Csaptelepek és energia
2005/11. lapszám | Varga László | 3154 |
Figylem! Ez a cikk 19 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az egyik társasház éves garanciális „bejárása” alkalmával vetődött fel az egyik tulajdonosnál a következő panasz. A tulajdonos azt kifogásolta, hogy az ő villanyszámlája jelentősen meghaladja az ugyanolyan méretű és felszereltségű szomszédos lakás villanyszámláját. Amikor a problémát az illető felvetette, első reflexem az volt, hogy bizonyára több fogyasztója van, mint a szomszédjának, és ez egyébként sem épületgépészeti, hanem villamossági, illetve életvitelbeli különbözőségekből eredő probléma.
A tulaj azonban ragaszkodott hozzá, hogy ezt a különbséget bizony a villanybojler okozza, mivel az éjszakai áramban jelentkezik az eltérő fogyasztás. A nappali áram fogyasztása közel azonos a szomszédjáéval. Hol neki, hol a szomszédnak magasabb a havi fogyasztása, de az eltérések pluszban-mínuszban kiegyenlítik egymást, azonban a villanybojler által fogyasztott villamos áram mindig nála a magasabb.
Ekkor azzal próbáltam meg „lerázni”, hogy valószínűleg ő több meleg vizet használ el, mint a szomszédja, vagy nagyobb teljesítményű az ő bojlerje. A tulaj ezt a labdát is lecsapta, mondván, a bejövő víz mennyisége a vízórák alapján plusz-mínusz egyforma. Ekkor azt ígértem, hogy gondolkozom a dolgon, s ha találtam megoldást, akkor jelentkezem. Több hónap is eltelt az eset óta, amikor lakásfelújításra került sor egy ismerősömnél, és nincs új a nap alatt, nála is hasonló probléma jelentkezett. Mióta csaptelepeket cseréltek, megnőtt az éjszakai áramfogyasztás. Hoppá. Ezek szerint a csaptelep a ludas? Hogyan lehetséges az, hogy egy modern csaptelep több villamos áramot fogyaszt? Ha csak ezt az egy mondatot olvassa el valaki a levélből, azt hiheti, hogy meghibbantam. Hogyan fogyaszthat egy csaptelep villamos áramot? Pedig a valóság közvetve ez. Hogy miképpen?
Mint minden bonyolultnak tűnő dolog, így ez is végtelenül egyszerű. Erre a saját lakásomban jöttem rá. Nálam vegyesen fordul elő hagyományos, forgatógombos, atmoszférikus keverésű és egykaros csaptelep. Az egykaros csaptelepből viszont kétféle van felszerelve. A mosdóra egy X, a kádhoz pedig egy Y gyártmányú. A különbség közöttük nem csak a felfogatásban és a bekötés módjában van, hanem a működtető kar pozíciójában is, és ez az utolsó különbség a lényeg. A villanybojler többlet áramfogyasztásának okozója a működtető kar pozíciója.
Ha az ember WC-használat után leöblíti a kezét, a forgatógombos csaptelepnél egyszerűen kinyitja a hideg vizet, majd ha végzett, elzárja. Ez egykaros csaptelep használata esetén úgy történik, hogy a kart egyszerűen felemeljük, és elvégezzük a kézmosást, majd a kart lenyomva a vizet elzárjuk. A két eset vízfogyasztás szempontjából megegyezik. A különbség közöttük annyi, hogy míg a forgatógombos csaptelepnél csak hideg vizet használunk, addig az egykaros csaptelepnél – mivel a kart többnyire szimmetriaérzékünk által vezérelve középállásban használjuk – hideg és meleg vizet is fogyasztunk. Hőfokkülönbséget nemigen érzékelünk, mivel a melegvíz-csőszakasz hosszától függően rövidebb-hosszabb ideig hideg víz jön a bojlerből (a csőszakaszban a cirkuláció hiánya miatt lehűl a víz). Ezt a „melegvíz-pazarlást” felismerve a Kludi (és azóta már más gyártók is) olyan egykaros csaptelepet konstruáltak, amely a kar középállásában hideg vizet ad, kb. 80°-ot balra elfordítva jön a meleg víz. A kevert víz balra 45°-ban vételezhető. Az én kétféle csaptelepem közül a kád fölé szerelt is ilyen. Először nem értettem, miért nem szimmetrikus a kar pozíciója, azonban VGF III. évfolyam 9. számának (2002. szeptember) egykaros mosdó-csaptelepek áttekintő táblázatában a Kludi csaptelep megjegyzés rovatában elolvasottak után megértettem.
Ez van ugyanis leírva: víz- és energiatakarékossági szolgáltatások, hidegvíz-középállás, vízfék, energiafék. Ez a hidegvíz-középállás jelenti a víz-, és közvetve az áramtakarékosságot. Ezután eszembe jutott a hónapokkal korábbi garanciális bejáráskor felmerülő probléma. Visszamentem a helyszínre, és megnéztem mindkét lakás csaptelepeit. Úgy volt, ahogy gyanítottam. Ahol több volt a villanyszámla, ott egykaros középállásos – tehát balra-jobbra mozgatható – csaptelepek voltak felszerelve, míg a szomszédnál hagyományos forgatógombosak. Mikor elmondtam, milyen eredményre jutottam, hitetlenül fogadták, de rövid magyarázat után megértették.
Ezután az eset után javaslom minden kollégának, hogy a VGF-et lapozgatva tudjanak a sorok között is olvasni, azaz ne csak nézzünk, lássunk is.
