Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

A gázkészülékek elhelyezésének jelenlegi szabályai

2002/12. lapszám | Veresegyházi Béla |  8832 |

Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

2000. május 19-ei, második lapszámunkban interjú jelent meg Jánki Viktorral, az MBVTI (Műszaki Biztonsági Vizsgáló és Tanúsító Intézet) tanúsítási vezetőjével arról, hogy milyen módon kerülhetnek forgalomba Magyarországon gázkészülékek, valamint mik az elhelyezési szabályaik. Nos, akkor az volt a helyzet, hogy napokon belül várható egy olyan változás, miszerint az IP44 kategóriájú készülékek is elhelyezhetőek lesznek kád fölé. Ám azóta sokkal lényegesebb változások történtek, ezekről beszélgettünk Rajner János tanúsítási vezetővel.

Talán azzal érdemes kezdeni, hogy megváltozott a szabványok helyzete. Eddig mind a rendeletek (pl. gázdirektíva), mind a szabványok kötelező érvényűek voltak. Ma, túl azon, hogy sok, idejétmúlt szabványt megszüntettek, a maradék belőlük sem kötelező. Ez már csak azért is jó, mert több esetben a rendelet és a szabvány műszaki tartalma különbözött egymástól, sőt, esetleg ellentmondóak voltak. 2002. január 1-jétől a rendelet kötelező, míg a szabvány ajánlás, ami a minősítők dolgát is megkönnyíti. Az IP védettségre vonatkozó szabvány az alacsonyfeszültségű direktívához harmonizált, tehát kötelező, míg a felszerelésre vonatkozó, bár érvényes, de nem kötelező.

Ennek megfelelően a gázkészülékek elhelyezésére is csak „ajánlatot tesz” a Szabványügyi Hivatal, azaz a gyártó saját felelősségére írhatja elő termékének helyét (a felelőssége akkor áll fenn, ha javaslata eltér az MSZ 1600-3:1986-tól). A gyakorlat azt mutatja, hogy a gyártók kb. 80%-a engedi, hogy az IPX4-es kategóriát az I. zónába telepítsék, míg 20%-uk ragaszkodik a régi módihoz.Ebben tehát bizonyos szabadságra tettek szert a gyártók (és közvetve a szerelők), viszont a gázfogyasztó készülékeket gyártani és forgalomba hozni – természetesen – még mindig csak megfelelőség-értékelést követően szabad. Lássunk hát egy rövid áttekintést az értékelés folyamatáról, mert ezen a fronton is változások történtek.

A megfelelőség értékelése a sorozatban gyártott készülékek esetén két fázisban történik. Először a termék tervezési életciklusában a gyártó által választható, kijelölt intézmény elvégzi a termék típusdarabjának vizsgálatát, aminek az a célja, hogy megállapítsák, a termék kielégíti-e a rendeletben foglalt követelményeket. Sikeres típusvizsgálatot követően a kijelölt tanúsító kiadja a termékre a Típusvizsgálati tanúsítvány-t. A tanúsító kötelessége, hogy az általa végzett tevékenység eredményéről a többi kijelölt tanúsítót tájékoztassa. A második fázis az, amikor a termék gyártási életciklusában a gyártó által választott, kijelölt tanúsító a gyártónál rendszeres és váratlan időben tett látogatásai alkalmával meggyőződik arról, hogy a gyártó folyamatosan biztosítja-e a gyártott termék típusvizsgált darabbal való egyezését és a rendelet követelményeinek maradéktalan teljesítését. A tanúsító kötelessége, hogy a gyártót ezen tevékenységének eredményeiről tájékoztassa, illetve a minőségirányítási rendszer tanúsítványának visszavonásáról a többi kijelölt tanúsítót értesítse. Az eddig felsoroltaktól eltérően egy lépésben valósul meg az egyedi termék vizsgálata és megfelelőségének értékelése. A tanúsító mindkét esetben rendkívül szigorúan vizsgálja a biztonságos működést.

A változás a következő: a Kormány a 84/2001.(V.30.) kormányrendeletében hirdette ki az Európai Megállapodáshoz kapcsolódó, a megfelelőség értékeléséről és az ipari termékek elfogadásáról szóló jegyzőkönyvet (PECA), melynek 5. sz. melléklete rendelkezik a megfelelőségértékelés eredményeinek kölcsönös elismeréséről gázkészülékek esetén. Ez annyit jelent, hogy ezentúl a magyar (MBVTI) tanúsítvány érvényes az EU-ban, míg az EU-s hivatalos tanúsítványok érvényesek nálunk (ha hazánkra mint célországra és a Magyarországon szolgáltatott gázoknak megfelelő kategóriákra adták), nem kell az eddigi gyakorlat szerint megkérni a fogadó ország tanúsítványát. Kivételt képeznek az unión kívüli országok unióban minősített termékei, illetve a mi tanúsítványunk sem érvényes az EU-ban, ha unión kívüli ország termékéről van szó. Ezek az EU-csatlakozás szellemében elfogadott elvek szép jövőt vetítenek elénk, egyetlen árnyoldaluk, hogy az ellenőrzés szinte teljes hiánya miatt nem mindenhol van foganatjuk. Példaként csak annyit: az MBVTI jogosult az olajtüzelésű, melegvizes kazánok tanúsítására is. Ilyen kazán, mondani sem kell, forgalomban van Magyarországon. Viszont az MBVTI még egyetlen esetben sem adott ki tanúsítványt ilyen termékre!