Box a szén-monoxiddal

2004/11. lapszám | Orbán Sándor |  15 028 |

Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Ez az a téma, amiről nem lehet eleget írni és beszélni. Sajnos hazánkban évről évre egyre több füstgázbaleset van, de remélem, ez a tendencia hamarosan megfordul! Ezt az újságot sokan olvassák; gépészek, kereskedők, szakemberek, talán még laikusok is. Szeretnék most arról írni, mit lehet szerintem tenni a balesetek elkerülése érdekében.

Boksz a szén-monoxiddal

Mivel részletesen papírra vetve még nem találkoztam azzal, hogyan jön létre a gázkészülék működésénél a füstgáz-visszaáramlás, ezért ezzel kezdeném. A kémények hibájáról nem kell sokat beszélni, ha nincs huzat (a kémény rossz állapota miatt), a füstgáz visszaáramlik és a modernebb gázkészülékek ilyenkor kikapcsolnak. Mitől kapcsolnak ki? Itt hívnám fel a kereskedők figyelmét arra, hogy miért jó a cirko-vízmelegítő mellé ajánlani és eladni szén-monoxid-érzékelő berendezést. A gázkészülékek deflektor (huzatmegszakító) részén van elhelyezve egy HŐMÉRSÉKLET(!!!)-érzékelő, amit mi szervizesek sztemkó-nak vagy ntc-nek nevezünk. Ez a szerkezet érzékeli, ha a füstgáz nem a kémény felé távozik, hanem a belső légtérbe, és leállítja a készüléket. Miért lényeges a hőmérséklet szó? Tudomásom szerint nincs ma a piacon olyan gázkészülék, amely képes a levegőt analizálni és a szén-monoxid jelenlétét megállapítani. A sztemkó-ntc kizárólag a magasabb hőmérsékletet érzékeli, azt nem, hogy van-e a levegőben CO vagy nincs.

Mi van akkor, ha a füstgáz nem a deflektoron jön vissza? Mert ilyesmi is megtörténhet, és ebből van a balesetek zöme! Nem véletlenül szokták hangsúlyozni a szakemberek az évenkénti karbantartás fontosságát. Amennyiben egy cirkó-vízmelegítő nincs egy évben legalább egyszer kitakarítva, úgy a por, szösz lerakódik a készüléken, és ez korom kialakulásához vezet. A gáz elégetéséhez oxigénre van szükség, ezért össze kell keverni a levegővel. Ezt az elégetés előtti utolsó ponton, az égőtálcában végezzük el, mert a gáz-levegő keverék egy ún. robbanó elegy. Az égőtálca elején fúvókasor van. A fúvóka nagy sebességgel belövi a gázt az égőbe, és így az levegőt szív magával. A kosz azokat a nyílásokat zárja el, ahol a levegőt a gáz be tudja szívni, és így oxigén hiányában tökéletlen lesz az égés, létrejön a korom, ami berakódik a készülék hőcserélőjébe, elzárva ezzel a füstgáz útját a DEFLEKTOR ALATT! Ezzel még nincs vége, mert a füstgáz visszahömpölyög a tűztéren belül, és az égőtálcába bekerülve (mivel a CO éghető) újra elég, és rettenetesen feldúsul. Olyan koncentrációban tud megjelenni ilyenkor a CO, ami 1 PERC alatt meg tudja ölni az embert! A modern cirkók ebben az esetben nem kapcsolnak ki, hiába van rajtuk füstgáz-visszaáramlás gátló.

Nem egy végfelhasználótól hallottam már, hogy „Ó, az én cirkóm az biztonságos, ebben van mindenféle érzékelő!”. Ilyenkor fel szoktam világosítani az ügyfelet, felvázolom, amit itt leírtam és egy kicsit megrémítem, a saját szemszögéből mesélem el, hogyan is jöhet létre egy baleset. A reakció érdekes. Döbbenet és ígérethegyek, „Veszek egy érzékelőt, és ezentúl mindig megcsináltatom a karbantartást!”. Egy évvel ezelőtt nagyon sok ügyfélnél „reklámoztam” ezt a dolgot, és most sokukhoz visszatértem, mert kérték a karbantartást, de CO-érzékelőt egyetlen egy embernél találtam! Kb. 10 000-30 000 Ft között mozognak a szén-monoxid érzékelők, de ami nem égető probléma, arra nehezebben áldozunk.

A cikket azzal a kérdésfelvetéssel kezdtem, hogy mit lehet tenni a balesetek elkerülése érdekében? Tervezők, kivitelezők, készülékszerelők, kereskedők és végfelhasználók mind tehetnek valamit!

A tervező, amennyiben a készülék a lakásban van, akkor zárt égésterű készüléket tervezzen be! A zárt égésterű készülék tűztere légmentesen el van választva a belső légtértől, és az égéshez szükséges levegőt is kintről szívja. Ne az legyen a szempont, hogy csak akkor kell „turbós” készülék, ha a kémény messze van vagy nem lehet másképp megoldani! Legyen a lakásban elsődleges a „turbós”, és ha nem lehet elkerülni, csak akkor legyen kéményes! Egy zárt égésterű készüléknél ki van zárva a füstgázbaleset, nem jelentkezik vákuumhatás, amit a fokozott légzárású nyílászárók idéznek elő, és a konyhai páraelszívót, vagy a WC-szellőztető ventilátort is nyugodtan lehet használni, mert nem tudják visszaszívni a füstgázt a kéményből! A kivitelezőket sokszor keresik meg az ügyfelek tanácsért. „Milyen készüléket vegyek?”. Ki kell hangsúlyozni a „turbós” készülékek biztonságosságát füstgáz szempontból! Általában 20 000-30 000 forinttal kerül többe egy zárt égésterű készülék, mint a kéményes változata, pont annyival, amennyi a CO-érzékelő ára, de a kéménybélelésnél olcsóbb és biztonságosabb!

A készülékszerelők járnak az ügyfél lakásában, ők szembesülnek egy-egy szabálytalansággal, problémával, amikor a készülék már működik. Minden kiszállás során figyeljünk a szellőzőnyílások meglétére (sokszor felújításnál, ajtócserénél eltüntetik), figyeljünk a füstcső állapotára, illeszkedésére, a bilincselésre, hiszen nem lehet tudni, előttünk mit csináltak a helyiségben esetlegesen a festők, burkolók. A szabálytalanságok megszüntetésére, a hiba kijavítására hívjuk fel a tulajdonos figyelmét, és ezeket a számlára is írjuk fel, és írassuk vele alá! Sajnos sokszor pszichológusként kell fellépni! Tudjuk, milyen az az ügyfél, aki legyintget, és közben mondogatja: jó-jó, csak menjünk már. Ilyenkor érdemes elmesélni, hogy az adott hibából milyen baleset történhet, mintha vele történne! Elég hatékonyan működik. Ajánljuk a kéményes készülékekhez a CO-érzékelőt!

A kereskedők szintén ajánlják a már működő és a most vásárolt kéményes készülékekhez is a CO-érzékelő berendezést, a fent leírtak alapján el tudják mondani, hogy a gázkészülékek visszaáramlás-gátlója miért is nem véd meg minden balesettől!

A végfelhasználó tartson be minden előírást! Melyik az olcsóbb? Ha megkerüli a gázmeót, kéményseprői szakvéleményt, vagy egy temetés? Morbid és durva, de ez az igazság! A gázkészülék veszélyes üzem, ne játsszon vele! Kövessen el mindent a balesetek elkerülése érdekében, mert ha már baj van, azt nehezebb orvosolni, mint megelőzni. Helyezzen el szén-monoxid-érzékelőt a kéményes gázkészüléke közelében! Évente legalább egyszer tisztíttassa ki a gázkészülékét! Amennyiben a készülék helyiségében felújítási munkákat végeztek (festés, burkolás), hívjon készülékszerelőt, és mondja el neki, hogy mit csináltak (levették a készüléket a falról, levették a füstcsövet, esetleg volt egy füstcsőbilincs a falon, de a festő azt mondta, hogy nem kell). Ne engedjen kontárt hozzányúlni a készülékhez, zavarja el az illetőt, ha látja hogy a „szerelő” nem ért hozzá, és inkább keressen más fűtési megoldást, amíg szakembert talál! Készülékcserénél a szabályok betartása mellett válassza a zárt égésterű készüléket! Ha gázszagot érez vagy szédül, fáj a feje, hányingere van, a készülékből furcsa hangok jönnek, mintha furcsán égne és nehéz, fojtó a levegő, akkor azonnal zárja el a készülék alatti gázcsapot, nyisson ajtót-ablakot és hívjon gázszerelőt! Itt leírtam a gázszagot is, de a füstgázról tudni kell, hogy színtelen-szagtalan. A szén-monoxid jelenlétét (ha nincs érzékelő) csak a tünetekről lehet felismerni. Nehéz, fojtó levegő, szédülés, fáradtság-levertség, fejfájás, hányinger. Ha ilyen jeleket tapasztal, nagyon gyorsan kell cselekedni, mert ahogyan már feljebb is említettem, a koncentrációtól függően akár egy perc alatt is beállhat az eszméletvesztés és a halál. Az ember még a tudatánál van, de a kezei-lábai már nem mozognak egy erősebb szén-monoxid-mérgezésnél, tehát becsapós!

Tisztelt olvasók! Vegyük fel a kesztyűt a szén-monoxid ellen, és kérem, gondolkodjanak el azon, hogy a saját területükön mit tudnának tenni a balesetek számának csökkentése, a biztonság növelése-fokozása érdekében, hogy a rokonaink, barátaink, ismerőseink, embertársaink nyugodtabban, biztonságban alhassanak!

COCO-érzékelő