Szobatermosztátok
2002/12. lapszám | Tóth István | 33 968 |
Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
„Egyedileg szabályozható fűtés” -szól a varázsige a mai magyar lakáspiacon. A házak, lakások üzemben tartásának költségét legnagyobb részt általában a fűtési költségek teszik ki. Jogos tehát az igény, hogy a lakó saját igényeinek megfelelően, mégis takarékosan fűtsön. Eltekintve a fűtési rendszer kiválasztásának, kialakításának kérdéseitől, ebben a cikkben most az egyedi fűtésű lakások helyiséghőmérséklet-szabályozásával, foglakozunk, kiemelten a szobatermosztátokkal.
Alapkövetelmény, hogy a felhasználó saját igényeinek megfelelő hőmérsékletet állítson be, lehetőleg minél gyorsabban. A szabályozás gyorsaságát, pontosságát, a helyiségek hőmérsékletének különbségét a tervezés és a fűtés típusa, hidraulikájának kialakítása jelentősen befolyásolja. Ha a fűtést szobatermosztát szabályozza, akkor e termosztát egy ún. referenciahelyiségbe kerül felszerelésre, a fűtés szabályozása e helyiség hőmérsékletére történik, ezért helyes kiválasztása igen fontos. A leghidegebb használt helyiséget kell erre a célra kijelölni, a többi helyiség túlfűtését pedig termosztatikus radiátorszelepek, illetve a padlófűtéskörök tömegáramának korlátozásával lehet megakadályozni. Amennyiben a helyiségek hőigénye között nagy az eltérés, ez a szabályozási forma nem használható. Nagyobb épületeket a hőtechnikai tulajdonságok figyelembevételével érdemes zónákra osztani és e zónákat külön szabályozni.
Hiszterézis
Fontos kérdés a helyiséghőmérséklet hiszterézise, azaz az alapjeltől (kívánt hőmérséklettől) való eltérése negatív ill. pozitív irányban. Igen kedvezőtlen esetben ez az érték a 6 K-t (azaz ±3 °C-t) is elérheti, ami a komfortérzet jelentős csökkenésével és az energiaköltség növekedésével jár. E tényező a rendszer késleltetési és a kiegyenlítési idejének ismeretében határozható meg számszerűen. Nehéz a rendszer szabályozása, ha e két tényező hányadosa nagy. Padlófűtés esetén, a betonréteg által tárolt hőenergia miatt a késleltetési idő igen nagy lehet, ezért a padlófűtések szobatermosztátról való szabályozása csak akkor valósítható meg, ha ezt a jellemzőt a szobatermosztát képes kapcsolásaiba beszámítani. Radiátoros fűtés esetén ez az érték kicsi, ezért a szobatermosztátos szabályozás ideális megoldás. Padlófűtéseket sokszor külső hőmérsékletre szabályoznak, vagy speciális, ún. PI vagy PID szabályozási algoritmusokkal ellátott szobatermosztátokat szerelnek fel. A cél természetesen a pontosság növelése, azaz a valós hiszterézissáv csökkentése. A digitális termosztátoknál használatos az ún. öntanuló üzemmód, amikor az előző felfűtések adataiból a termosztát automatikusan „megtanulja” a helyiség jellemzőit, és azt működésekor beszámítja olyan módon, hogy a kazánt előbb kapcsolja ki, illetve be. Ezáltal a pontosság körülbelül 0,5 K-t (±0,25 °C) értékre áll be. Ennél kisebb értéknél a kazán túl sűrű kapcsolgatását eredményezné, ami már annak élettartama csökkenésével járna együtt.
Kapcsolat a kazánnal
A programozható szobatermosztátok kínálata óriási, a végfelhasználó gyorsan zavarba kerül, ha önállóan próbálja kiválasztani a neki tetsző típust. A szobatermosztát kiválasztásánál fontos szempont a kazán típusa. Több magyarországi gázkazán-forgalmazó garancia-feltételként határozza meg, hogy a márka saját termosztátja legyen felszerelve. Ennek műszaki magyarázata, hogy ezek valójában nem termosztátok, tehát nem kapcsolójelet adnak, hanem folyamatosan, egy ellenállás-értéket közvetítenek a kazán elektronikájának, tehát érzékelők, helyesebb elnevezésük beltéri egység lenne. Első lépésként arról érdemes tájékozódni, hogy a kazán elektronikája milyen bemenőjelet igényel. Amennyiben ez 2-pont, akkor bármilyen kapcsolótermosztát használható. A felhasználók számára a kiválasztás sokszor csupán esztétikai szempontok figyelembevételét jelenti. Ez egyrészről érthető is, hiszen a mai, modern lakásokban, ahol a hátsó kamra legutolsó polca is formatervezett, valóban fontos, hogy egy olyan termék, ami nap mint nap szem előtt van, ne egy ipari jellegű berendezés látszatát keltse, hanem akár a nappali dísze is lehessen. De félretéve az esztétikai szempontokat, mik is a szobatermosztátok fő műszaki jellemzői?
Programválaszték
A legelterjedtebb típus Magyarországon (a kézi állítású termosztátokat leszámítva) a heti programos termosztát, aminek az a jellemzője, hogy a hét napjaira eltérő program állítható be. A vásárlók a legtöbbször e műszaki kritérium szerint választanak, de a tapasztalatok szerint ezt furcsa módon nem használják ki. Ismert még napi programos (ez nem ismeri föl, milyen napot is írunk), illetve afféle köztes megoldásként hétköznap-hétvége, illetve munkanap-pihenőnap felosztású termosztát, ebben az esetben két program határozható meg, és ezek valamelyike rendelhető az említett időciklusokhoz. Jogos igény a készülék egyszerű üzemeltetése. A programozással meg kell tudni birkóznia egy cukrásznak is éppúgy, mint egy villamosmérnöknek. A gyártók ma többféle felhasználói felülettel látják el termosztátjaikat, a legelterjedtebb a nyomógombos rendszer. Az exkluzív kategóriában ma már kapható érintőképernyős termosztát is. Abban, hogy a termosztát milyen extra igényeket tud kielégíteni, szintén nagy különbségek fedezhetők fel. Szabadságprogram, partifunkció (a helyiség gyors felfűtése), telefonos távirányítás lehetősége (pl. nyaraló esetén), egyre jelentősebb felhasználói igény.
Hibalehetőségek
Pár szóban a leggyakoribb panaszokról. Sokszor előforduló probléma, hogy roszszul választják ki a felszerelés helyét. A referenciahelyiség rossz kiválasztása utólag csak igen nehezen korrigálható hiba. Elegáns megoldásként rádiófrekvenciás szobatermosztátot is lehet használni. Ebben az esetben a felhasználó abba a helyiségbe viszi a termosztátot, ahova éppen szabályozni akar, így a referenciahelyiség mindig más és más lehet. Gyakori hiba még a termosztátok felszerelésénél, hogy a kivitelező szakember AC 230 V feszültséget próbál kapcsolni AC 24 V termosztáttal. Régebbi típusoknál, ahol ún. termikus visszacsatolásra volt szükség a termosztát pontosságának javítása érdekében, egy harmadik érre is szükség volt a bekötésnél. A kivitelező egy ilyen szobatermosztát cseréjénél nem tud mit kezdeni a harmadik szállal és visszaküldeti a szobatermosztátot a kereskedőhöz, hogy a végfelhasználó vegyen olyat, ami háromeres kábellel beköthető. Megoldás, ha a szerelő megkeresi, melyik érpár rövidre zárásával indul a kazán, és a harmadik eret pedig figyelmen kívül hagyja. (A kazán igényeinek figyelembevételével.) Érdemes szem előtt tartani azt a szabályt is, hogy nem lehet termosztatikus radiátorszelep abban a helyiségben, ahol a szobatermosztát fel van szerelve. Ekkor ugyanis egy kicsi értékre állított radiátorszelep nem fogja engedni, hogy az a helyiség elérje a szobatermosztát által kért hőmérsékletet: abban a szobában még mindig hűvös lesz, a kazán működik, a többi helyiségben pedig melegebb lesz a kívántnál. Javasolt a radiátorszelepet teljesen nyitott állapotban üzemeltetni.
A programozható szobatermosztátok terjedése kívánatos folyamat. Pár évvel ezelőtt még a kazántermosztát tekergetése jelentette a szabályozást, de az építési kultúra fejlődésével ez már a múlté. A számítógépek és a mobiltelefonok korában több és több ember ismeri fel, hogy ezeknek a berendezéseknek a működtetése nem is olyan ördöngős dolog, érdemes hosszabb távon gondolkodni, és azt a kis beruházást a későbbi megtakarítás biztos tudatában érdemes megtenni.
