Egyszerűsített vállalkozási adó (EVA)
2003. január 1-jétől (tervezet)
2002/7-8. lapszám | Tomcsányi Erzsébet | 2660 |
Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az egyszerűsített vállalkozási adó tervezete jelenleg még nagyon kiforratlan állapotban van, dolgoznak rajta a törvényalkotók. Mégis fontos, hogy tudjunk arról, milyen változások fognak bekövetkezni 2003. január 1-jétől, hogy átgondolhassuk az új lehetőségeket vállalkozásunk keretei között.
Jelenleg körülbelül 500 000 olyan vállalkozás van, amelynek árbevétele nem haladja meg a 10 000 000 forintot. Elképzelhető, hogy ezek száma növekedni fog a kedvezőbb adózás miatt. Új cégek jöhetnek létre, vagy átalakulással, vagy kiválással, szétválással növekedhet a számuk. Jelenleg nagyon sok nehezen vagy egyáltalán nem működő cég van a gazdaságban, amelyek tulajdonosváltással működőképessé válhatnak. Az egyszerűsített vállalkozási adót a tervezet szerint az egyéni vállalkozók, a betéti társaságok, kft.-k akkor alkalmazhatják, ha az árbevételük nem haladja meg a törvényben megadott összeghatárt. A tervezett értékhatár 10 000 000 forint, kiskereskedelmi tevékenység esetében 25 000 000 forint.
Elsősorban azoknak a vállalkozásoknak éri meg az egyszerűsített vállalkozási adót választani, ahol alacsony költséghányaddal dolgoznak. Az egyszerűsített vállalkozási adó megfizetésével a vállalkozások teljesítik a társasági adó, az általános forgalmi adó, a cégautó adójának, illetve az osztalék adó kötelezettségét. Az egyszerűsített vállalkozási adó tervezett mértéke az árbevétel 15%-a. Természetesen az egyszerűsített vállalkozási adó mellett a vállalkozásnak meg kell fizetnie a tb-járulékot, személyi jövedelemadót, helyi adókat.
Az egyszerűsített vállalkozási adó előnye az adómegtakarításon túl, hogy alkalmazóinak egyszerűbb lesz a könyvvezetése. Tévhit azonban az, hogy nem lesz szükség a vállalkozások működéséhez szükséges költségek számláira, hiszen azok nem csak az adózás szempontjából lényegesek, hanem a vállalkozás vagyonával való elszámolásnál is fontos bizonylatok. A számlát nem lehet nélkülözni. Aki teljesít, annak számlát kell kiállítania, a számlát pedig a befogadónak nyilvántartásában rögzítenie kell. A helyi iparűzési adónál, az adó alapjának megállapításánál sem nélkülözhetők a költségeket igazoló számlák.
További előnye lesz az egyszerűsített vállalkozási adónak, hogy egyszerűbbé válik az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által tartott ellenőrzés is. Az egyszerűsített vállalkozási adó témájára a törvény elfogadása után visszatérünk.
