Adóhatósági ellenőrzés II.

2001/10. lapszám | Tomcsányi Erzsébet |  3575 |

Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Ellenőrzés során az adóhatóság minden esetben megvizsgálja a vállalkozás könyvelésének helyességét, és a különböző adónemek (ÁFA, SZJA stb.) bevallásaiban szereplő adatokat, valamint azok megfelelő határidőben történő megfizetését. A bevallásokat egyeztetik a könyveléssel és az adófolyószámlával is.

Előző számunkban áttekintettük a számlákkal kapcsolatos tudnivalókat, ez alkalommal a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásával és a különböző pótlékokkal, ill. bírságokkal foglalkozunk.

Szigorú számadási kötelezettség

Az adóhatóság gyakran vizsgálja, hogy a vállalkozás eleget tesz-e szigorú számadási kötelezettségének. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylat kibocsátójára vonatkozik. Szigorú számadásúnak minősül:

• a készpénz kezeléséhez kapcsolódó bizonylat (bevételi-, kiadási pénztárbizonylat);
• a gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylat (számla, egyszerűsített számla, nyugta);
• minden olyan nyomtatvány, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni;
• az olyan nyomtatvány, amelynek illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat.

A szigorú számadásúnak minősülő nyomtatványokról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását (lásd az illusztrációt).

Pótlékok, bírságok

Adóhatósági ellenőrzés során az adóhatóság késedelmi pótlékot, adóbírságot és mulasztási bírságot állapíthat meg.

Késedelmi pótlék

Az adó késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. Ennek mértéke, az esedékesség napjától számított naptári napok után, a jegybanki alapkamat kétszerese. Az adóhatóság összehasonlítja az adózó bevallását, illetve kötelezettségét a befizetett adóval (adóelőleggel), és ennek alapján állapítja meg a késedelmi pótlékot.
A késedelmi pótléktartozást kivételes méltányosságból mérsékelhetik (elengedhetik), különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet ellehetetlenítené.

Nem kell késedelmi pótlékot fizetni, ha az adózó a késedelem okát hitelt érdemlően igazolja. Utólagos adóellenőrzés során megállapított adóhiány késedelmi pótléka legfeljebb 3 évre számítható fel.

Adóbírság

Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújt be adó-visszaigénylést, és ezt az adóhatóság a visszautalás előtt megállapítja. A bírság alapja ilyen esetben jogosulatlanul igényelt összeg.

Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet. Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén mérsékelhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Ezt bizonyíthatja például az a tény, hogy a jogszabályok értelmezésére állásfoglalást kért az adóhatóságtól, vagy a Pénzügyminisztériumtól. Az adóbírság mérséklésénél mérlegelni kell az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát.

Mulasztási bírság

Ha az adózó a bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően teljesíti és késedelmét nem menti ki, akkor a teljes évi adó után bírságot fizet. Ennek mértéke a késedelem függvényében:

1. 5%, ha a késedelem a 15 napot nem haladja meg,
2. 20%, ha a késedelem a 30 napot nem haladja meg,
3. 30%, ha a késedelem a 30 napot meghaladja.

A mulasztási bírság legfeljebb 100 ezer forint lehet.

Ha az adóhatóság mulasztási bírságot állapít meg – a bevallási késedelem miatt – , akkor nem szabhat ki késedelmi pótlékot. Ha viszont az adóhatóság azt állapítja meg, hogy az adózó a bevallási kötelezettségét nem teljesítette, 200 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki, és ezzel egyidejűleg felszólítja az adózót a kötelezettség teljesítésére.

---