Légszomj
2003/11. lapszám | Meyer József | 10 089 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Most, hogy javában tart a fűtési idény, már túl vagyunk a légtelenítési feladatainkon. Nem csörgedezik a patak a radiátorokban, már nem riadunk föl legszebb álmunkból a varatykoló áramlási zajok miatt.
A klasszikus, vasba öntött radiátoros fűtési rendszerek beindítása házmesteri szinten sem okozhat problémát, amennyiben a rendszer már több fűtési időszakot is kiszolgált. Az elburkolt csőkígyóval történő, alacsony hőmérsékletű előremenő vízzel fűtő hálózatoknál sem közömbös az, hogy a légtelenítést hogyan oldjuk meg. Számos esetben adódhatnak kényszerhelyzetek, amint azt az ábra is jól mutatja. Itt az építészeti lehetőségek miatt nem lehet megvalósítani a kívánatos, szabályos, magas pontú előremenő csatlakozást. Az a körülmény, miszerint – netán – két kötési idő osztja meg a teherviselő szerkezet építőanyagát, födémfűtési feladat ritkán adódik, még érdemes kitérni rá. Előre csövezett, modulba rendezett egységekből alakulnak ki a zónák. Ezeket a paneleket állítható távtartókkal, alulról feltámasztva szintezzük, bekötjük a gerincvezetékbe, sikeres próbát követően feltöltve, üzemkész állapotban adjuk át a betonozó kollégáinknak. Bármilyen hihetetlen, de gépészeti felújítási munkánk során meglévő, utólag beépített, kisebb felületű padlófűtésnél is találkoztunk már hasonló kialakítással. A szerelő kolléga nem talált légtelenítési magas pontot és a szokásosnál többet vesződött a fűtőkörrel, mire be tudta indítani.
Új építéseknél is adódhatnak – elsősorban padlószinttel kapcsolatos – gondok. Társasház megvalósítása során a megrendelő utólag módosított az elképzelésein. A fürdőszobákba padlófűtést kért, ami persze nem szerepelt az eredeti dokumentációban. Az irányító felelős építész komolyan fontolgatta a ház vázszerkezetének módosítását(!) annak érdekében, hogy továbbra is tarthassa a belmagasságot. Ilyen esetekben előfordulhat, hogyha a 20-as padlófűtési csövünk helyett a PE 6×1 mm-es regisztercsövet választjuk, nyerünk néhány centimétert a rétegrendben, és a 4 mm-es belső átmérő kapillárishatása folytán a légtelenítés kényelmessé válik. Nem elhanyagolható előnye az is, hogy a csövek osztásköze 6-8 cm lehet. A katalógusok adatai szerint e regisztercső max. 60 °C vízhőmérséklet és 5 bar üzemi nyomásig jól megfelel, de az oxigéndiffúzió miatt ezt a fűtési módot le kell választanunk a radiátoros körről. Másrészt a feltöltést kezelt és szűrt vízzel kell végrehajtanunk. Közismert, hogy itt úgy a hőcserélő, mint a zárt tágulási tartály csak korrózióálló kivitelű lehet.
A Tichelmann-elv hagyományainak megfelelve a tervezői segédlet kitér arra, hogy érdemes egyforma hosszúságú körökkel dolgoznunk, amennyiben kiterjedtebb rendszert alakítunk ki. Ez a szemlélet érvényesült a rajz szerinti födémfűtésnél is, ahol a modulméreteket is lehetséges mértékig egyformára választották. A padlófűtési csöveknél előfordult már, hogy a 20-as méret alkalmazásánál a tervező 7 cm-es osztást írt elő, amit a forgalmazó az ajánlatában felülbírált, azt 15 cm-re változtatta. Kétségtelen, hogy püspöki pásztorbotra emlékeztető kanyarulatok kialakításával még a 20-as cső is sűríthető. Ilyen vitás esetek során – tiszteletben tartva az ellenérdekeltek szempontjait – a fektetéshez szükséges profillemezekkel helyettesíthetjük az acélhálót, így a pogácsás szerkezetnek köszönhetően könnyen és gyorsan fektethetjük le a csőkígyót.
Végül egy tervezési problémát is megemlíthetünk. Új kulturális létesítmény kiviteli tervében találkoztunk olyan VPE-cső padlófűtési körhosszakkal, melyek jóval meghaladták a 120 métert. A PE 6x1-es regisztercső tervezési segédlet szerint körönkénti 221 méteres összes hoszszúsága még megengedett, így ilyen esetekben is megfontolható a 20-as cső helyettesítése, tervmódosítással. A dilatáció elúsztatásával kapcsolatosan van némi eltérés a falfűtési és padlófűtési rendszerek kialakításában, ami felbátoríthat minket annak felvetésére, hogy a klasszikus padlófűtési rétegrendben azt esetleg egyenirányítsuk. Vagyis a helyiséget négyszög alakban határoló falaknál most teljesen záródó, körítő dilatációs csíkot „felezhetnénk” összefüggő, de csak félkerületnyi eltartás biztosításával az átlagos méretű helyiségekben. Hogy ez milyen hatással lehet a padlóburkolatokra? Feltérképezhetnénk a már megvalósult padlófűtéseket a járófelület kialakítása szerint: a burkoló mester miféle elasztikus anyagot alkalmazott a dilatációs csíkok felett és milyen szélességben?
