Beüzemelés, karbantartás
2003/11. lapszám | Veresegyházi Béla | 7077 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Sorozatunk első darabjában a készülékszerelő szakma alapjairól írunk.
A szervizes munkájának nagy részét a beüzemelés és a karbantartás teszi ki. Ha valamilyen hibához hívják ki, valószínűleg azt is vissza lehet vezetni valamilyen felszereléskori hiányossághoz, netán a karbantartás, ellenőrzés hiányához.
A megrendelő számára a beüzemeléssel kezdődik minden, már ha az optimális esetet tételezzük fel. Sajnos előfordul, hogy nincs beüzemelés, mert nincs MEO, gázterv, engedély… Maradva az alaphelyzetnél a szervizes kolléga kimegy a tetthelyre, ahol jó, ha ott van a kivitelező is. Az ő jelenléte azért fontos, mert szakmabeli, és tud válaszolni a szervizes kérdéseire, illetve ha ott van, biztos, hogy az engedélyek is megvannak. A kivitelező ismeri a helyi „specialitásokat”, például tudja, hogy merre mennek a villanyvezetékek, ami nélkülözhetetlen információ teszem azt a termosztát bekötésénél.
A beüzemelés valószínűleg – a szervizes szempontjából – legnehezebb része a megrendelővel való tárgyalás, hiszen nem egy bonyolult dolog üzemkész állapotba hozni a cirkót, bekötni a termosztátot. A vevő viszont nem szakember, számára a kazán sokszor kicsit ijesztő és veszélyes mechanikus szerkezet, aminek irányítása, „uralma alá hajtása” nem kis feladat. Éppen ezért fontos, hogy a szervizes nagyon gondosan elmagyarázza az általa átadott készülék használatát.
Egy lakás vagy ház fűtését, használati melegvíz-ellátását szolgáló kazán kezelőpanelje persze nem haladhat meg bizonyos bonyolultsági fokot, ugyanígy a termosztáté sem. Ma, amikor a mobiltelefon és a számítógép idejét éljük, valószínűleg egy ötéves kisgyermek is elboldogulna vele. A probléma az, hogy kevesen veszik a fáradtságot, hogy elolvassák a használati, kezelési útmutatót, ezért nem kárba veszett fáradtság a részletes magyarázat. Sok fölösleges telefonhívás, kiszállási díj, bosszúság megspórolható így mind a szervizesnek, mind a felhasználónak. A kezelési útmutató mellett hangsúlyozni kell a rendszeres karbantartás fontosságát, ami a biztonságunk és a pénztárcánk szempontjából is lényeges. Fontos felhívni a figyelmet a szellőztetés, levegőutánpótlás szükségességére, ha az nem látszik biztosítottnak. A készülékszerelő sok olyan dolgot észrevehet, amit a kivitelező – figyelmetlenségből, hanyagságból, hozzá nem értésből – hibásan oldott meg. Ő a végső szűrő, aki felelősséget vállal a berendezésért, és ezért áttételesen a lakók életéért. Sajnos nem csak „profi” kivitelezők vannak, ezért a beüzemelést végző szakembernek a MEO-engedélytől kezdve a termosztatikus radiátorszelepig (amelyet nem szabad a termosztát szobájába, illetve a fürdőszobába szerelni) mindenre oda kell figyelnie.
Íme egy példa a bizonytalan vevőre. A szervizes kolléga egy évvel a beüzemelés után kiment karbantartani. Általában ilyenkor a feleség van otthon – övé a házimunka –, így történt ez akkor is. Az aszszonyka panaszkodott, hogy nem elég meleg a HMV. Kollégánk válasza az volt, hogy fojtani kellene rajta, mert a cirkó kb. 12 liter meleg vizet termel percenként, a csapból ugyanakkor 16 liter folyik ki. Ha ezt egyensúlyba hozza, akkor megfelelő hőfokú vízhez jutnak, mint ahogy ezt egy éve a tisztelt férjurának is elmondta, aki akkor azt válaszolta, hogy majd megtanácskozza a feleségével. Aztán ez valahogy szép csöndben elfelejtődött, és minden maradt a régiben – kis kellemetlenség, együtt lehet vele élni.
A karbantartás sem ördöngösség. Két fő része van: a vízkő elleni küzdelem és a portalanítás. A portalanításnál a legfontosabb az égőtálca vízsugárral való átmosása, mert ha ez nem történik meg, akkor a gázzal együtt a porcicák is égnek, illetve a lamellák megtisztítása, kiporszívózása, megfújása.
A vízkövesedésről következő cikkünkben írunk.
