VGF&HKL szaklap

Szakmakörnyezet

Utazás a gázszerelő igazolvány körül

2002/1-2. lapszám | Szemán Róbert |  3916 | |

Az alábbi tartalom archív, 18 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Arcképes gázszerelő igazolvány. Fontos dolog, rengeteg visszássággal a háttérben. Ezeket nincs szándékunkban most, itt, újra leírni. Azért jelentettük meg az olvasói leveleket, mert egyetértünk tartalmukkal, azért tettük fel a kérdéseinket, mert lényegbevágóknak tartjuk őket. A GM illetékesei is úgy vélik, hogy változtatni kell, változtatni lehet. Szándékukban áll társadalmi célú tévéreklámokat leadatni azért, hogy az embereknek egyáltalán fogalmuk legyen arról, mi is az a gázszerelői igazolvány. Talán lesz idő, mikor a megrendelő azonnal kérni fogja azt a szerelőtől, amikor nem juthat munkához az, akinek nincs. Most a 4750 regisztrált gázszerelőre legalább ugyanennyi regisztrálatlan jut.

Ám amíg eljönnek az új idők, sokan felteszik maguknak a kérdést, érdemes nekem vizsgáznom, utaznom, fizetnem? Olyan embereket, akik negyven éve dolgoznak eredményesen szakmájukban, holnaptól talán kontárnak neveznek, mert úgy döntöttek, nem érdemes, hogy mindez méltatlan hozzájuk.

A gázszerelői igazolvány hasznos dolog, csakúgy, mint a továbbképzés. Na de a módszer, ahogyan ezt megvalósították?! A gázszerelés az első (egyetlen) szakma, ahol tanfolyamra kell járni. Ezt a gázszerelői réteg a megbecsülés jeleként is felfoghatná, lám, mi vagyunk az úttörők, velünk kezdték, mint legfontosabbal! Sajnos, ennek ellentmond az a „durr a közepébe" mentalitás, az az előkészítetlenség, az a hanyagság, ami az egész ügyet jellemzi. Interjúalanyainkban láthatóan megvan a jobbító szándék, de kérdés, hogy a szándék mikor válik tetté. Jobbításra pedig nem lenne szükség, ha gondos tervezéssel, szakmai háttérrel megalapozva vezették volna be a rendszert.

Addig is, amíg egyszer talán minden a helyére kerül, a gázszerelőknek marad a kísérleti nyúl hálátlan szerepe. Csekély vigaszként abban azért reménykedhetünk, hogy a villany- és az autószerelőknek könnyebb dolguk lesz. Csak tudnám, hogy miért nem ők lettek az elsők?

A következőkben interjút olvashatnak a GMEKH illetékeseivel, számos olvasói levéllel, szakmai állásfoglalással körítve. Hogy sikerül-e tisztázni a helyzetet? Döntsék el Önök.

  • l998-ban bevezetik a arcképes gázszerelő igazolványt
  • 2000. november 1-jei hatállyal a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (GM EKH) átveszi a kamaráktól az igazolvánnyal kapcsolatos ügyek intézését és saját hatáskörébe utalja azt.
  • 2000-ben a továbbképzések nem indulnak el, ezért a kamarák által kiadott igazolványokat a Gazdasági Minisztérium kérelem alapján egy évvel meghosszabbítja.
  • Szemelvények a ma érvényes rendeletből:
  • A nyilvántartásba vétel és a gázszerelői igazolvány meghosszabbításának feltétele a továbbképzés érvényességének időtartamán belül újabb eredményes vizsga letételének igazolása
  • A GM EKH annak a gázszerelő igazolványának érvényességét hosszabbítja meg, aki a rendelet 3. számú melléklete szerint kérelemhez eredetiben bemutatja vagy hiteles másolatban mellékeli
    1. a gázszerelői igazolványát;
    2. a továbbképzésről szóló igazolását;
    3. és a három hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítványát.
  • A GM EKH által vezetett nyilvántartásból törölni kell a gázszerelőt, ha az érvényesség lejártát követő 60 napon belül a gázszerelő igazolványának meghosszabbítását nem kéri.
  • A továbbképzés érvényességének időtartalma
    1. gázvezeték- és készülékszerelő mestervizsga estén 2 év,
    2. üzemmérnök, szaküzemmérnök, épületgépész, gázipari technikus és gázvezeték- és készülékszerelő szakmunkásvizsga (OKJ 31521610, OSZJ 312-2) esetén 3 év,
    3. épületgépész mérnök, gázipari szakmérnök és gázvezeték- és készülékszerelő szakmunkásvizsga (OKJ 31521610, OSZJ 312-2) esetén 5 év.
  • Végezhető tevékenység: csatlakozó vezeték és fogyasztói berendezés létesítése, felülvizsgálata, biztonsági előírást érintő leszerelése, gázfogyasztó készülék leés felszerelése, üzembe helyezése, javítása, karbantartása.

Dr. Andor Györgyné, a GM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala Belkereskedelmi, Idegenforgalmi Főosztályának főosztályvezetője, valamint Wittek Ernő osztályvezető készséggel álltak rendelkezésünkre.

Víz, gáz, fűtés: Mi indokolta a gázszerelői igazolványok bevezetését?
Gazdasági Minisztérium: Szakmai szövetségek kérésére került be a gáztörvénybe, onnan pedig a miniszteri rendeletbe.

VGF: Akkor olyan szakmai szövetségek, mint például a Magyar Épületgépészek Szövetsége, vagy a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség miért nem lettek bevonva a tematika megalkotásába is?
GM: Nem tudom. Nyílt pályázat lett meghirdetve, amire az jelentkezhetett, aki akart. Kamarák, illetve szövetségek is jelentkeztek, sajnos, a bírálóbizottságnak az volt a véleménye, hogy talán nem vették elég komolyan a pályázatot, azaz a követelményeknek nem megfelelő színvonalú anyagot készítettek, akadt jobb is náluk.

VGF: Ki dolgozta ki a tematikát?
GM: A továbbképzés tematikájának kidolgozását a Gazdasági Minisztérium illetékes főosztálya fogta össze. Az Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal egy fővel képviseltette magát a tananyag megalkotására létrejött bizottságban, tehát minden döntésnél jelen voltunk. A gázszerelők korösszetétele, végzettsége különböző. A gázszerelők egyébként is két részre oszlanak, egyik részük a gázvezetékekkel, a másik a készülékekkel foglalkozik. Ezt a megosztottságot sem a szakmunkás, sem a mesterképzés nem veszi figyelembe. Mi úgy gondoltuk, hogy a továbbképzés során a korszerű technológiák, technika elsajátítása mellett az EU-s követelményekhez igazodva felhasználható ismereteket kell számukra biztosítani.

VGF: Volt a bizottságban gyakorló épületgépész?
GM: Volt.

VGF: Biztosan? A kérdés minősíti a kérdésfeltevőt. Vajon miért kell lánghegesztésből és menetvágásból gyakorlati vizsgát tenni? Amelyik gyakorló épületgépész ezeket a tevékenységeket technológiai újításnak tekinti, nagyon el lehet maradva a szakmától.
GM: A továbbképzést két részre lehet osztani. Egyik fele a szintrehozó rész, a másik az újat oktató. A vizsgabizottság témaköröket, illetve vizsgakérdéseket határozott meg. Abban egyetértek, hogy bizonyos gyakorlati ismereteket nem használ mindenki, de legalább lássa, mihez kell felfejlődnie. Volt, aki a tanfolyamon hegesztett régóta először. Kétségtelen, hogy a gyakorlati tematikát fejleszteni kell, nem szakmunkás szintű dolgokat kell tanítani, mint például a menetvágás. Korszerűsíteni kell a tananyagot.

VGF: Tudnak-e más szakmáról, minősítésről, ahol ugyanúgy meg kell újítani a megszerzett jogosítványokat, mint a gázszerelőknél?
GM: Szakmát nem, de szakterületet igen. Nekünk, köztisztviselőknek igen kemény vizsgát kell letennünk kétévenként, de több cég vizsgáztatja alkalmazottait, hogy szinten tartsa, oktassa őket. Azt hiszem, vitathatatlan, hogy manapság folyamatos továbbképzésre szükség van.

VGF: Ön belső képzésről beszél. Természetes, hogy az ember már alkatrészhez sem juthat, ha nem szakszervíz, márkaképviselet végzi a munkát. Az autógyártók, de a kazángyártók, és sorolhatnám kik még, szintén erre törekszenek. Ám az előbbiekkel ellentétben egyedül a gázszerelőknél tették ezt államilag kötelezővé.
GM: A gázszerelés kiemelt prioritást élvez. Egyrészt biztonságtechnikai szempontból, másrészt magának a szakmának a fejlődése miatt. Viszont nagy valószínűséggel további szakmák lépnek a gázszerelés nyomába.

VGF: A szerelő nem a megrendelőnek adja át a gázos rendszert, – kész, passz, felvettem a pénzt, már itt sem vagyok, – hanem a szolgáltatónak. Kontrollként ott van a gázátadás, a MEÓ, a nyomáspróba. Ez nem elegendő biztonságtechnikai szempontból?
GM: Nem csak erről van szó, hanem arról a szerelőről is, aki ősszel kimegy és megreparálja az öreg néni kazánját, hogy kitartson egy télen át. Ott nincs MEÓ.

VGF: Viszont ez egy teljesen más terület. Aki a vezetéket szereli, az a legritkább esetben nyúl a gázkészülékhez és vice versa.
GM: Visszatérő probléma, hogy ketté kéne választani a részterületeket, van ahol ez már meg is történt. Persze ennek vissza kell nyúlnia az oktatáshoz, képzéshez is.

VGF: A gyakorlat szerint valóban kettévált a szakma gázkészülék-szerelői és gázhálózat-szerelői részre. Hogyan lehetne lépni afelé, hogy ezek külön OKJ-s szakmaszámú tevékenységek legyenek?
GM: Ez a kérdés az oktatási minisztérium hatáskörébe tartozik. A szövetség vagy a szakma valamelyik fóruma megküldheti a kérvényt az Oktatási Minisztérium illetékes főosztályára, az véleményezteti és lép az ügyben. Ez a hivatalos út, aminek évente neki lehet indulni.

VGF: Térjünk vissza a kontroll kérdéséhez. Szóval a gázhálózat-szerelők fölött elegendő felügyeletet gyakorol a MEÓ, viszont – egyelőre – nem lehet elválasztani őket a gázkészülék-szerelőktől. Node: a tűzoltóság statisztikái szerint Budapesten hosszú évek óta nem találkoztak olyan esettel, amikor a GÁZKÉSZÜLÉK-szerelő hanyagsága, rossz munkája miatt történt volna háztartási gázbaleset!
GM: Ennek ellentmondanék. Hozzánk érkeznek feljelentések kontármunkák miatt, csakhogy ezeket a feljelentéseket nagyrészt a gázszolgáltatók küldik. A gáztörvény alapján, ha egy szerelőt két alkalommal jogosan jelentenek fel – a Biztonságtechnikai Főfelügyelet vizsgálata alapján, – akkor visszavonjuk az igazolványát. Ezek az esetek azért nem kerülnek be a médiumokba, mert általában nem végződnek balesettel.

VGF: Hány igazolványt kellett már bevonniuk?
GM: Eddig egyet sem, de öt-hat olyan szerelőt regisztráltunk, akinek már megvolt az első figyelmeztetése. Én azt mondom, hogy már egy ilyen eset is döntő súllyal esne a latba. Amikor életekről van szó, nem szabad számolgatni.

VGF: Más téma. Miért kellett utánképzési időt kikötni, és az miért pont két év lett?
GM: A kérdés megválaszolása előtt meg kell mondanom, hogy hivatalunk 2000. november elsején vette át a gázszerelők nyilvántartásával kapcsolatos összes feladatot. Az átvételkor már egyéves csúszás volt a továbbképzéseknél. Ennek áthidalása úgy történt, hogy aki a követelményeknek megfelelt, annak egy évre automatikusan meghosszabbították az igazolványát. Jelenleg koordináljuk a képzést, a hét továbbképző intézményen keresztül. Nem mi vagyunk a jogalkotók, hanem a gazdasági miniszter. Mi véleményezünk és végrehajtunk. A két év szerintünk sem jó, optimálisabb lenne a három vagy a négy év, mi is ezt javasoljuk. Csakhogy a változtatás hosszú, vitákkal terhes folyamat, aminek nem könnyű a végére érni.

VGF: Miért más a továbbképzési idő egy mester, egy mérnök és mondjuk egy technikus esetében?
GM: A továbbképzési tapasztalataink alapján javasolni fogjuk, hogy ne legyen ilyen megkülönböztetés. Ezt is egységesíteni szeretnénk.

VGF: Kik nyerték a továbbképzések lebonyolítását és miért lettek ők a befutók?
GM: A Dunagáz Gázipari Oktatási és Minősítő Rt. /Dorog/, az Oktáv Továbbképző Központ /Esztergom/, az Eötvös József Szakképző és Szakiskola /Miskolc/, az Építésügyi Továbbképző és Vállalkozó Kft. /Budapest/, a Szily Kálmán Műszaki Középiskola /Budapest/, az Építőipari, Faipari Szakképző Iskola /Kaposvár/, valamint a Debreceni Egyetem Műszaki Főiskolai Kara tarthat tanfolyamot. Pályázatot írtunk ki, aminek különféle szempontjai voltak, mint a referenciák, tárgyi-személyi feltételek. A pályázat zsűrije ezen szempontok alapján pontozott, és a hét legtöbb pontot szerző intézmény lett a győztes. A héttagú zsűriben a GM jelölése alapján helyet kaptak a szaktárcák képviselői, a szakmai főosztályok, és egy személyt delegált a mi hivatalunk.

VGF: A tanfolyam ára negyven-ötvenezer forint között mozog. Ehhez hozzájöhet még az utazás, étkezés, esetenként szállás, no és a munkakiesés. Az összköltség felkúszhat száz-százhúszezer forintig. Nem tartják ezt soknak?
GM: Először is igen magas az önköltség. Nem mondom, hogy nem lefaragható, de magas. A terem, a tanár, a jegyzetek, az anyag és bizonyos nyereség. Máshol egy háromnapos tanfolyam vizsgával többszöröse ennek. Egyébként tudomásunk van arról, hogy van, ahol harmincötezerért csinálják ezt a tanfolyamot. Szóródnak az árak, előbb-utóbb kialakul, hogy az emberek odamennek, ahol olcsóbb. Egyébként már vannak kihelyezett tanfolyamok Szolnokon, Kecskeméten, Nyíregyházán, és mi támogatjuk, hogy még több legyen, hogy senkinek se kelljen messzire utaznia. Visszatérve az összegre, szerintem kifizetni sok, de továbbképzési díjként nem az. A mi szakvizsgánk kétnapos, vizsgával a végén, ez kóstál hatvanezer forintot.

VGF: Többen kifogásolták olvasóink közül, hogy erkölcsi bizonyítványt kell kiváltaniuk.
GM: Adataink alapján a gázszerelők egy része feketén dolgozik. Múltkor jött hozzám egy szerelő, aki majdhogynem kikérte magának, amikor a gázszerelő-igazolványa felől kérdeztem. Ez csak a szakmai oldal, de gondoljunk bele, hogy beengedünk a lakásunkba egy olyan embert, akinek nincs erkölcsi bizonyítványa. Az utóbbi időkben nem egy és nem kettő „úriember" akadt fenn a rostánkon a legkülönbözőbb okokból, amelyek között szerepelt a csalás, a sikkasztás, a halálos baleset okozása. A mai világban már mindenhol kérik az erkölcsit.

VGF: Csak majdnem mindenhol, mert a villanyszerelőtől nem kérik, csakúgy, mint a burkolótól és a többi mesterembertől, pedig azok is bemennek a lakásba.
GM: Igaz. Felmerült a kérdés bennünk is. Terveink között szerepel, hogy belátható időn belül a villanyszerelőktől, valamint az autó-motor szerelőktől is kérni fogjuk az erkölcsi bizonyítványt.

VGF: Utolsó kérdésünk: Szaklapunkhoz több olyan szerelő telefonált, írt levelet, akik azt mondták, ha ez marad a rendszer, nem vizsgáznak. Nem gondolják, hogy a rendelet miatt megszaporodik a kontárok száma, azoké, akik igazolvány nélkül dolgoznak?
GM: A jelek nem erre utalnak. 2001-ben közel ezren végezték el a tanfolyamot, 2002-re pedig már eddig többen jelentkeztek. Akinek szüksége van az igazolványra, aki komolyan veszi a szakmáját, az le fog vizsgázni. Végszóként hadd mondjak még annyit, hogy a mostanra kialakult rendszert mi sem tekintjük véglegesnek. A tanfolyamokon résztvevő szerelőknek lehetőségük van véleményük, javaslataik kifejtésére. Egy űrlapot, kérdőívet tölthetnek ki e célból, nekünk pedig szándékunkban áll az első negyedévében összeülni és megbeszélni a szükséges módosításokat, a vélemények figyelembevételével. Mindenképpen szerettük volna megvárni a változtatásokkal azt, hogy a szerelők véleményét is ki tudjuk kérni. Az önök lapjához valószínűleg negatív hangvételű hozzászólások érkeznek, ami valamilyen szinten természetes. A nálunk vizsgázók viszont, néhány ponttól eltekintve általában pozitívan nyilatkoznak a továbbképzésről.

Interjú


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem