VGF&HKL szaklap

Keszthelyi István

 90 | |

 Keszthelyi István

Okleveles áramlástani gépészmérnök. A Steinmetz Miklós Gimnázium matematika-fizika szakirányán érettségizett 1983-ban. Felsőfokú tanulmányai: BME Gépészmérnöki Kar kalorikus gépész szak 1984–1985; BME Gépészmérnöki Kar áramlástechnikai gépész szak 1985–1989; Diplomamunka, Karlsruhei Műszaki Egyetem 1989; MTA doktori ösztöndíj 1989–1992; MBA szabadegyetem 1998–1999. Széles körű szakmai tapasztalatokkal rendelkezik, egyebek mellett axiális ventilátorok mérése, fejlesztése, tervezése, egyedi gyártása, kéménytervezés, gázkazánok, égési levegő ellátási megoldások, kórházi gépészeti karbantartás-szervezése, épületautomatizálási szakterületen. Több mint száz szakcikket publikált hazai és külföldi szaklapokban, több mint száz önálló hazai és nemzetközi szakmai- és konferencia előadója volt, több szabadalom, saját termékfejlesztés fűzódik a nevéhez a kéménytechnika és légtechnika területén. A Kéményjobbítók Országos Szövetségének alapító tagja, a gyűjtőkémény bizottság vezetője. A KNX Épületautomatizálási Egyesület alapító tagja, több évig elnöke, több szaklap szerkesztőségi tagsága társadalmi munkában 2000–2010 között. Ő készítette fel a Fiatal Villanyszerelők KNX „Európabajnoksága" a 2008-ban 4. helyezett Vass Pétert. Az Elektromosipari Magánvállalkozók Országos Szövetsége egykori tagja, a Remény Kora Gyermekvédelmi Alapítvány alapítója, és a Gázközösség Egyesület tiszteletbeli tagja.

Keszthelyi István cikkei

Keszthelyi István

Kémény vagy készülék, ez itt a kérdés!

2015. április 2. |  2097

2005 óta nem múlt el egy egyetlen év sem hazánkban, amikor a gázos és kéményes szakma ne kezdte volna újra tanulni saját egyszeregyét. Szabványok, jogszabályok, irányelvek jönnek és mennek, és persze ezzel együtt az alkalmazók sem maradnak „szárazon”. Ez persze nem baj, de gond.

Hőtermelő berendezések helyes légellátása

2007. április 11. |  2894

A GMBSZ a nagyteljesítményű nyílt égésterű berendezéseket kitiltja a komfortterekből. Ennek ellenére ma az egész ország területén, akár új objektumba is tervezhetünk ilyen berendezéseket, mert a szakma nagy része struccpolitikával élve, csak részben vesz tudomást a technikai haladás következményeiről. Az új szabályzatból egy pontot azonban - helyesen - mindenki kiemelten alkalmaz: a berendezések égésilevegő-ellátásával kapcsolatos szabályokat.

Épületautomatizálás: az ésszerű épületüzemeltetés

2005. szeptember 10. |  3385

Épületfelügyelet alatt még ma is sokan számítógéppel segített szabályozást, lekérdezést, naplózást, központi beavatkozást értenek. Ennél szélesebb értelmezésre van szükség, amely az épületfunkciók intelligens összekötésére vonatkozik. Értelmezésünk szerint az épületfelügyelet egy épület egészét felölelő és átszövő informatikai és funkciós hálózat.

Épületfunkciók, költségek, szemlélet I.

2002. április 10. |  2165
Társszerző: Dr. Chappon Miklós

Hazánkban sajnos nem közismert, hogy egy átlagos épület üzemeltetése nagyobb összeget emészt fel évente, mint a bekerülés arányos költségei. Sokan gondolják úgy, hogy ha egy rendszert, épületet létrehoztunk, megvettünk, pusztán az „üzemanyagról" kell gondoskodnunk. Ezt a hozzáállást már a cseppet sem műszaki beállítottságú Petőfi Sándor is kritizálta Pató Pál úrról szóló művében, sajnos ez a kép mára nem sokat változott.