Keszthelyi István
2644 | |
Okleveles áramlástani gépészmérnök. A Steinmetz Miklós Gimnázium matematika-fizika szakirányán érettségizett 1983-ban. Felsőfokú tanulmányai: BME Gépészmérnöki Kar kalorikus gépész szak 1984–1985; BME Gépészmérnöki Kar áramlástechnikai gépész szak 1985–1989; Diplomamunka, Karlsruhei Műszaki Egyetem 1989; MTA doktori ösztöndíj 1989–1992; MBA szabadegyetem 1998–1999. Széles körű szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, egyebek mellett axiális ventilátorok mérése, fejlesztése, tervezése, egyedi gyártása, kéménytervezés, gázkazánok, égési levegő ellátási megoldások, kórházi gépészeti karbantartás-szervezése, épületautomatizálási szakterületen. Több mint száz szakcikket publikált hazai és külföldi szaklapokban, több mint száz önálló hazai és nemzetközi szakmai- és konferencia előadója volt, több szabadalom, saját termékfejlesztés fűzódik a nevéhez a kéménytechnika és légtechnika területén. A Kéményjobbítók Országos Szövetségének alapító tagja, a gyűjtőkémény bizottság vezetője. A KNX Épületautomatizálási Egyesület alapító tagja, több évig elnöke, több szaklap szerkesztőségi tagsága társadalmi munkában 2000–2010 között. Ő készítette fel a Fiatal Villanyszerelők KNX „Európabajnoksága" a 2008-ban 4. helyezett Vass Pétert. Az Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége egykori tagja, a Remény Kora Gyermekvédelmi Alapítvány alapítója, és a Gázközösség Egyesület tiszteletbeli tagja.
Keszthelyi István cikkei
KNE-épületek fatüzeléssel
2021. június 1. |
8040
1 5 (1)
A szakma lehetőségeit akár kedvezően is befolyásolhatja az az uniós jogszabály, amely kimondja, hogy 2020. december 31-ét követően csak közel nulla energiaigényű, azaz BB- besorolású épületek vehetők használatba. Magyarországon a rendelet előírásait csak 2022 június 30-ától kell alkalmazni, vagyis bő egy év haladékot kapott a szakma a szabályoknak való megfelelés alól. A szabályok közé tartozik az is, hogy a teljes energiafelhasználás 25 százalékát megújuló energiatermelésnek kell – adott esetben fatüzeléssel – biztosítania az épületben. Alábbi írásunk e direktíva részleteit és lehetséges következményeit járja körül. Általános alapelvünk szerint cikkeinkben egy-egy bonyolult számítás részletes levezetést, hosszú képleteket nem közlünk, de ezúttal szakítunk ezzel a szerkesztési elvünkkel, tekintettel a téma fontosságára.
Van megoldás a gyűjtőkéményes készülékcserékre?
2020. február 8. |
4276
2 5 (2)
Nem létezik olyan kazántípus, amelyről kijelenthető, hogy biztosan illeszthető egycsatornás gyűjtőkéményhez. Mint ahogyan az sem, hogy az ilyen típusú füstelvezetőkön lehetetlen a készülékcsere. A megoldás a tervező kezében van, de szüksége van a kéményseprőkkel, a társasház többi lakójával és a készülékgyártóval való együttműködésre, de csak idő kérdése, hogy mikor válik szükségessé a kémény teljes átépítése.
Kémény vagy készülék, ez itt a kérdés!
2015. április 2. |
2947
2005 óta nem múlt el egy egyetlen év sem hazánkban, amikor a gázos és kéményes szakma ne kezdte volna újra tanulni saját egyszeregyét. Szabványok, jogszabályok, irányelvek jönnek és mennek, és persze ezzel együtt az alkalmazók sem maradnak „szárazon”. Ez persze nem baj, de gond.
Hőtermelő berendezések helyes légellátása
2007. április 11. |
3694
A GMBSZ a nagyteljesítményű nyílt égésterű berendezéseket kitiltja a komfortterekből. Ennek ellenére ma az egész ország területén, akár új objektumba is tervezhetünk ilyen berendezéseket, mert a szakma nagy része struccpolitikával élve, csak részben vesz tudomást a technikai haladás következményeiről. Az új szabályzatból egy pontot azonban - helyesen - mindenki kiemelten alkalmaz: a berendezések égésilevegő-ellátásával kapcsolatos szabályokat.
Épületautomatizálás: az ésszerű épületüzemeltetés
2005. szeptember 10. |
4302
Épületfelügyelet alatt még ma is sokan számítógéppel segített szabályozást, lekérdezést, naplózást, központi beavatkozást értenek. Ennél szélesebb értelmezésre van szükség, amely az épületfunkciók intelligens összekötésére vonatkozik. Értelmezésünk szerint az épületfelügyelet egy épület egészét felölelő és átszövő informatikai és funkciós hálózat.
Épületgépészet III. épületvillamosság
2002. szeptember 10. |
3218
Társszerző: Dr. Chappon Miklós
Nyílt épületgépészeti berendezéseink, a szellőztetés, csatornázás, uszodatechnika, esővízgyűjtők stb. azzal tűnnek ki üzemeltetési szempontból, hogy a külső szennyeződéseket, az anyagáramlás szabályozását figyelembe kell venni.
Épületgépészet II.
2002. július 10. |
2858
Társszerző: Dr. Chappon Miklós
Épületgépészeti rendszereink épületeinkben a megfelelő életkörülmények fenntartását, az épületfunkciók egy részét, az épület állagmegóvását és katasztrófavédelmét egyaránt szolgálják. A gépészeti rendszerek üzemeltetési oldalról azzal tűnnek ki valamennyi egyéb épületelemhez képest, hogy karbantartás-igényük igen jelentős (mozgó-kopó alkatrészeik, fokozott hőfokváltozásuk, a csővezetékek, járatok piszkolódása miatt), míg élettartamuk általában az egyéb épületelemekhez képest rövidebb. Ugyanakkor működtetésük lényege az energiaátalakítás, így a hozzájuk kapcsolódó energiaköltség teszi ki az épület teljes energiaköltségének 90%-át.
Épületfizika, építészet
2002. május 10. |
2863
Épületeink üzemeltetése szempontjából a két fő költségösszetevő az állagmegóvásra és az energiaköltségekre kiadott összeg. Az állagmegóvásra fordított pénzek a minőségi termékek alkalmazásával és a költségtudatos, körültekintő tervezéssel csökkenthetők, míg az energiaköltségek csökkentésénél a mérnöki ötleteknek és a használó szokásainak is döntő szerep jut.
Épületfunkciók, költségek, szemlélet I.
2002. április 10. |
3030
Társszerző: Dr. Chappon Miklós
Hazánkban sajnos nem közismert, hogy egy átlagos épület üzemeltetése nagyobb összeget emészt fel évente, mint a bekerülés arányos költségei. Sokan gondolják úgy, hogy ha egy rendszert, épületet létrehoztunk, megvettünk, pusztán az „üzemanyagról" kell gondoskodnunk. Ezt a hozzáállást már a cseppet sem műszaki beállítottságú Petőfi Sándor is kritizálta Pató Pál úrról szóló művében, sajnos ez a kép mára nem sokat változott.
