VGF&HKL szaklap

Épületfunkciók, költségek, szemlélet I.

2002. április 10. | Keszthelyi István Dr. Chappon Miklós |  2220 | |

Az alábbi tartalom archív, 18 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Hazánkban sajnos nem közismert, hogy egy átlagos épület üzemeltetése nagyobb összeget emészt fel évente, mint a bekerülés arányos költségei. Sokan gondolják úgy, hogy ha egy rendszert, épületet létrehoztunk, megvettünk, pusztán az „üzemanyagról" kell gondoskodnunk. Ezt a hozzáállást már a cseppet sem műszaki beállítottságú Petőfi Sándor is kritizálta Pató Pál úrról szóló művében, sajnos ez a kép mára nem sokat változott.

Autós analógiára gondolva tudhatjuk, hogy egy közepesen jó minőségű, 4 millió forintba kerülő autóval 10 éven keresztül évi 20 000 kilométert gond nélkül megtehetünk. Ehhez azonban az kell, hogy gumikra, kenőanyagra, szűrőkre, biztosításra, revíziókra és javításokra is költsünk. Ez az évi 300 000 Ft üzemanyagköltség mellé további minimum 300 000 Ft kiadást jelent. 10 év alatt tehát az üzemben tartás 6 millió forint, ami lényegesen több, mint a beszerzési ár. Autóknál szinte mindenki tudja, hogy az időben felismert hiba javítása a legolcsóbb, ezután következik egy elhanyagolt állapot szakszerű helyreállítása, s a legdrágább egy „lerobbant” gép kontármunkával történő folyamatos javítgatása. Ha autóról van szó, elfogadjuk a szakembert, a költségeket, a minőségre való törekvést. Ha saját épületeinkről van szó, hirtelen „butákká", értetlenekké válunk.

Azért, hogy az üzemeltetés és a bekerülés értékviszonyait elemezhessük, vegyünk példaképpen egy jó minőségben épült, ésszerűen üzemeltethető, kb. 100 m² alapterületű családi házat. A táblázat első része a legfontosabb üzemeltetendő elemeket és a bekerülési költségek nagyságrendjét, míg második része az üzemben tartás, karbantartás költségeit tartalmazza.
Tehát egy jól tervezett és kivitelezett épület üzemben tartása nagyságrendben 1,5-szer kerül többe, mint a bekerülés arányos költségei. Erre mondják tréfásan az építészek, hogy „az épületek energiafogyasztó gépek".

Erre való tekintettel csak annak nem éri meg gondolkozni egy épület üzemeltetési költségeinek alakulásán, (lásd: táblázat) akinek rengeteg felesleges milliója van, s ez a tény kimondottan zavarja. Akiknek azonban eszük több van, mint pénzük, igénylik, vagy legalább engedik, hogy az egyes szakmák ismerői megtakarítást érjenek el számukra. A legfőbb takarékosságot a gondos tervezéssel érhetjük el. Sokan sajnálják a pénzt a tervezőre, mert drága, „nem jelent sok többletet, s a terv tele van hibával„. „Úgyis mi tudjuk, mit akarunk csinálni.” A kivitelező kollégák szájából hangzik el sokszor: „Így szoktuk...« Ezzel szemben minden épület egyedi, a használók szokásaival, kultúrájával, igényeivel, az épületfunkciók használatának sajátos összetételével, s még egy hibás, elnagyolt terv is jobb, mint a semmi, illetve több nyereséget hoz, mint amibe kerül. Ha sematikusan, „szokások” alapján kivitelezünk egy épületet, az természetesen nem lesz rossz, de nem lesz optimális, nem fog a használó kezébe simulni, nem beszélve a kisebb pontatlanságokról, hibákról, amit a nem létező tervlapon nem fedezhetünk fel, nem kritizálhatunk, hanem egy az egyben elrontunk és kijavítunk, saját erőből vagy a megbízó költségére. Mindenki ismeri azokat a tenderkiírásokat, ahol az ajánlatkészítéshez szinte semmi támpont nincs. Ahhoz, hogy ekkor előrejussunk, egy hevenyészett tervet kell készítenünk, hogy mit és hogyan akarnánk megoldani. Azonban ez a becslés aligha lesz pontos, és még csak véletlenül sem fog egybevágni a valódi igényekkel.

Annak érdekében, hogy szemléletes legyen egy épület bonyolultsága, a teljesség igénye nélkül felsorolunk néhány épületfunkciót, amelyet egymáshoz kell hangolni az optimális üzemeltetéshez: térhatárolás, zárhatóság, biztonságtechnika, tűzvédelem, időjárásállóság, hőmérséklettartás, hideg-melegvíz-ellátás, csatornázás, öntözés, uszodatechnika, tárolási funkciók (polcok, egyéb raktározás, hűtőtárolás stb.), daruk, konvejorok, csőposták, konyhatechnika, villamosenergia-, gáz-, sűrített levegő-, vákuumellátás, egyéb csőrendszerek, központi porszívó, szellőztetés, klimatizálás, légszűrés, szilárd, folyékony és veszélyeshulladék-kezelés, takarítás, beléptetés, világítás, kapu- és redőnytechnika, kommunikációtechnika, sporteszközök, pihenés, szórakoztatás, színpadtechnika stb. A felsorolt funkciók mind hatnak egymásra, így az optimális üzemeltetéshez valamennyi egyedi működési állapotot át kell gondolni, egymáshoz kell hangolni. Ez csak tervezéssel lehetséges!

A második lehetőség a takarékosságra a minőségi (drága) termékek használata. Ismét autós analógiával élve, tudjuk, hogy a dízel 15-20%-kal drágább, de olcsóbb üzemanyagból 8 liter helyett csak 5 litert eszik. Így 600 000 Ft többletberuházással az üzemeltetési oldalon 1,5 milliót takarítunk meg. Kivitelezőknél ilyen téma a kéziszerszám. Vajon miért veszünk Metabo, Hilti, Kress, DeWalt, Beta, Stihl stb. szerszámokat? Ugye azért, mert ezek arra valók, amit ráírnak, és ezt a funkciót nagyon hosszú távon biztosítják. Egy ilyen gép árából sokszor 10-20 „akciós« hasonmás darab is kitelne. A minőségi termék egyébként filozófiailag is jelentős többletet hordoz, hiszen nem a föld öncélú szemétdombbá válásához, hanem a „normális” fejlődéshez és megélhetéshez járul hozzá. Ugyanis egy óra ütve fúrás után az akciós csoda 1,5 kg szemétté válik, viszont egy rosszul fizetett magyar eladó havi megélhetéséhez több ezer darabot kell eladni belőle. Ez olyan rizikó társadalmi szinten, mint amikor egy 100 m²-es családi ház komplett kivitelezésénél az önköltséghez 50 000-100 000 forint „hasznot« kalkulálunk. Ezt biztosan egyetlen normális ember sem vállalná el. Ugyanakkor: „a szegénység nagy úr”, mondhatjuk mentegetőzve, csakhogy ezzel a „sok kicsi sokra megy" elv alapján biztosítjuk magunknak a további stabil veszteségeket.

Harmadik fontos kritériuma az „olcsó" üzemeltetésnek a szakértő, megfelelő rendszerességű felügyelet és karbantartás. Mindazok, akik feleslegesnek tartják ezt, akár családi ház szinten is, súlyosan tévednek. A bevezetésben egy autós példára utalva kimondtuk: Időben észlelt hiba megelőzése, kezelése sokkal olcsóbb, mint bármely más módszer. Csak bátorítani kívánunk minden kivitelező kollégát, tegyen ajánlatot egy-egy megépített rendszer karbantartására, hiszen ebből a megrendelői és a vállalkozói oldalnak is komoly előnyei származnak. A vállalkozónak bevétel, a felhasználónak nyereség. A megrendelőnek biztonság, a kivitelezőnek becsület. Aki ugyanis vállalkozik egy saját maga építette rendszer karbantartására egy tisztességes átalánydíjért, az kénytelen minden kényes ponton gondosan, körültekintően dolgozni, hiszen így saját későbbi veszteségeit kerüli el. Ez megrendelői érdek is.

Ha a példaként hozott költségelemzést elemezzük, az alábbi fontos kijelentéseket tehetjük:

  • Mivel az energiaköltség legnagyobb része a fűtés, melegvíz-előállítás, világítás oldalán jelentkezik, tehát helyes épületfizikai kialakítással sokat lehet nyerni.
  • Mivel takarításra (mosás, mosogatás is) rengeteg időt, vizet és/vagy energiát fordítunk, célszerű a pormentességre (gépi, kontrollált szellőztetés!) és a drága konyha-, mosógéptechnológiákra költeni.
  • Mivel a villamossági rendszerek által összehangolható, automatizálható sok funkció, valamint a ház aktív és passzív biztonsága is emelhető, az igényes rendszerek alkalmazása ezen a vonalon szintén megtérülő és nyereséges beruházást jelent.

Ezek alapján cikksorozatunk további részeiben az épületfizikával, épületgépészettel valamint az épületautomatizálással kívánunk részletesebben foglalkozni.

(folytatjuk)


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem