklet szabályozható továbbá a légkutaktól a fűtőkamrákba vezetett, kezeletlen, azaz hideg levegő szükséges mennyiségű hozzákeverésével is. Minthogy így a nagyobb termekbe tetemes mennyiségű levegőt vezet a rendszer, például az üléstermekbe 20 000 m³/órát, gondoskodni kell az elhasznált levegő elvezetéséről. A gravitációs szellőzés elvén a bejuttatott, előmelegített levegő a helyiségek padlószintjén lévő elvezető nyílásokon és falazott csatornákon keresztül az épület tetősíkja fölé nyomja az elhasznált levegőt. Nyári időszakban az elhasznált levegő a helyiségek mennyezetének közelében elhelyezett, zsalukkal szabályozható nyílásokon keresztül távozik hasonló módon.
Ez a légfűtési és szellőzési rendszer a csatornák mérete miatt csupán gravitációs elven is működőképes, ennek ellenére rásegítő ventillátorok is beépítésre kerültek. Az üléstermek esetében az előmelegített levegő a padló síkjában kerül bevezetésre, mely előtt az üléstermek alatti, a földszinten lévő ún. nyugtató kamrákon, illetve a padlóban elhelyezett 32 m² felületű rácson keresztül jut be a helyiségbe. Ez a megoldás biztosítja a bejutó levegő legkisebb lehetséges sebességét, miáltal a huzathatás teljességgel elkerülhető. Ezen berendezés a leírások tanúsága szerint már az 1901-es és az 1902-es évi téli próbafűtések alkalmával is kitűnőnek bizonyult. Az elhasznált levegő az üléstermek esetében nem a tetősík felett távozik, mint az előbbi általános esetekben, hanem elektromos ventillátorok azt a termek közepe alatti aknákba szívják, ahonnan a pince padlója alatti csatornán át a Dunaparton ömlik a szabadba.
Az előcsarnok, a lépcsőházak és a kupolacsarnok fűtése ugyancsak légfűtésű azzal a különbséggel, hogy itt a bennlévő levegőt cirkuláltatják friss levegő hozzákeverése nélkül. A radiátoros fűtéssel rendelkező helyiségekben is biztosított a friss levegő ellátás, mely a 20 °C-ra előmelegített levegőt a pincében lévő előmelegítő kamrákból nyeri.
Sz. L.A fűtéshez szükséges hőenergiát, azaz a gőzt hol állítják elő ?
W. Gy. A kazánház a Parlament épületén kívül, a Balassi Bálint utca egyik közeli lakóházának udvarán helyezkedik el, amit 1987 folyamán újítottak fel és szerelték fel orosházi Bronswerk típusú gőzkazánokkal. A kazánházban 4 db MGK 3000 típusú gőzkazán került beszerelésre, melyek egyenként 3000 kg/óra gőz előállítására képesek. Ezek a kazánok nagy vízterű, magas nyomású, háromhuzamú gőzkazánok, 12 bar üzemi nyomással. A rendszer üzemeltetésénél 6-8 bar üzemi nyomáson működtetjük a kazánokat, mivel a fűtési rendszer ellátásához ezen nyomásfokozatok is elegendőek. A Parlamentbe a gőz egy alagútban elhelyezett gőztávvezetéken keresztül érkezik, ami nyomáscsökkentés után szolgálja ki a korábban már említett két különböző nyomásfokozatú rendszert.
A kazánház a Parlament építésekor nemcsak a füstölgő kémény látványának elkerülése végett, azaz esztétikai szempontok miatt került az épületen kívülre, hanem azért is, mert az akkori időkben lovaskocsik szállították a szenet és a salakot, melyek forgalma az Országház funkciója miatt nem volt kívánatos. Egyébként ez a lakóépület a Parlament építése időszakában az építő munkások munkásszállójaként funkcionált, ma pedig szolgálati lakások vannak benne az épületben dolgozó fizikai és más munkát végző állomány számára.
Balra: gőznyomáscsökkentő
Jobbra: TMK műhely
Sz. L.Kérem, hogy mondjon néhány szót a gőztávvezetékről, mely a két épületet összeköti!
W. Gy. A távvezeték 1993-ban lett felújítva. Korábban a vezeték a kondenzvizet gravitációs úton vezette a Parlamentből vissza a kazánházba, kitöltve ezzel az alagút teljes keresztmetszetét biztosítva a megfelelő lejtésviszonyokat. A felújítást követően a kondenzvezeték a Parlamentben elhelyezett kondenztartályokból átemelő szivattyúk segítségével jut a kazánházba, így a kondenzalagút a vízszintesen szerelt csövek miatt bújhatóvá vált. A kazánházból a gőz két vezetéken keresztül jut az Országházba. 0 °C körüli hőmérséklet esetén az NA 100-as, míg alacsonyabb külső hőmérséklet esetén az NA 150-es vezetéket használjuk. Az alagút teljes hossza 280 méter. A gőztávvezetékbe a felújítás során kondenzkompenzátorokat építettek, melyek a nagy szállítási távolság miatt keletkező kondenztől mentesítik a vezetéket. A felhasznált gőzmenynyiség 9 t/óra –15 ºC-os külső hőmérséklet esetén, ami hozzávetőlegesen 5500 kW fűtési teljesítményt jelent. Az elmúlt tél folyamán körülbelül 863 000 m³ gázt, és némi tüzelőolajat használtunk el a kazánházban.
Sz. L.Olajkazán is működik ?
W. Gy. A kazánok alternatívaként olajjal is működtethetők, amit csak abban az esetben használunk, ha a gázellátásban fennakadás mutatkozik. Így az üzemelés biztonsága kétszeres.
Sz. L. Visszatérve az épület fűtési rendszeréhez, a gőzvezeték-hálózat anyagáról érdeklődnék még Öntől.
W. Gy. A felvetett kérdés érdekes, mert a ház gőz és kondenz felszálló hálózata a falakban helyezkedik el: jó állagú acélcső-hálózat. Az alapvezeték és a kondenzvezetékek 100 éves vörösréz-csövek voltak, peremes, karimás kötésekkel. 3 évvel ezelőtt kezdtük el a hálózat cseréjét, mert a gőzerózió és a csőalátámasztások külső mechanikai behatása a vezetékeket már elkoptatta. A kicserélt vezetékek két rétegű műanyag csövek alumínium páncéllal ellátva, melyekre minimum 50 év élettartamot garantált a gyártó.
Sz. L.Következő lapszámunkban folytathatjuk beszámolóját a nyári hűtési lehetőségek témakörével?
