Beépített fűtőtestek szerelése
2001/3. lapszám | Drexler Péter | 3499 |
Figylem! Ez a cikk 24 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az épületgépészeti termékek folyamatos fejlesztése összhangban áll a finomodó felhasználói igényekkel.
Amikor a fűtésszerelésben teret hódított a réz-, később pedig a lágyacél-, illetve műanyag cső, a radiátorszelepek gyártói azonnal alkalmassá tették hagyományos sarok és egyenes kivitelű szelepeiket a szorítócsavarzatos kötések alkalmazására, valamint kifejlesztették a két- és egycsöves rendszerekhez az úgynevezett összekötőcsöves radiátorszelepeket (1. ábra).
Hamarosan a szerelői és végfelhasználói oldal igényére létrehozták a beépített szelepes radiátorokat. Az összekötőcsövet és a felső, illetve alsó szeleptest egy részét helyettesítő, úgynevezett garnitúrát a fűtőtest tetszetős előlapja mögött helyezték el. A radiátorszelep a garnitúrába süllyed, a csővezetékhez való csatlakozást egy speciális szerelvény, az univerzális szelep biztosítja (2. ábra). A korábban alkalmazott öszszekötőcsöves szelep jelentős része (felső szeleptest, összekötőcső) rejtve marad, csupán a termosztatikus fűtőtestszelep érzékelője és az alsó csatlakozó, az univerzális szelep látszódik, ezért az új szerelési mód sokkal esztétikusabb, mint a korábbiak.
Szerelői szempontból is kedvezőbb a helyzet, hiszen csak egy szerelvénnyel, az univerzális szeleppel kell a radiátort a csővezetékhez csatlakoztatni. Az előkészítő és szerelési munka rendkívül egyszerű. A csővezeték fektetésénél 50 mm tengelytávolsággal kell a falból vagy a padlóból kiállni, attól függően, hogy sarok-, illetve egyenes szelepet használunk. Nagy előnye a megoldásnak, hogy a fűtőtesteket a szakipari munkák (festés, mázolás stb.) befejezése után lehet fölszerelni és szorítógyűrűs csavarzatokkal bekötni. Az új típusú fűtőtest néhány év alatt, a fejlett európai országok nagykereskedőinek jelzései szerint, a legnépszerűbb hőleadóvá vált mind a szerelők, mind a végfelhasználók körében. Az összes eladott mennyiségből mintegy 65-75%-os arányt képvisel a beépített szelepes radiátorok értékesítése. A hazai eladások még jócskán elmaradnak az európai átlaghoz képest, de az évről évre emelkedő eladási tendencia azt mutatja, hogy a szerelők kezdenek megbarátkozni az új kialakítással, a végfelhasználók számára pedig, a minőség mellett, az esztétikai megjelenés játszik egyre inkább meghatározó szerepet. A 3. ábra metszetén a beépített szelepes fűtőtest és csatlakozószerelvényei láthatók.
A fűtőtestbe építhető szelepek gyártói gondoskodnak arról, hogy szerelvényeikkel a beépített szelepes radiátorok mind két-, mind pedig egycsöves rendszerekhez alkalmazhatóak legyenek. A 4. ábrán látható gyártmánynyal, kétcsöves rendszer esetén, a radiátorba beömlő fűtővíz mennyisége, kézi előbeállító egységgel, egyszerűen, gyorsan meghatározható. A szelep a gyári „N” állásban kerül forgalomba. Az előbeállítás mértéke, a piros műanyag gyűrű elfordításával (1….7 állás, valamint köztes állás is választható) 14 fokozatban, gyakorlatilag fokozatmentesen határozható meg.
Egycsöves rendszer szerelésekor az előbeállító gyűrű maradjon a gyári „N”, vagyis a legnagyobb fűtővíz térfogatáramot megengedő állásban. A beépített szelepes fűtőtestek csővezetékhez történő csatlakoztatására, mind az egy-, mind a kétcsöves fűtőberendezések kialakítása során, célszerű univerzális szelepet alkalmazni. A szerelvény a radiátorba jutó fűtővíz térfogatáram-hányada beállítására szolgál, elzárható, tölthető-üríthető kivitelben készül. Példaképpen modellezzük a RLV-K típusú univerzális szelep működését, melyet a gyári, kétcsöves beállításról, a megkerülő orsó elfordításával (nyitásával), egycsöves üzemre lehet állítani, amikor is a radiátorba lépő fűtővíz térfogatárama fokozatmentesen határozható meg, illetve egy kívánt minimális érték is biztosítható (5. ábra).
Kétcsöves üzemben a gyári beállítást kell megtartani, a megkerülőorsó zárt állapotban marad. Ügyeljünk a szükséges előbeállítási érték meghatározására a beépített szelepen! Egycsöves rendszer kialakításakor a megkerülő orsón két teljes fordulat nyitásával biztosítható a gyártó által ajánlott 35%-os beömlési tényező. Egy teljes fordulat 50%-os vízáramot jelent a fűtőtesten. Ez az érték természetesen attól függ, hogy milyen beömlésre készült a méretezés. Az univerzális szeleppel a fűtőtest egyedileg elzárható, a fűtőberendezés folyamatos üzemének zavarása nélkül. A szelephez, tartozékként, nikkelezetlen töltő-ürítő szerelvény rendelhető, amellyel igény esetén az egyes radiátorok külön-külön leüríthetőek. Töltés-ürítésre az univerzális szelep visszatérő vezeték felőli csonkját kell használni.
Az RLV-K típusú, nikkelezett univerzális szelep egyenes és sarok kivitelben készül. Mindenféle, 50 mm csatlakozócsonk távolságú, beépített szelepes radiátorhoz kapcsolható, Rp _„ belső vagy G _” külső menetes, öntömítő csatlakozóidom segítségével. Kivitelezési szempontból nagy segítséget jelent, hogy a szerelőnek csupán 50 mm kötéstávolságban kell a csatlakozó vezetékkel a padlóból (egyenes szelep) vagy a falból (sarok szelep) kiállnia. A munka további megkönnyítésére a fűtőtestgyártók szerelőpanelt is biztosítanak. A szelep réz-, lágyacél-, műanyag csövekhez szorítócsavarzattal csatlakoztatható.
Figyelem! A beépített szelepes fűtőtestek csővezetékhez történő kapcsolásánál ügyelni kell arra, hogy a visszatérő vezeték mindig a radiátor külső éle felőli csonkra (6. ábra) csatlakozzák. Az univerzális szelepet, értelemszerűen, az űrítőcsonk kupakjával kifelé kell beépíteni, függetlenül attól, hogy a fűtőtest jobbos vagy balos kivitelű. A beépített szelepes radiátorok nagyon esztétikus, egyszerű és gyors szerelést tesznek lehetővé, amely a fűtésszerelő és a megrendelő számára egyformán előnyös. Sokéves európai tapasztalat alapján ajánljuk a beépített szelepes radiátorok alkalmazását. Remélhetőleg a jövőben, hazánkban is egyre többen választják ezt a megoldás!
