Vállalkozói járulék 2005. január 1-től

2005/1-2. lapszám | Tomcsányi Erzsébet |  3066 |

Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot fizet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra a személyre, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és munkaideje eléri a heti 36 órát.

A vállalkozókat magánszemélyként vállalkozói járulék terheli 2005. január 1-től, amennyiben nincs 36 órát elérő alkalmazotti jogviszonyuk. Ezt a járulékot a vállalkozók nem számolhatják el a vállalkozás költségei között.

Az egyéni és a társas vállalkozó az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem után 4 százalékos mértékű vállalkozói járulékot fizet. Ez a rendelkezés nem vonatkozik arra a személyre, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált. Nem kell vállalkozói járulékot fizetnie annak az egyéni és társas vállalkozónak, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűleg munkaviszonyban is áll, és munkaideje eléri a heti 36 órát.

Az egyéni vállalkozó köteles a vállalkozói járulékot negyedévenként a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetni az illetékes állami adóhatóságnak úgy, hogy a járulékalap éves szinten elérje legalább a minimálbér naptári évre számított összegét. Járulékbevallási kötelezettségét az adózás rendjéről szóló törvény szabályai szerint, az adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallása, az egyszerűsített vállalkozói adózást választó egyéni vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adó bevallása részeként köteles teljesíteni.

A társas vállalkozó a vállalkozói járulékot az önadózás szabályai szerint állapítja meg, és a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg az illetékes állami adóhatóságnak. Bevallási kötelezettségét az adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallásával egyidejűleg teljesíti. A vállalkozói járulékot éves szinten a minimálbér után akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozó részére jövedelmet nem fizettek, és a tárgyév folyamán, a tárgyhónapig bezárólag a megfizetett járulék nem éri el a minimálbér alapulvételével számított járulék összegét. A kötelezettségek teljesítése tekintetében az Art. kerekítési szabályai nem alkalmazhatók.

Fontos annak pontos ismerete, hogy kit kell egyéni vállalkozónak, illetve társas vállalkozónak tekinteni. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint egyéni vállalkozó:

1. a vállalkozói igazolvánnyal rendelkező természetes személy;
2. a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi, falugondnoki, tanyagondnoki vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (a továbbiakban együtt: egészségügyi vállalkozó);
3. az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd);
4. az egyéni szabadalmi ügyvivő;
5. a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző;
6. a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.

Kezdő egyéni vállalkozó: egyéni vállalkozó tevékenységet kezdőnek minősül valaki a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig. Nem minősül tevékenységet kezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenysége megszűnésének napját követően ismételten egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy vállalkozásának megszűnése és új vállalkozásának megkezdése között egy teljes naptári év nem telt el.

Társas vállalkozás:

1. a közkereseti társaság,
2. a betéti társaság,
3. a korlátolt felelősségű társaság,
4. a közhasznú társaság,
5. a közös vállalat,
6. az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,
7. az 1-6. pontban felsorolt társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is,
8. a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,
9. a gépjárművezető-képző munkaközösség,
10. az oktatói munkaközösség,
11. az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,
12. a végrehajtói iroda.

Társas vállalkozó:

1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja.

Kiegészítő tevékenységet folytató az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

---