Csodás csapok II.
2002/7-8. lapszám | Piskóty Miklós | 2468 |
Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az energiaárak és a víz- és csatornadíjak folyamatos emelkedése miatt egyre nagyobb jelentőséget kap az energiával és a vízzel való ésszerű takarékosság. A napi 150-250 literes fejenkénti vízfogyasztás a tibeti 1,5 l/fő/nap érték tükrében nyilvánvaló pazarlásnak tekinthető. De a cél nem is a fajlagos értékek radikális csökkentése, hiszen az csak a megszokott komfort rovására történhetne. Az armatúragyártók elsősorban olyan megoldásokon törik a fejüket, melyekkel a víz- és energiafelhasználás korlátozása a komfort észrevehető csökkentése nélkül is megvalósítható. Néhány éve jelentek meg a piacon az ún. „ECO kartussal” ellátott, különlegesen „víz- és energiatakarékos” mosdócsapok.
A víztakarékosság egyik eszközéről, a vízmennyiség-korlátozós kaszkád kifolyók alkalmazásáról már ejtettünk szót. A másik módszer az ún. „vízfék” beépítése. Ennek az a lényege, hogy a kar felemelését – azaz a vízmennyiség növelését – félúton, egy fék beépítésével, érezhetően megnehezítjük. Ezzel a kis ravaszsággal arra ösztönözzük a csap kezelőjét, hogy elégedjen meg a fél vízmennyiséggel. A „vízfék”-kel bíró csapok kaszkád kifolyója ebből a csökkentett vízmennyiségből is olyan sok vizet varázsol, hogy az a mosdónál végzendő műveletek döntő hányadánál bőven elegendőnek bizonyul. De ha például egy edény megtöltése céljából nagyobb vízmennyiséget szeretnénk csapolni, akkor a vízfék ellenállását egy kis erővel legyőzve szabad utat nyithatunk a vízáradatnak.
Az energiával egyrészt úgy takarékoskodhatunk, hogy kevesebb meleg vizet használunk el; a mennyiség-korlátozós kaszkád kifolyók és a vízfék ezt a célt is szolgálják. A másik energiatakarékossági módszer az, hogy különböző trükkökkel, finoman rávesszük a kezelőt, hogy csak akkor használjon meleg vizet, ha arra tényleg szüksége van, de lehetőleg akkor se csapoljon sok túl meleg vizet. A gyakorlat azt mutatja, hogy az egykaros csapok karját esztétikai okokból, természetes, középső helyzetében szokták hagyni, és a vízvételkor a kart egy mozdulattal teljesen kinyitják. Ekkor a csapból elvben fele-fele arányban kevert, meleg víznek kellene folynia. A hőtermelő és a csapoló közötti nagy távolság és a cirkulációs vezetékek hiánya miatt a meleg víz a tisztálkodás rövid ideje alatt általában meg sem érkezik a csaphoz, s ezért mindenképpen hideg vízzel mossuk meg a kezünket. Ezzel szemben a csővezetékbe kerülő, fel sem használt víz felmelegítésének költségeit az energiaszolgáltató kíméletlenül bevasalja rajtunk. Ezt a problémát oldják meg az ún. „hideg víz középállású csapok”, melyekből a kar természetes, középső helyzetében mindenkor csak hideg vizet csapolhatunk. Meleg vízhez csupán úgy juthatunk, hogy meleg víz vételi szándékunkat és az ezzel járó költségek viselésének vállalását a csap karjának tudatos balra fordításával deklaráljuk.
Megbízható mérési eredmények bizonyítják, hogy ezzel a szellemes megoldással a víz melegítésére fordított energia 55%-a takarítható meg. Az egykaros csapot nemcsak kinyitni, hanem elfordítani is könnyű. Ha a kart figyelmetlenül túlságosan balra fordítjuk, akkor váratlanul és feleslegesen forró víz folyhat a csapból. Ennek elkerülésére szolgálnak az „energiafék”. Az energiafék a kar meleg irányba történő elfordításakor, félúton lép működésbe. A csapból ebben az állásban kellemes, közepes hőfokú víz folyik, de ha a kart – az energiafék ellenállását legyőzve – tovább fordítjuk, akkor akár forró vizet is csapolhatunk. Az energiafék biztonsági célokat is szolgál, de egyben energiatakarékosságra is ösztönöz. A forgalomba kerülő csapoknak rendelkezniük kell az ÉMI által kiadott „Építőipari műszaki engedéllyel”. Az eladáskor mellékelni kell a garanciajegyet és a magyar nyelvű szerelési és használati utasítást. Sok kellemetlenséget előzhet meg, ha gyártó a csap tisztítására és ápolására vonatkozó, magyar nyelvű tájékoztatót is ad. Ez utóbbi különösen a sérülékenyebb, kényes, színes csapok esetében fontos.
A csap tartós fogyasztási cikk! Egy komoly gyártó legalább 5 év garanciát vállal termékeire, de egy jó csap kisebb alkatrész-cserével évtizedekig képes működni. Ezért rendkívül fontos, hogy lehetőleg olyan csapot vásároljunk, mely szakszervizzel rendelkezik, és az alkatrész ellátása hosszútávon is biztosított. A megfelelő csap kiválasztása – mint láttuk – nem egyszerű feladat, hiszen több szempont figyelembevételével kell döntésre jutni. Alaptételként kimondható, hogy túl olcsón nem lehet jó csapot venni, de a jó csap sokszorosan megszolgálja az árát. Ezért a csap vásárlásakor érdemes alaposan tájékozódni, és a kereskedők véleményén kívül a saját termékeinek műszaki adottságait legjobban ismerő gyári ügyfélszolgálatok tanácsait is figyelembe venni!
