Pénzügyi lízingnél adókedvezmény
2005/11. lapszám | Tomcsányi Erzsébet | 2715 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A pénzügyi lízingbe vett dolgokat az eszközök között nyilvántartásba kell venni a lízingbeadó által kiállított számla alapján. A lízingbe vett és aktivált eszközök után el kell számolni a terv szerinti értékcsökkenési leírást. A lízingbeadó számlájának teljes áfatartalmát meg kell fizetni a lízingidőszak elején, a számla megérkezésekor.
Az áfa megfizetésével az áfatörvény előírása szerint a lízingbeadó számlája teljes egészében megfizetettnek számít, emiatt az áfa levonhatónak minősül abban az esetben is, ha az áfabevallás összességében visszaigénylést mutat. A lízingidőszak alatt a lízingbevevő lízingdíjat fizet. A lízingdíj két részből áll, tőketörlesztő-részből és kamatból. A tőketörlesztő-rész a pénzügyi lízing miatti kötelezettség csökkenéseként kerül könyvelésre. Az utolsó részlet megfizetésével a pénzügyi lízing miatti kötelezettség megszűnik. A kamatokat a pénzügyi műveletek ráfordításai között fizetett kamatként kell elszámolni. Pénzügyi lízingbe vett tárgyi eszköznél adókedvezményt vehetnek igénybe a kis- és középvállalkozások a 2000. december 31-ét követően megkötött pénzügyi lízingszerződés alapján.
A megkötött pénzügyi lízingszerződés alapján fizetett kamat utáni adókedvezmény az adóévben fizetett kamat 40 százaléka. Az adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. Az adókedvezményt csak az a vállalkozás veheti igénybe, amelyik a pénzügyi lízingről szóló szerződés megkötésének teljes adóévében kis- és középvállalkozásnak minősül. Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz a nyilvántartásában szerepel. Az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni, ha a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezik üzembe, illetve a tárgyi eszközt az üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegenítik. A pénzügyi lízingtől el kell határolni az operatív lízinget. Az operatív lízing lényegében a bérbeadásnak felel meg.
Az operatív lízing esetén az eszköz használati jogát ellenérték fejében átengedik. A bérbeadó marad a lízing időtartamának végén is az eszköz tulajdonosa. A bérbeadó viseli a tulajdonhoz kapcsolódó kockázatot, továbbá a bérbeadót illeti meg a bérbe adott eszköz haszna. Az operatív lízing számviteli elszámolásánál a lízingbe vevő igénybevett szolgáltatást könyvel, amelyet a költségei között számol el. A lízingbeadó, a bérbeadó a lízingdíjat adóköteles bevételként könyveli. Személygépkocsi bérbevételénél a bérleti díjra felszámított áfa levonhatónak minősül.
Visszlízing
Visszlízing esetén pénzhez juthatunk, és a tulajdonunkban lévő eszköz is a használatunkban marad. A visszlízing egyidejűleg kötött két szerződés alapján jön létre. Az egyik egy adásvételi szerződés, amely szerint az eszközzel rendelkező értékesíti a lízingbeadónak a tulajdonát képező eszközt. Ezzel az eszközt értékesítő pénzhez jut. Az egyidejűleg megkötött másik szerződés egy lízingszerződés. A lízingszerződés alapján az értékesített eszköz a lízingbe vevő használatában marad. A visszlízing-ügylet az eladónál az eszköz könyv szerinti értékét meghaladó értékesítési bevételével az eredményt növeli. A lízingidőszak további részében az eszközzel kapcsolatban már csak költségek jelentkeznek. Emiatt oda kell figyelni az eredményt érintő hatásokra, amelyek törvényszerűen az értékesítés évében eredményt növelnek, azt követően eredményt csökkentenek.
