Adóhatósági ellenőrzés
2004/12. lapszám | Tomcsányi Erzsébet | 4330 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Adóhatósági ellenőrzés során az adóhatóság minden esetben vizsgálhatja a vállalkozás könyvelésének helyességét, a különböző adónemek bevallásait, a különböző adónemek határidőben történő megfizetését. Az ellenőrzés során sor kerül a bevallások egyeztetésére az adófolyószámlával és a könyveléssel.
Adóhatósági ellenőrzés során az adóhatóság gyakran vizsgálja, hogy a vállalkozás eleget tett-e a szigorú számadási kötelezettségének. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot, a nyomtatványt kibocsátót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatokról, nyomtatványokról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személynek olyan nyilvántartást kell vezetni, amely biztosítja azok elszámoltatását.
Adóhatósági ellenőrzés során az adóhatóság késedelmi pótlékot, adóbírságot, mulasztási bírságot állapíthat meg. Az adóhatóság határozatának jogerőre emelkedésének napján az adóhatóság által megállapított késedelmi pótlékot, adóbírságot, mulasztási bírságot az egyéb ráfordítások között kell könyvelni. Gyakran előforduló hiba, hogy a könyvelők elfelejtik könyvelni a megállapított tételeket. Emiatt a befizetett késedelmi pótlék, adóbírság, mulasztási bírság összegei nem jelennek meg befizetési kötelezettségként. A könyvelésben emiatt tévesen túlfizetés állapítható meg. Ezt a hibát tovább halmozza a nem létező túlfizetés miatti adófizetés elmaradása. Ez további késedelmi pótlék, adóbírság, mulasztási bírság alapját képezheti. A megállapított késedelmi pótlék, adóbírság, mulasztási bírság összegével minden esetben növelni kell az adózás előtti eredményt, ezzel növelve a társasági adó alapját. Emiatt nagymértékben megnövekedhet a fizetendő társasági adó.
Késedelmi pótlék
Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a jegybanki alapkamat kétszerese. Kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén az adóhatóság vezetője későbbi időpontot is megállapíthat a pótlékfizetés kezdő napjaként. Utólagos adóellenőrzés során megállapított adóhiány késedelmi pótléka legfeljebb 3 évre számítható fel. Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.
Az adóhatóság a késedelmi pótléktartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti), különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély vagy vállalkozás gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. A késedelmi pótlék alapját csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott, az esedékesség időpontjában más adóval kapcsolatban fennálló túlfizetés összegével. Az adóhatóság összehasonlítja az adózó bevallását, igénylését, illetve a határozattal előírt kötelezettségét a befizetett, a visszaigényelt adóval, adóelőleggel, és ennek alapján a késedelmi pótlékot megállapítja.
Adóbírság
Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50%-a. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be adó-visszaigénylését, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg. Adóhiánynak minősül az adózó terhére megállapított adókülönbözet. Az adóbírság mértéke kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén mérsékelhető, ha a körülményekből megállapítható, hogy az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el. Ezt bizonyíthatja például az a tény, hogy a jogszabályok értelmezésére állásfoglalást kért az adóhatóságtól vagy a Pénzügyminisztériumtól. Az adóbírság mérséklésénél mérlegelni kell az adóhiány nagyságát, keletkezésének körülményeit, az adózó jogellenes magatartásának súlyát, gyakoriságát.
Mulasztási bírság
Ha az adózó a bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki, akkor mulasztási bírságot fizet. Ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó a bevallási kötelezettségét nem teljesítette, 200 000 forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki, és ezzel egyidejűleg az adózót teljesítésre hívja fel.
Tomcsányi Erzsébet
