A számvitelről szóló törvény módosítása
2005/12. lapszám | Tomcsányi Erzsébet | 3487 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A számvitelről szóló törvény módosítását az Országgyűlés a 2005. október 17-ei ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja 2005. október 21. volt. A módosítások 2006. január 1-jén lépnek hatályba. Az új rendelkezések döntő részét már a 2005. évi beszámoló elkészítésénél is lehet alkalmazni.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása elsősorban egyszerűsítési célokat szolgál. A módosítással csökkennek a törvény hatálya alá tartozó vállalkozások adminisztrációs kötelezettségei. A módosítás néhány pontosító, kiegészítő rendelkezést is tartalmaz, amelyek elsősorban a gyakorlatban felmerült kérdések egyértelmű rendezését segítik.
- Megváltozott az egyösszegű, terv szerinti értékcsökkenési leírás értékhatára. 50 ezer forint helyett 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke számolható el egy összegben – a vállalkozó döntésétől függően – a használatba vételkor értékcsökkenési leírásként. Az erről szóló döntésnek meg kell jelennie a számviteli politika módosításában. Ellenkező esetben jogtalanul elszámolt költség keletkezik, amely alapján társasági adóhiányt állapíthatnak meg utólagos adórevízió esetében.
- A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani. A magyar nyelven kiállított bizonylaton az adatok más nyelv(ek)en is feltüntethetők. A számviteli bizonylatot az előzőkben foglaltaktól eltérően, ha az eltérést az adott gazdasági művelet, esemény, illetve intézkedés jellemzői indokolják, idegen nyelven is ki lehet állítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve a befogadott idegen nyelvű bizonylaton azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek – a könyvviteli nyilvántartásokban történő rögzítést megelőzően –, belső szabályzatban meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni.
- A devizában történő beszámoló-készítés és könyvvezetés a módosítást megelőzően csak a devizakülföldi, illetve korábban arra jogot szerzett társaságok számára volt megengedett. A módosítást követően a devizában történő beszámoló-készítés és könyvvezetés lehetősége kiterjed minden olyan vállalkozásra, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme a forinttól eltérő konvertibilis deviza. Azok a vállalkozások, amelyeknél a bevételek, költségek és ráfordítások együttes összege, valamint a pénzügyi eszközök és kötelezettségek együttes értéke – az előző és a tárgyévi üzleti évben külön-külön – legalább 75%-ban az adott devizában merül fel. A mérlegen kívüli tételeket az összesítésnél figyelembe venni nem lehet. Ha egy vállalkozás él a devizában történő beszámoló-készítés és könyvvezetés lehetőségével, abban az esetben választását a létesítő okiratban rögzítenie kell.
- Hiánypótló rendelkezés teszi egyértelművé, hogy a befejezetlen szolgáltatás értékét a mérleg készítésekor a befejezetlen termelés tételében kell kimutatni. A szolgáltatás értékét a szolgáltatás érdekében felmerült tényleges közvetlen költségen kell nyilvántartásba venni a saját termelésű készletek állományváltozásával szemben, amely egyben annak mérlegértékét jelenti.
- Az Európai Unióhoz történt csatlakozással átalakításra került a hazai támogatási rendszer. Gyakorivá váltak az olyan támogatások, amelyek lebonyolítására, folyósítására nem az állami adóhatóság közreműködésével, hanem új intézmények segítségével kerül sor. Az új támogatási rendszer működését és az összemérés elvének érvényesülését segíti elő az a módosítás, amely alapján a mérlegkészítés időpontjáig igényelt (járó) támogatás, juttatás bevételként elszámolható. Az egyéb bevételek között kell kimutatni a költségek (ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – az adóhatóságtól, jogszabály által meghatározott szervezettől megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig – a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően – igényelt (járó) támogatás, juttatás öszszegét.
- 2006. január 1-jétől megszűnik a lehetősége a devizahitelt érintő, év végi, nem realizált árfolyamveszteség halasztott ráfordításként való elhatárolásának. Ezzel összefüggésben hatályát veszti az elhatárolt árfolyamveszteség miatt képzett céltartalék, továbbá a képzett céltartalék feloldására vonatkozó előírás.
- Tovább egyszerűsödik az egyszerűsített éves beszámolót készítők kiegészítő melléklete.
