Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Fűtéstechnika

Van megoldás a gyűjtőkéményes készülékcserékre?

2020/1-2. lapszám | Keszthelyi István |  4234 |

Van megoldás a gyűjtőkéményes készülékcserékre?

Nem létezik olyan kazántípus, amelyről kijelenthető, hogy biztosan illeszthető egycsatornás gyűjtőkéményhez. Mint ahogyan az sem, hogy az ilyen típusú füstelvezetőkön lehetetlen a készülékcsere. A megoldás a tervező kezében van, de szüksége van a kéményseprőkkel, a társasház többi lakójával és a készülékgyártóval való együttműködésre, de csak idő kérdése, hogy mikor válik szükségessé a kémény teljes átépítése.

Az utóbbi időben nagyon sok fél információ terjed a szakmában, és ami ennél rosszabb, a lakosság körében a gyűjtőkéményrendszerekre kapcsolt úgynevezett turbós készülékek cseréjével kapcsolatban. Rendkívül fontos megérteni, hogy mik ennek a témának legfontosabb szakmai, jogi, anyagi keretei, mert a félreértésekből komoly anyagi és erkölcsi károk keletkezhetnek.

A jogi oldal

Az egyik legfontosabb dolog, hogy bár készülékcserénél általában a gázrendszerben nem történik változás, a gyűjtőkéményeknél nem teljesülnek az egyszerűsített készülékcsere követelményei, így a készülékcsere a 11/2013. NGM rendelet alapján tervköteles. Ez a kémény-/gázterv tervezői felelősség alapján egy felkért, kamarai tagsággal és felelősségbiztosítással rendelkező épületgépészeti tervező által készítendő. A kivitelezést követő műszaki ellenőrzést részben a gépészeti tervező végzi, de teljes kéményrendszer vonatkozásában kéményseprői átvétel is szükséges.

Fontos szempont, hogy 2018 ősze óta teljes körrel hatályba léptek hazánkban is az Európai Unió által megfogalmazott (valóban nagyon fontos) energiatudatos tervezésre és üzemeltetésre vonatkozó jogszabályok. Ezekben az úgynevezett turbós gyűjtőkéményekre nem vonatkozik semmilyen kivétel, így ezeknél csak a megfelelő szezonális hatásfokkal és károsanyag-kibocsátással rendelkező gázkészülékek helyezhetők üzembe. A jogszabály nem írja le, hogy a készülék milyen módon érje el a szükséges határértékeket, de a gyakorlatban a kondenzációs kazánok képesek ilyen műszaki követelmények teljesítésére. A tervezői felelősség alapján viszont bármely gyártó, bármely kondenzációs kazánja alkalmazható csereként, ha a számítások azt mutatják, hogy a teljes rendszer a csere után is megfelelő lesz.

A tervező felelőssége

Nem létezik tehát sem egy, sem két kazántípus, amely megoldást nyújtana erre a problémára, hanem itt sajnos csak a nehéz út létezik. Mindenképpen szükséges a tervező, a kéményseprő, a készüléket üzembe helyező, a gépészeti kivitelező, a társasházi közösség, és ezen belül az adott kéménnyel „megáldott” lakások részközösségének együttműködése. Ahhoz, hogy biztonságos és jól, anyagi károkat nem okozó rendszerek szülessenek, kell idő, türelem és sajnos pénz is. Térjünk is át a műszaki követelmények alapjainak tömör ismertetésére.

Gyűjtőkémények lehetséges kialakításai zárt égésterű tüzelőberendezésekhez

Kémények helyes bekötése

Minden kémény esetében két fontos feltételnek kell megfelelni. Először is a teljes égéstermék-elvezető rendszerben (minden kazán után, a füstcsőben és a kéményben) megfelelő nyomásnak szabad csak kialakulnia bármely valószínű üzemállapot esetében. Ez a turbós gyűjtőkémények esetében azt jelenti, hogy nem szabad túlnyomásnak lennie a kéményben, mert ellenkező esetben a kazánok egymásra hatása miatt egyes kazánok hibaüzenettel leállhatnak, másrészt a kémény tervezett üzemmódjának másként nem felelünk meg, és a kisebb repedéseken az égéstermék akár a lakásokba is juthat. Sajnos ez a turbós kémények 20-30%-ánál eleve nem teljesül ma sem, mert az építés időszakában az árverseny miatt a kémények keresztmetszete alulméretezett lett. Az ilyen kéményeknél tehát csak a kémény átalakítása után szabad készüléket cserélni. Hogy ez az átalakítás milyen mértékű és mennyibe kerül, csak komoly műszaki vizsgálatok és számítások után mondható meg.

Az szintén kimondható, hogy az esetek 99,9 százalékában át kell alakítani a kéményt, ha a teljes készülékállomány cserére kerül. Tehát ha véletlenül egy-két készülékcsere nem is lesz esetleg nagyon drága, végül biztosan kell egy drága és komoly átalakítás, amely természetesen az összes lakást fogja érinteni.

A víz gondokat okozhat

A második – és nagyon komoly – kérdés, hogy mi lesz azzal az üzemszerűen nagyobb mennyiségben megjelenő vízzel, amely a kéményben a kondenzáció miatt keletkezik. Előfordulhat-e a kémény kitorkolásának környezetében jég képződése? Visszafolyhat-e víz valamelyik turbós kazánba, amelyben ez komoly károkat okozhat? Nincs-e olyan repedés a kéményfalon, ami miatt a víz ellenőrizhetetlenül kilép, és beázást okozhat? Ki van-e egyáltalán alakítva a kémény alsó kondenzátumkivezetése és annak a csatornába való bekötése? Ezek ma is fontos kérdések, mert lassan hozzá kell szoknunk a többhetes mérsékelt, de folyamatos esőzésekhez, így kondenzációs kazán nélkül is ugyanazok megtörténhetnek a vízzel, mint most a kondenzációs kazánok kapcsán. A különbség annyi, hogy a kondenzátum a szén-dioxid miatt savas, savasabb, mint a savas esők, és sokkal több kerül a kondenzátumból a kéménybe, mint az esőből.

A fenti műszaki kérdésekre nem könnyű választ adni. Először is szükség van az adott kéménnyel érintett minden lakó együttműködésére, hogy a kémény és a készülékek minden adatát egy időben, egy szakértői szemle során fel lehessen mérni. Ehhez minden lakásba be kell jutni, a pár perces egyszerű méréseket el kell végezni.

Azokban a lakásokban, ahol a kémény alsó tisztító ajtaja van, még több együttműködés kell, mert ott ezt az ajtót ki kell nyitni, esetleg egy fél vödörnyi állattetemet (rovarok és madarak) és egyéb szemetet ki kell szedni a kéményből. Ehhez esetleg ki kell húzni a mosógépet a helyéről stb., szóval ez kényelmetlenséggel járhat. Itt kellene megtalálni azt, hogy az építéskor a kémény kondenzedényét bekötötték-e a csatornába. Ha ez nincs meg, sajnos annak kialakítását szintén el kell tűrnie az ott lakónak, még ha ez nem is saját költsége, hanem közösségi ügy. Persze vannak olyan esetek, hogy a kéményajtó egy folyosóra vagy a garázsba került, de néha ez sem jelent nagy előnyt.

A cserére kényszerült lakás nem adhat meg csak egyszerűen egy kazánt, hogy ezt szeretné. Kell a mérnöknek egy szabadságfok, hogy a számítás során a kéményt és a kazánt egymáshoz illeszthesse. Kell tehát innen is egy kis kompromisszumkészség, hogy méretben, árban, márkában lehessen változtatni.

Ezt követően jön egy-két napnyi mérnöki munka, amelyben a kéményre vonatkozó „ítélet” megszületik. Sajnos előre nem lehet az eredményt megjósolni. Vagy mehet a dolog, vagy csak kisebb nagyobb átalakításokkal. Ha szerencsésen működhet a csere, és minden érintett szakember (tervező, kéményseprő, készüléket üzembe-helyező) meri vállalni ezért a felelősséget, akkor a kivitelezési rész sem lesz gondoktól és az együttműködő jó szándék igényétől mentes. Ha ugyanis felmerül bármilyen gyanú, hogy a rendszerben lehet olyan kazán, amelynek csatlakozása rizikót okoz, akkor idegen lakásba is be kell jutni, a füstcsövezést szét kell szedni, az ezzel járó vakolathullással együtt. Majd a műszaki átvételkor szintén minden lakásba be kell jutnia a kéményseprőnek is és a tervezőnek is.

Látható tehát, hogy nem lehet csak úgy megvenni a „Joker-kazánt”, amely után minden mehet tovább, ahogy addig. Meg kell azt is említeni, hogy „az olcsó húsnak híg a leve” közmondás itt is igaz. Ha nagyon igyekszünk spórolni, az elég rizikós. Elég egy észre nem vett kis építési hiba, és áznak a falak, a lakások, romlanak a készülékek. Egy felkészült lakóközösség azzal jár a legjobban, ha az első készülék elromlása előtt szakértőhöz, tervezőhöz fordul, és felkészül egy garantálható, tervezett értelmes felújításra.

Néhány szó az árakról

Ha minden szerencsésen alakul, és tényleg csak a kazánt kell felszerelni a régi helyére, akkor a kazán árán felül számítani kell 50-60 ezer forint gépészeti kivitelezési költségre, 30-100 ezer forint füstcsövezési munkára, 60-100 ezer forint közötti tervezői munkára és a kéményseprő számlájára, ami ritkán kisebb 20 ezer forintnál. Ha ezt összeadjuk, átlagosan 200 ezer forintot kell szánni a szakértői és szakemberi költségekre. Ha a kémény alkalmatlan és át kell alakítani, akkor ennek összköltsége a kazánár felett lakásonként 350 ezer és 500 ezer forint között változhat.

Látható, hogy egy felkészületlen és tájékozatlan lakóközösségben egy tervezetlen, hirtelen jött készülékcsere, amit a lakó egymaga gondolt megoldani, számára még a legjobb esetben is közel akkora költséggel jár, mintha eleve az egész kéményátalakítás rá jutó részét fizetné. A legrosszabb ebben, hogy nem úszta meg ennyivel, mert amikor a 2. vagy 3. lakótársánál kell készüléket cserélni, és akkor kialakul a kémény alkalmatlansága, évekkel később újra ugyanekkora összeget bele kell majd tennie a közösbe az átalakítás miatt.

A legjobb tanács tehát, hogy minden zárt égésterű gyűjtőkéményes ház szakértő bevonásával készüljön fel előre egy közös tervvel és a terv alapján megbecsülhető összeggel egy biztonságos és egyszeri kéményátalakításra, amelynek végrehajtása után készülékcserekor már csak a kötelező, formális tervezéseket kell cserénként lebonyolítani, és előre tudhatjuk, hogy a kéményünk konstrukciója, méretei és minden csatlakozása szakszerű, biztonságos. A reménykedés, halogatás sajnos itt sem jó stratégia.

Címkép: a régi füstelvezetők rendszerint nagyon rossz állapotban vannak, gáztömörségük nem megfelelő

GyűjtőkéményKémény