A geotermikus energia épületgépészeti hasznosításának lehetőségei III.
2002/1-2. lapszám | Kónya Tamás | 3128 |
Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Termálvíz közvetlen hasznosítása fűtésre és használati melegvízként. Termálvíz energetikai célú hasznosításának egyik legegyszerűbb módja, amikor a termálvizet közvetlenül vezetjük a hőleadó radiátorokba. Innen a lehűlt termálvizet vagy csurgalékvízként elvezetjük, vagy továbbhasznosításra például használati melegvíz hőcserélőhöz vezetjük.
Termálvíz közvetlen hasznosítása fűtésre és használati melegvízként
Termálvíz energetikai célú hasznosításának egyik legegyszerűbb módja, amikor a termálvizet közvetlenül vezetjük a hőleadó radiátorokba. Innen a lehűlt termálvizet vagy csurgalékvízként elvezetjük, vagy továbbhasznosításra például használati melegvíz hőcserélőhöz vezetjük.
A 1. ábra szerinti hasznosítás jellemzői, korlátai:
- Kétségtelen előny, hogy nem bonyolult a rendszer, egyszerű, áttekinthető.
- Törekedni kell a több hőmérsékletszintű hasznosításra.
- Hátránya, hogy
- energiapazarló, rosszul szabályozható,
- a vízkövesedés és a korrózió az egész fűtési rendszert veszélyezteti, emiatt a termálvíz összetételétől nagyban függ az ilyen módon történő hasznosítás lehetősége,
- az elsődleges hasznosítás után elvezetett csurgalékvíz biztosan környezetszennyező.
Az 2. ábrán a hévízkút vizét közvetlenül vezetjük az épületek használati melegvíz csőhálózatába.
Ezt csak akkor tehetjük meg, ha a csapolókon kifolyó meleg víz
- hőmérséklete a szabványban előírt tartományban (40 -55 °C) van,
- kémiai összetétele megfelel az ivóvízre vonatkozó előírásoknak.
Ha a termálkút által felszínre hozott víz hőmérséklete magas és emiatt a megengedettnél melegebb víz folyna ki a csapolókból, a termálvizet előzetesen hűteni kell, például hideg víz hozzákeverésével.
Hideg víz bekeverése jelent akkor is megoldást, ha a termálvíz egyes kémiai összetevői a megengedettnél nagyobb koncentrációban vannak jelen. Higítással határérték alatti koncentráció állítható be, de csak abban az esetben, ha emiatt nem csökken le nagyon a vízhőmérséklet.
Természetesen az egész csőhálózat elvízkövesedésének és fokozott mértékű korróziójának veszélye itt is fennáll. Az elcsurgó lehűlt melegvíz /például a fürdőkád szennyvize/ a csatornahálózatba kerül, a környezetet kevéssé szennyezi, mert itt felhígul, elegyedik az egyéb házi szennyvizekkel.
Termálvíz hasznosítása hőcserélő közbeiktatásával
Az eddigiekkel szemben a hőcserélős hasznosításnak az az egyik legnagyobb előnye, hogy a termálvíz közvetlenül nem érintkezik az egész fűtési vagy használati melegvíz hálózattal, a hőleadókkal és egyéb gépészeti berendezésekkel. Vízkőkiválással, nagyobb mértékű korrózióval csak kisebb területen, a hőcserélővel bezáróan kell számolni. Jobbak a lehetőségei a központi hőmérséklet- szabályozásnak is. A 3. ábra szerint használati melegvizet állítunk elő közüzemi hidegvízből.
A 4. ábra szerint a lehűlt fűtési melegvizet az épület hőközpontjában elhelyezett hőcserélő segítségével melegítjük újra.
Az 5. ábra két különböző hőmérsékletszintű hőhasznosítást mutat be. Az első lépcsőben fűtési melegvizet, a másodikban használati melegvizet állítunk elő. Ehhez hasonló műszaki megoldásról lesz szó a következő részben.
Folytatjuk.
